Szijjártó megígérte: nem lakoltatják ki a lakókat az OPNI területén lévő szolgálati lakásokból

Belpol

A családok maradhatnak az ingatlanban, vagy cserelakásokat ajánlanak nekik.

„Megmenekültek a kilakoltatástól az egészségügyi dolgozók és hozzátartozóik a II. kerületi Lipótmezőn! A közel 30 család lakhatásának biztosítása érdekében találkozót kezdeményeztem a tulajdonosi jogokat gyakorló Külügyminisztérium vezetőjével, és Szijjártó Péter ígéretet tett arra, hogy nem lakoltatják ki az OPNI területén található szolgálati lakásokból az ott élőket. A családok maradhatnak a házakban, vagy új, magasabb minőségű ingatlanokat építenek számukra az OPNI-területen belül” – írta pénteken reggel Facebook-oldalán Tordai Bence.

Miről van szó?

Az ügyről, amit a politikus említ, mi is hosszan beszámoltunk egy februári cikkünkben: az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) egykori dolgozói közül néhányan ma is a Lipótmezei út 1-3. szám alatt található ingatlanokban élnek, a bérlői státuszokat azonban 13 éve nem sikerült rendezni és ezidáig kilakoltatás fenyegette őket. Tavaly februárban ugyanis többen felszólítást kaptak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (MNV), hogy 30 napjuk van elhagyni a lakást, ahol évtizedek óta élnek.

Az OPNI működése idején a két ingatlan az intézmény tulajdonában állt, szolgálati lakásként hasznosították saját egészségügyi dolgozóik és azok családjainak részére. Ahogy a mostani lakók elmondták, a szolgálati lakásban élőknek akkor sem kellett kiköltözni, amikor már nyugdíjba vonultak. A lakásokhoz pályázat útján jutottak hozzá, és bizonyítaniuk kellett, hogy rendelkeznek az esedékes felújításokhoz szükséges saját tőkével. Az OPNI megszűnése után az intézmény főépülete és az azzal máig egy helyrajzi számon álló ingatlanok, illetve a körülötte lévő zöld terület az államra szállt, az egykori szolgálati lakások pedig az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) kezelésébe kerültek. 2009-ben aztán az MNV Zrt. közvetlen kezelésébe került az egész ingatlanegyüttes.

Tavaly decemberben derült ki, hogy elit gimnáziumot akar kialakítani a kormány az egykori elmegyógyintézetből, ezért létre is hozták a Közép-európai Oktatási Alapítványt, amely a terület vagyonkezelője lett, és az iskola fenntartója is lesz. A 41 hektáros területből csak 18,2 hektárt kapott meg az alapítvány a bentlakásos elit iskola számára, a projekt gazdája a Külgazdasági és Külügyminisztérium lett.

Az MNV a lakóknak küldött kilakoltatási felszólítást azzal indokolta, hogy felülvizsgálták a bérleti szerződéseket, és mivel az OPNI-nál 2007-ben megszűntek a közalkalmazotti jogviszonyok, a lakók nem rendelkeznek érvényes bérleti jogcímmel. „A Magyar Állam tulajdonosi képviselőjeként eljáró MNV Zrt. igényt tart az ingatlan birtokbavételére, illetve a jogcím nélküli használat okán felmerülő használati díjra.”

A lakóknak 30 napot adtak arra, hogy az ingatlant elhagyják, és „rendeltetésszerű állapotban” átadják az MNV-nek.

A lakók értetlenül álltak a dolog előtt és úgy döntöttek, hogy jogi segítséget kérnek. Így találták meg Szepesházi Pétert, aki korábban bíró volt, jelenleg ügyvédként dolgozik, és a II. kerületi önkormányzatnál külsős bizottsági tag.

