Az UNESCO kemény hangú levélben kéri a kormányt a Fertő tónál lévő beruházás leállítására

  • narancs.hu
  • 2021. június 4.

Belpol

Világörökségi területen zajlik az építkezés, a kivitelező pedig Mészáros Lőrinc cége.

A Fertő tó 2001 óta világörökségi helyszín, amit most a magyar állam egy 30 milliárdos gigaberuházással tenne tönkre. A Miniszterelnökség alá tartozó Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. koordinációjával ugyanis a Fertő tónál szállodát, ökocentrumot, sportközpontot, kikötőt, vendégházakat, kempinget és készül egy 880 férőhelyes parkolót építenek. Az UNESCO ICOMOS nemzetközi szakmai civil szervezet elnöke levélben kéri Turóczy Lászlót, Magyarország OECD és UNESCO nagykövetének és rajta keresztül a magyar államot, hogy azonnal állítsák le az építkezést.

„Ha az ajánlásaink alapján nem hagynak fel azonnal a 'Fertő Part fejlesztése' nevű projekttel, az sértheti a világörökségi terület hitelességét és integritását, különös tekintettel befolyásolhatja annak Kiemelkedő Egyetemes Érték (Outstanding Universal Value) besorolását” – áll a 444 birtokába jutott levélben.

A projekt ellen civilek már régóta tiltakoznak:

 Az épülő szálloda egyébként állami tulajdonú lesz, amelynek üzemeltetését majd bérbe adják, egyelőre nem tudni kinek, az viszont tudható, hogy az építkezésnek már neki is fogtak, a kivitelező pedig Mészáros Lőrinc cége.

Az ügy érdekessége, hogy az UNESCO-nak nem a civil ellenállás szúrt szemet, hanem azok a dokumentumok, amelyeket az illetékes magyar szervek küldtek a szervezetnek a világörökségi helyszínek állapotáról.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.