Szörényi Levente Novák Katalin kegyelmi ügyéről: a Magyar Hang én vagyok, a többi nem kérdés

  • narancs.hu
  • 2024. február 8.

Belpol

A megkeresés súlyához megfelelő választ adott. 

Mivel Novák Katalin köztársasági elnök nem indokolta meg döntését, hogy miért adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki segédkezett pedofil bűncselekményeket eltussolni, ezért a Magyar Hang az államfő tanácsadóihoz fordult. 

Lackfi János neutrálisan, de válaszolt, aztán mikor a lap munkatársai jelezték, hogy ezt nyilaztkozatnak tekintik, a költő először hozzájárult a közléshez, később viszont meggondolta magát – azt mondta, írjanak csak annyit, hogy nem nyilatkozik.

Máté Bence természetfotósannyit reagált: „Ameddig Elnök Asszony kíváncsi a véleményemre, azt nagyon szívesen megosztom vele olyan témákban, amikben ehhez elegendő gyakorlati tudással rendelkezem. Elsősorban természetvédelmi területen tartom magam alkalmasnak tanácsokat adni, más esetekben ezt inkább a tőlem tájékozottabbakra hagyom. Köszönöm kérdését. Nem ismerem az ügy részleteit.”

Szörényi Levente zeneszerző a kérdésekre azt válaszolta, hogy 

Bocs' A Magyar Hang én vagyok! A többi nem kérdés.... 😛

Skrabski Fruzsina, a Három királyfi Három királylány-mozgalom kuratóriumi elnöke a Facebook-oldalán azt írta, Novák az egyik legtisztességesebb ember az országban, aki megfontolja döntéseit, ezért valószínű, hogy az elnök „titkosszolgálati akció” áldozata lett, és nem kapott meg minden szükséges információt a kegyelmi döntés előkészítéséhez. Igaz, azt is el tudja képzelni, hogy a bicskei gyermekotthon ügyében koncepciós perről van szó, amiről tudomása van az elnöknek (a korábbi igazgató tíz kiskorú fiút molesztált, kényszerített szexre éveken át). 

„Megvan a véleményem az ügyről, de mivel tanácsadó vagyok, ezt személyesen fogom elmondani a köztársasági elnök asszonynak. Az ő dolga, hogy a tanácsommal mit kezd” – mondta Gundel Takács Gábor a Telexnek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.