Szentkirályi Alexandra a köztéri hajléktalanság felszámolását ígéri

  • narancs.hu
  • 2024. április 16.

Belpol

Főleg Gyurcsány Ferencről beszélt interjújában a Fidesz főpolgármester-jelöltje, de azt is megígérte, nem lép vissza.

Interjút adott a Mandinernek Szentkirályi Alexandra, a Fidesz szóvivőből lett főpolgármester-jelöltje. Szentkirály úgy tűnik, teljes mértékben a mindig jól futó gyurcsányozásra épít, ugyanis Budapest helyett főleg az egykori miniszterelnökről beszélt, bár meg is indokolta, hogy miért:  „A budapestieket zavaró jelenségek a köztisztaságtól a közlekedésen át a főváros csődközeli helyzetéig mind egy tőről fakadnak. A budapestiek pénzének jó része egész egyszerűen elfolyik Gyurcsány embereihez, Karácsony pedig ehhez napi szinten asszisztál. Ha a budapestiek bizalmat szavaznak nekem, kiszabadítom a fővárost Gyurcsány fogságából” – mondta.

Beszélt azért Magyar Péterre is, aki szerint biztosan nem fog meghatározó pozícióba kerülni ebben az országban, ígért viszont egy április 17-i nagyszabású rendezvényt, amikor majd elindul hivatalosan is a kampány, és kifejti részletesen terveit. Előzetesen annyit elárult, hogy a „kaotikus közlekedés” rendbetétele, a Mol Bubi-rendszer kiterjesztése és a villamoshálózat bővítése is szerepel köztük.  „Végtelenül ciki, hogy minden közép-európai nagyváros lehagyott minket a köztisztaság terén. Fel fogom számolni a köztéri hajléktalanságot, és megszervezem a forgalmas közlekedési csomópontok és a közterületek fokozott köztisztasági ellenőrzését. Mindezt a külvárosi csomópontoknál kezdve, ahol naponta sok százezer fővárosi lakos fordul meg” – tette hozzá.

Feltették neki a mindenkit mozgató kérdést is, hogy visszalép-e Vitézy Dávid javára: 

„Eszem ágában sincs visszalépni. Azért indulok el ezen a megmérettetésen, mert győzni akarok”

– mondta.

Szentkirályi Alexandra karrierjét nem olyan rég mi is megénekeltük, de az már akkor sem volt egyértelmű, milyen célja vannak Budapesten vele a Fidesznek. Talán majd a holnapi, egyelőre sehol nem hirdetett eseményen változik ez.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.