Szőcs Géza pártfogoltja egy Seychelle-szigeteken bejegyzett cég papírjait adta a befektetőknek

  • narancs.hu
  • 2016. február 4.

Belpol

A ki nem fizetett dolgozók perre mentek, jogerősen nyertek, ám sokmilliós követelésüket aligha kapják meg… – egy magyar műgyűjtő hőstettei mai nyomtatott kiadásunkban. Itt az előzetes!
Zelnik István bevizsgálja a teát

Zelnik István bevizsgálja a teát

Fotó: Soós Lajos/MTI

Zelnik István, a Moszkvában végzett egykori diplomata mert nagyot álmodni: dollármilliárdos értékű délkelet-ázsiai gyűjteményről, általa alapított múzeumokról, világraszóló kiállításokról, tudományos központról, ösztöndíjról és hasznot hajtó kulturális vállalkozásról. Mindebből a saját magáról elnevezett Andrássy úti Aranymúzeum valósult meg, az is zárva van több mint egy éve. Az egykori dolgozókat nem fizette ki, ők erre pertársaságot alakítottak, és jogerősen nyertek is, ám sokmilliós követelésüket nem valószínű, hogy megkapják, mert Zelnik időben áttette őket egy szinte üres cégbe. A múzeum épületére milliárdos értékben jegyeztek be végrehajtást, mert többek között a bankkölcsönt sem fizette a Szőcs Géza által támogatott, és korábban Forró Tamással üzletelő Zelnik. A 2011-ben nyílt múzeumnak még a vitrinjeit sem fizette ki, az egyik vállalkozónak úgy vélte rendezni az adósságát, hogy odaadta a múzeum logójában szereplő Ganésa-szobrot, ám a hitelező szerint az forgalomképtelen. De még mindig jobban járt, mint azok, akik az általa szervezett befektetési társaságba ugrottak be, ők egy Seychelle-szigeteken bejegyzett cég papírjait kapták, fedezetként pedig Zelnik egy-egy aranytárgyának a fényképét.

Az élelmes műgyűjtőről az e heti Magyar Narancsban olvashat hosszabban, hajmeresztő részletekkel, durva fordulatokkal, elképesztő összefonódásokkal.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.