Rendeződni látszik

Szepesházi Pétert ismét megkerestük; az ügyvéd lapunknak elmondta, jelenleg szüneteltetik a pereket. Ezt még az MNV Zrt. ajánlotta fel a Szepesházi által képviselt lakóknak, azzal az indoklással, hogy az egész projektet átadják a Külügyminisztériumnak és egyébként ők is egyezségre törekednek az ügyben. A lakók ebbe beleegyeztek, így május végével a pereket szüneteltetik. Ehhez jött most hozzá Szijjártó Péter ígérete, miszerint a Külügyminisztérium nem kívánja tovább folytatni a pereket és nem kerül utcára senki, nem lakoltatják ki az OPNI volt dolgozóit. Szepesházi megjegyzezte, a lakók nagyon örülnek, bár tudják, hogy ezzel még nincs vége a történetnek, de a külügyminiszter ígérete pozitív fordulat az ügyükben. Az ügyvéd azt is elmondta, hogy

a feleknek a szüneteltetés kezdetétől négy hónapja van arra, hogy kérjék a per folytatását, így ha októberig nem kérik sem a lakók, sem a minisztérium, akkor az megszűnik és már nem folytatható, maximum újrakezdhető, de akkor teljesen elölről kell indítani.

Szepesházi reméli, hogy Szijjártó ígéretéhez híven erre nem kerül sor és a lakók vagy cserelakáshoz jutnak, vagy újabb bérleti szerződést kötnek a külüggyel, esetleg az ingatlanok kezelése átkerül a II. kerületi önkormányzathoz.

Ez nem kizárt, a II. kerület ugyanis már korábban jelezte: nyitott arra, hogy valamilyen formában beszálljanak az ingatlanok kezelésébe. Februárban Őrsi Gergely, a kerület szocialista polgármestere lapunknak azt mondta: az önkormányzatnak az is a célja, hogy a kerületben növelje a szociális és szolgálati bérlakások számát, a Lipótmezei út 1-3. szám alatti terület pedig erre alkalmas lenne, ezért felvették a kapcsolatot az MNV-vel és a Külügyminisztériummal is. Őrsi az év elején már tárgyalt a külüggyel, akkor – ahogy fogalmazott – egyértelmű elutasítással nem találkozott. A Szijjártó-Tordai-találkozón az is elhangzott, hogy az „önkormányzattal partnerségben biztosítják az érintett családok lakhatását és helyben maradását, valamint a mi kezdeményezésünknek megfelelően átveheti a II. kerületi önkormányzat a szolgálati lakások kezelését” – írta pénteken Őrsi Gergely, szintén a Facebook-oldalán.

A polgármester megkeresésünkre elmondta, bár a külügy sosem volt elzárkózó, államtitkári szinten folytak a tárgyalások, például Magyar Leventével, de az fontos lépés, hogy ez miniszteri szintre került és Szijjártó ígéretet tett, aminek „borzasztóan örülnek”. Arra továbbra is nyitottak, hogy kezelésbe vegyék az épületeket, szeretnék, ha felújításra és bővítésre is sor kerülhetne úgy, hogy a jelenlegi bérlők is ott maradhassanak, és újak is beköltözhessenek.

„Korábban számos kemény csörténk volt Szijjártó Péterrel, ezért becsülöm, hogy ez ügyben ő is félre tudta tenni alapvető ellentéteinket, és nyitottan állt a felvetéshez” – írta Tordai Bence a Facebookon. Lapunknak pedig elmondta: valóban úgy tűnik, hogy a Külügyminisztérium ezt az ügyet nem erőből akarja megoldani, és reméli, hogy hamarosan megszületik a hivatalos megállapodás. Majd hozzátette, Szijjártó azt is megerősítette, hogy a területen egyelőre nem kezdődnek el az elitgimnáziummal kapcsolatos építkezések sem.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

„A megfélemlítés működött”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ún. elemzésében azt taglalja, hogyan szerzett befolyást a civil szerve­zeteken keresztül a „Soros-hálózat”. Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója szerint a dokumentum nem lóg ki az elmúlt évek tendenciájából: a hatalom fél a komoly tudással rendelkező civilektől.