Szijjártó megígérte: nem lakoltatják ki a lakókat az OPNI területén lévő szolgálati lakásokból

Belpol

A családok maradhatnak az ingatlanban, vagy cserelakásokat ajánlanak nekik.

„Megmenekültek a kilakoltatástól az egészségügyi dolgozók és hozzátartozóik a II. kerületi Lipótmezőn! A közel 30 család lakhatásának biztosítása érdekében találkozót kezdeményeztem a tulajdonosi jogokat gyakorló Külügyminisztérium vezetőjével, és Szijjártó Péter ígéretet tett arra, hogy nem lakoltatják ki az OPNI területén található szolgálati lakásokból az ott élőket. A családok maradhatnak a házakban, vagy új, magasabb minőségű ingatlanokat építenek számukra az OPNI-területen belül” – írta pénteken reggel Facebook-oldalán Tordai Bence.

Miről van szó?

Az ügyről, amit a politikus említ, mi is hosszan beszámoltunk egy februári cikkünkben: az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) egykori dolgozói közül néhányan ma is a Lipótmezei út 1-3. szám alatt található ingatlanokban élnek, a bérlői státuszokat azonban 13 éve nem sikerült rendezni és ezidáig kilakoltatás fenyegette őket. Tavaly februárban ugyanis többen felszólítást kaptak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (MNV), hogy 30 napjuk van elhagyni a lakást, ahol évtizedek óta élnek.

Az OPNI működése idején a két ingatlan az intézmény tulajdonában állt, szolgálati lakásként hasznosították saját egészségügyi dolgozóik és azok családjainak részére. Ahogy a mostani lakók elmondták, a szolgálati lakásban élőknek akkor sem kellett kiköltözni, amikor már nyugdíjba vonultak. A lakásokhoz pályázat útján jutottak hozzá, és bizonyítaniuk kellett, hogy rendelkeznek az esedékes felújításokhoz szükséges saját tőkével. Az OPNI megszűnése után az intézmény főépülete és az azzal máig egy helyrajzi számon álló ingatlanok, illetve a körülötte lévő zöld terület az államra szállt, az egykori szolgálati lakások pedig az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) kezelésébe kerültek. 2009-ben aztán az MNV Zrt. közvetlen kezelésébe került az egész ingatlanegyüttes.

Tavaly decemberben derült ki, hogy elit gimnáziumot akar kialakítani a kormány az egykori elmegyógyintézetből, ezért létre is hozták a Közép-európai Oktatási Alapítványt, amely a terület vagyonkezelője lett, és az iskola fenntartója is lesz. A 41 hektáros területből csak 18,2 hektárt kapott meg az alapítvány a bentlakásos elit iskola számára, a projekt gazdája a Külgazdasági és Külügyminisztérium lett.

Az MNV a lakóknak küldött kilakoltatási felszólítást azzal indokolta, hogy felülvizsgálták a bérleti szerződéseket, és mivel az OPNI-nál 2007-ben megszűntek a közalkalmazotti jogviszonyok, a lakók nem rendelkeznek érvényes bérleti jogcímmel. „A Magyar Állam tulajdonosi képviselőjeként eljáró MNV Zrt. igényt tart az ingatlan birtokbavételére, illetve a jogcím nélküli használat okán felmerülő használati díjra.”

A lakóknak 30 napot adtak arra, hogy az ingatlant elhagyják, és „rendeltetésszerű állapotban” átadják az MNV-nek.

A lakók értetlenül álltak a dolog előtt és úgy döntöttek, hogy jogi segítséget kérnek. Így találták meg Szepesházi Pétert, aki korábban bíró volt, jelenleg ügyvédként dolgozik, és a II. kerületi önkormányzatnál külsős bizottsági tag.

Rendeződni látszik

Szepesházi Pétert ismét megkerestük; az ügyvéd lapunknak elmondta, jelenleg szüneteltetik a pereket. Ezt még az MNV Zrt. ajánlotta fel a Szepesházi által képviselt lakóknak, azzal az indoklással, hogy az egész projektet átadják a Külügyminisztériumnak és egyébként ők is egyezségre törekednek az ügyben. A lakók ebbe beleegyeztek, így május végével a pereket szüneteltetik. Ehhez jött most hozzá Szijjártó Péter ígérete, miszerint a Külügyminisztérium nem kívánja tovább folytatni a pereket és nem kerül utcára senki, nem lakoltatják ki az OPNI volt dolgozóit. Szepesházi megjegyzezte, a lakók nagyon örülnek, bár tudják, hogy ezzel még nincs vége a történetnek, de a külügyminiszter ígérete pozitív fordulat az ügyükben. Az ügyvéd azt is elmondta, hogy

a feleknek a szüneteltetés kezdetétől négy hónapja van arra, hogy kérjék a per folytatását, így ha októberig nem kérik sem a lakók, sem a minisztérium, akkor az megszűnik és már nem folytatható, maximum újrakezdhető, de akkor teljesen elölről kell indítani.

Szepesházi reméli, hogy Szijjártó ígéretéhez híven erre nem kerül sor és a lakók vagy cserelakáshoz jutnak, vagy újabb bérleti szerződést kötnek a külüggyel, esetleg az ingatlanok kezelése átkerül a II. kerületi önkormányzathoz.

Ez nem kizárt, a II. kerület ugyanis már korábban jelezte: nyitott arra, hogy valamilyen formában beszálljanak az ingatlanok kezelésébe. Februárban Őrsi Gergely, a kerület szocialista polgármestere lapunknak azt mondta: az önkormányzatnak az is a célja, hogy a kerületben növelje a szociális és szolgálati bérlakások számát, a Lipótmezei út 1-3. szám alatti terület pedig erre alkalmas lenne, ezért felvették a kapcsolatot az MNV-vel és a Külügyminisztériummal is. Őrsi az év elején már tárgyalt a külüggyel, akkor – ahogy fogalmazott – egyértelmű elutasítással nem találkozott. A Szijjártó-Tordai-találkozón az is elhangzott, hogy az „önkormányzattal partnerségben biztosítják az érintett családok lakhatását és helyben maradását, valamint a mi kezdeményezésünknek megfelelően átveheti a II. kerületi önkormányzat a szolgálati lakások kezelését” – írta pénteken Őrsi Gergely, szintén a Facebook-oldalán.

A polgármester megkeresésünkre elmondta, bár a külügy sosem volt elzárkózó, államtitkári szinten folytak a tárgyalások, például Magyar Leventével, de az fontos lépés, hogy ez miniszteri szintre került és Szijjártó ígéretet tett, aminek „borzasztóan örülnek”. Arra továbbra is nyitottak, hogy kezelésbe vegyék az épületeket, szeretnék, ha felújításra és bővítésre is sor kerülhetne úgy, hogy a jelenlegi bérlők is ott maradhassanak, és újak is beköltözhessenek.

„Korábban számos kemény csörténk volt Szijjártó Péterrel, ezért becsülöm, hogy ez ügyben ő is félre tudta tenni alapvető ellentéteinket, és nyitottan állt a felvetéshez” – írta Tordai Bence a Facebookon. Lapunknak pedig elmondta: valóban úgy tűnik, hogy a Külügyminisztérium ezt az ügyet nem erőből akarja megoldani, és reméli, hogy hamarosan megszületik a hivatalos megállapodás. Majd hozzátette, Szijjártó azt is megerősítette, hogy a területen egyelőre nem kezdődnek el az elitgimnáziummal kapcsolatos építkezések sem.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.