Interjú

Szoros meccs lesz

Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere az Airbnb esetleges tiltásáról és a lakáshelyzetről

Belpol

A héten még voksolhatnak a terézvárosiak egy ún. ügydöntő szavazáson arról, hogy tiltva legyen-e a rövid távú szálláskiadás a kerületben. A vállalkozások, szálláskiadók álláspontja világos, a lakosok véleménye azonban nem egyértelmű. És mit fognak szólni az esetleges tiltáshoz a szomszéd kerületek?

Magyar Narancs: Egy hete zajlik a szavazás a kerületben az Airbnb, pontosabban a rövid távú lakáskiadás betiltása, illetve változatlanul hagyása ügyében. (A feltett kérdés: „Egyetért azzal, hogy a VI. kerületben tiltsuk meg a társasházi lakások kiadását Airbnb-típusú szál­láshelyként?” – a szerk.) Vannak részvételi adatok?

Soproni Tamás: Eddig egy hét telt el, vasárnap estig 3028 szavazat érkezett, ez több mint 10 százalékos részvétel. (Az interjút hétfőn vettük fel – a szerk.) Ez már most magasabb, mint mondjuk a Budapesti Lakógyűlés teljes részvételi aránya. Látszik, hogy a kérdés megmozgatja az embereket, a terézvárosiakat.

MN: Ez már megmozgatás? Ha ez egy népszavazás lenne, nagyon kevés lenne az ér­vényességhez. Mi lenne az a szavazatszám, amire azt lehet mondani, hogy szignifikáns és számottevő véleménynyilvánítás?

ST: Kis kerület vagyunk, ha háromezer ember elmegy és kinyilvánítja valamiről a véleményét, az számomra már döntő. Ha valaki nem akar részt venni ebben a döntésben, mert őt se pró, se kontra nem mozgatja meg, az az ő döntése természetesen, de ettől függetlenül ez a több ezer ember számomra már mindenképpen releváns információt tud nyújtani. Úgyhogy túl vagyunk ezen a határon. A népszavazás más, jobban számít az, hogy akik elmennek, mennyire szavaznak politikailag egyik vagy másik irányba. Meg nehezebb is, mert egy magyarországi népszavazásra 4 millió embernek el kéne mennie.

MN: A kerületben csak 15 ezernek.

ST: Nálunk 15 ezernek, de ez is irreális, és nem csak nálunk. Legutóbb népszavazást a VII. kerületben tartottak Budapesten.

MN: Kevesebb, mint 7 ezren mentek el. (A VII. kerület a szórakozóhelyek nyitvatartásáról rendezett népszavazást, amely az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett – F. SZ. E.)

ST: Igen, tizenvalahány százalék volt a részvételi arány. Az, hogy ez most nem népszavazás, annak több oka volt. Egyfelől ez hosszabb ideig tarthat. Ezzel egyébként lehetőséget kaptak a kampányolásra azok, akik bármilyen oldalról be szeretnének csatlakozni. Másfelől online is lehet szavazni, végül pedig jóval olcsóbb. Néhány millió forintból kijön, miközben egy népszavazás a kötelező elemek miatt sok tízmillió forintba kerül. Ezt legalább megspóroljuk.

MN: A vállalkozói oldal nagy erőkkel kampányol, több egyesület is az ő álláspontjukat képviseli. Ugyanakkor a lakossági álláspontot nem láttam ilyen markánsan képviselve. A Szikra Mozgalom hirdetett a Facebookon, de ezt leszámítva nem tapasztaltam, hogy az érvek valóban ütköztetve lettek volna.

ST: Az önkormányzat ebben teljesen semleges szerepet szeretne betölteni. Tudom, hogy kritizálják, még ezt sem fogadják el bizonyos magánszálláshely-üzemeltetőket csoportosító egyesületek. Büszke vagyok arra a kommunikációra, amit folytat az önkormányzat, annak ellenére, hogy nekem is van markáns álláspontom. De még én is óvatos vagyok a megszólalásaimban, és az önkormányzatnál megpróbálunk kiegyensúlyozott kommunikációt foly­tatni. Volt esély arra, hogy érvek ütközzenek. Szerveztünk egy kerekasztal-beszélgetést a múlt héten, meghívtuk Boros Tamást az Egyensúly Intézettől, aki semleges, inkább adatalapú tájékoztatást nyújtott. Meghívtuk az FSZKSZ, illetve a MAKE nevű egyesületeket (Felelős Szálláskiadók Szövetsége, Magyar Apartmankiadók Egyesülete – a szerk.), és Misetics Bálint szociológus, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai tanácsadója is részt vett a beszélgetésben, illetve az én egyik alpolgármesterem, Győrfi Máté, aki azért rámutatott arra, hogy az érvek, megoldási javaslatok, amelyek feljönnek, sokszor nem férnek a jogszabályi keretek közé. A Terézváros magazinban 8+2 angol nyelvű oldalon számoltunk be a legutóbbi lapszámban, megszólalt a helyi fideszes képviselő, több üzemeltető, a kereskedelmi osztályvezető és nagyon sok lakó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.