A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban arról olvashat, milyen következményekkel járt a muravidéki magyar közösségre, hogy Orbán Viktor hatalmas erőforrásokat csatornázott Szlovéniába.
„Alapítása óta, azaz 26 éve dolgozom a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetben (MNMI). Tíz évig igazgatóhelyettes voltam, majd tíz évig igazgató. Most a harmadik ciklusra már nem is pályáztam, mert ebben a struktúrában nem tudok labdába rúgni. Nekem más a beállítottságom.” Kepe Lilivel a Lendva központjában álló, Makovecz Imre tervezte színház épületében találkoztam. Az MNMI alapításának fő célja az volt, hogy felkarolja a hagyományőrző egyesületeket, segítse a magyar nyelvű könyvkiadást, és pótolja a kétnyelvű oktatás hiányosságait, mondta Kepe Lili a Narancsnak. Az intézet elkezdte kiépíteni kapcsolatait a többi határon túli közösséggel, és mintául szolgált hasonló intézmények létrejöttéhez a Vajdaságban, Erdélyben vagy Kárpátalján. Táborokat szerveznek a határon túli magyar gyerekeknek, az intézet által életre hívott tanulmányi versenyen elért helyezés pedig már pontot ér a középiskolai felvételin Szlovéniában. Létrehoztak egy kulturális kávézót is, és felépítettek egy félamatőr színjátszó társulatot, amely komoly elismeréseket zsebelt be szerte a Kárpát-medencében. Az intézet körüli hangulat azonban 2015-ben kezdett megváltozni.
| ||
Az MNMI fenntartója, ahogy a legtöbb kisebbségi intézményé is, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK). Az MMÖNK a kisebbségi intézményrendszer csúcsszervezeteként gyakorolja a tulajdonosi jogokat, folyósítja a fenntartáshoz szükséges pénzt – amit a szlovén állam biztosít a magyaroknak. Az MMÖNK a legnagyobb munkáltató a nemzetiségi körökben, elnöke pedig 2010 óta az a Horváth Ferenc, aki korábban nem tapasztalt egyszemélyi uralmat épített ki a Muravidéken. „Kis Orbánnak is mondják, mert ha ő kitalál valamit, akkor annak úgy kell lennie” – jellemezte egy másik helyi forrásunk Horváthot, aki irányítása alá hajtotta nemcsak a helyi politikát, de a kultúrát és a médiát is. Horváth nagy híve a magyar miniszterelnöknek, és irodájában a helyi szóbeszéd szerint Nagy-Magyarország térképe mellett egy Felcsút-sál is lóg.
Arról, hogy miként került a sajtó, a politika és a kultúrairányítás a Fideszhez hű erőkhöz, a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashat.
A riportból az is kiderül, miként próbál Orbán a szlovén nagypolitikába is beleszólni a helyi magyarság felhasználásával.
A következő hetekben riportot közlünk arról is, miként zajlanak a hasonló folyamatok Szerbiában és Romániában.
Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.
Archívum
Az Európai Unióban valóban a magyar kormány fordítja arányaiban a legtöbb közpénzt kultúrára. E pénzek magas hányada beruházásra megy el, s a ráfordítás óriási része ad hoc kormányhatározatok által ölt testet. A kormánynak kedves projektek mellbevágóan bőkezű támogatásának árnyékában a kultúrmunkások tízezrei ínséges fizetést kapnak, és szűkülnek az autonóm kulturális műhelyek feltételei is.
