Noha a nemzetközi liberális fősodor erősen támadta a magyar álláspontot számos kérdésben, az utóbbi évek legjelentősebb ügyeiben rendre hazánknak lett igaza – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a magyar nagykövetek éves értekezletén.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető beszéde elején kiemelte, hogy a kormánypártok minden korábbi rekordot megdöntő választási eredménye a magyar külpolitika teljesítményének is fontos visszaigazolása, ami az eddigi stratégia még erőteljesebb végrehajtására kell sarkalljon.
„Az elmúlt években komoly ellenszélben kellett végezni a munkánkat, mivel a mi kormányzati stratégiánk alapvetően megy szembe a nemzetközi liberális mainstreammel. Ezért nyilvánvalóan mi kegyelmet és támogatást ebben a dimenzióban nem remélhetünk. Nem is akarunk, nincs is rá szükségünk” – szögezte le.
Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban minden egyes fontos ügyben a magyar kormánynak lett igaza.
„Kiderült, hogy a mainstream által elementáris erővel támadott álláspontjaink és döntéseink voltak a helyes álláspontok és a helyes döntések” – mondta. Példaként, négy kritikus pontként a bevándorlás elleni határozott fellépést, a hatékony koronavírus-védőoltások származási országtól független biztosítását, a segélyezés helyetti beruházástámogatást és az ukrajnai háborúból való kimaradást említette.
Szijjártó szerint a nemzeti érdek érvényesítésére alapuló külpolitika a sikeres külpolitika, ehhez kell egy „nagy adag vagányság” is, de láthatóan meghozza az eredményeket. Közölte, a külpolitikai stratégia a kölcsönös tiszteleten alapszik, a cél a lehető legjobb kapcsolatok kiépítése Magyarország fejlődése érdekében.
„Nem azért küldünk nagyköveteket sehova, hogy ott beledumáljunk, hogy az állomáshelyen hogyan kéne csinálni a dolgokat, mert ahhoz nekünk semmi közünk nincsen” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez fordítva is így van. „A jövőben sem fogjuk elviselni azt, ha egy másik ország képviselője azt gondolja, hogy azért jön ide, hogy minket megtanítson egy jobb vagy más típusú életre, mert köszönjük szépen, mi azt nem kérjük”.
A miniszter elmondta, hogy napjainkban a válságok és veszélyek korát éljük, amelyben meg kell óvni hazánkat a negatív hatásoktól, ehhez viszont mindenekelőtt a veszélyek beazonosítására van szükség. Kiemelte a háborút és annak biztonsági következményeit, leszögezve, hogy Magyarország továbbra sem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába. A fegyveres konfliktusból fakadó gazdasági visszaesést is nagy kihívásnak nevezte, üdvözölte, hogy ennek ellenére idén ismét export- és beruházási csúcs dőlhet.
Beszélt az energiabiztonságról és aláhúzta, hogy a kormány ezen a téren nem ismer semmilyen kompromisszumot, nincs az a nemzetközi politikai cél, amely felülírná az ország ellátására vonatkozó felelősséget, európai uniós szinten még csak tárgyalni sem hajlandó Budapest energiaszankciókról.
„Mindaz a szemfényvesztés, amit Európa nyugati fele folytatott az energiaellátás szempontjából, az egész egyszerűen nem tartható a tél közeledtével (...) Előbb-utóbb lehull a lepel, a király meztelen, vagy van fűtés, vagy nincs” – mondta, úgy vélekedve, hogy az orosz import kiváltása sem rövid, sem közepes távon nem lehetséges. Kitért arra is, hogy a háború és az amiatti élelmiszerellátási válság nyomán újabb migrációs hullámok indulhatnak, ez esetben pedig egy migrációt támogató brüsszeli politika tragikus lehet.
Végül a „rossz európai válaszokat” is érintette, mondván, Magyarországnak a racionalitás hangján kell szólnia, még ha ez méltatlan politikai támadásokhoz is vezet. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a sikerhez továbbra is segíteni kell a magyar cégek exporttevékenységét és a külföldi vállalatok hazai beruházásait, biztosítani kell az ország energiaellátását, szuverén, nemzeti döntéshozatalon alapuló külpolitikát kell folytatni, illetve fenn kell tartani a politikai stabilitást, ezért fel kell lépni mindenfajta méltánytalan külföldi támadással szemben.
„Itt Európában azt a kommunikációs képzetet próbálják előállítani, hogy mi, magyarok egyedül maradtunk. Egyrészt ez Európában sem igaz (...), ráadásul ezen az európai és észak-amerikai kommunikációs buborékon kívül
a magyar kormányzati és azon belül a külpolitika megbecsültsége egyértelműen minden idők egyik legmagasabb szintjén van”
– hangsúlyozta.
