Kormánypárti csúcsszakszervezet terve

Szuperliga

  • Zsidai Péter
  • 2012.10.11 13:00

Belpol

A Liga Szakszervezetekre alapozott szuperszakszervezetre áhítozik a kormány a kádárizmus SZOT-jának mintájára: minden munkavállaló az egyetlen szakszervezet tagja legyen, és lehetőleg fogja be a száját. Ha ez a terv befuccsolna, jönne a B terv: a kötelező munkáskamarák.

Hűvösvölgyi "álomutazásra" csábította egy ragyogó szeptemberi szombat délelőtt a sajtó képviselőit az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ). Az esemény apropója a lerobbant buszállomány prezentálása volt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. vezérigazgatója, Vitézy Dávid számára. A szárnyait bontogató, még be nem jegyzett szerveződés nem titkolt célja a figyelemfelhívás volt, ám úgy tudjuk, az esemény nem váltotta be a reményeket.

Az EKSZ négy BKV-s szakszervezet fúziójából jöhet létre: a Ligában működő, Fehér úti telepre bejegyzett HÉV-es, metrós dolgozókat tömörítő Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (FKDDSZ) igyekszik maga mellé állítani a cinkotai buszgarázsban működő CINASZ Közlekedési Szakszervezetet és a Cinkota Buszgarázs Független Szakszervezetet, továbbá az Autóbusz-vezetők Nemzeti Szakszervezetét. Ezek közül a CINASZ-nak van a legnagyobb tagsága (hozzávetőleg ezer fő), de BKV-s szakszervezeti körök szerint mégis egyértelmű az irány: a CINASZ igazodna a Liga-sorba. A közlekedésiek meggyőződése, hogy a BKV-n belül az EKSZ látott hozzá a tagság "elligásításához". Nemes Gábor, az EKSZ elnöke kérdésünkre ugyanakkor cáfolta, hogy más szakszervezettől akarnának munkavállalókat elszipkázni. "Ilyen tervünk nincs" - jelentette ki. Azt azonban megjegyezte, hogy a jelenlegi 1500-1600 fős tagságot második körben 2-3 ezerre szeretnék növelni, és "nem zárkóznak el" a további bővüléstől sem.

Igazodás

Ami nyilvánvalóan csak más szakszervezetek rovására történhet. A huszonhat BKV-s szakszervezet össztagságának a javát a két nagyobb buszos szakszervezet körülbelül 5 ezer, valamint a kötött pályás érdekvédelmisek 3 ezres tagsága adja. Van tehát kiket meggyőzni; lapzártánkkor az EKSZ szeptember 3-án létrehozott Facebook-oldala 800 lájkolóval büszkélkedhetett. Nemes az alapítás hátteréről azt mondta, csak akkor képesek hatékonyan képviselni a munkavállalókat, ha egy szervezetben fogják össze az érdekeiket. Erre egyébként volt példa, ráadásul a Közlekedési Érdekvédelmi Körökbe (KEKSZ) nem négy, hanem 16 BKV-s szakszervezet lépett be, Nemes volt az alelnökük. "Az EKSZ-szel sikerült a nagyobból egy kisebb összefogást létrehozni" - értékelte a történteket egyik forrásunk.

Nemes a gyanított Liga-kapcsolatról lapunknak azt mondta: nem működnek együtt, nincs szándékukban a Ligába vinni az EKSZ-t. A CINASZ- és EKSZ-elnök Liga iránti lojalitását, a kormány és a miniszterelnök törekvéseivel való rokonszenvét viszont híven tolmácsolja szeptember 25-én kelt levele, amelyet a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége elnökeként írt Orbán Viktornak. (Lásd Orbánisták az ágazatban című keretes anyagunkat.)

Információink szerint a nyomulás mögött az a szándék áll, hogy a Liga Szakszervezeteket a lehető legnagyobbra duzzasszák - és ez nem véletlenül esik egybe a kormányzati szándékokkal. A cél az államszocializmust idézi: egy SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) méretű szakszervezeti kohó létrehozása, amely lehetőleg valamennyi érdekképviseletet, de legalábbis azok jelentős többségét magába olvasztja; egy olyan megakonföderáció, amely munkavállalók tízezreit képes kontroll alatt tartani. Egyik forrásunk a helyzetet úgy írta le, hogy Orbánéknak két és fél év kormányzás után most lett érkezésük "a szakszervezetek maguk alá gyűrésére". Ehhez pedig a Fidesszel a múltban már nemegyszer együtt mozgó Gaskó István irányította Ligán át vezet az út. A kormányzat előbb jogszabály-változtatásokkal a munkavállalók jogait vonta el szisztematikusan, most pedig hozzálátott ahhoz, hogy szervezeti szinten tegye lehetetlenné a hatékony érdekképviseletet. Információink szerint, ha a Liga-verzió nem jönne be - azaz a dolgozó nép nem rohanna Gaskó István védőszárnyai alá -, akkor az osztrák mintára hivatkozva a parlamenti kétharmad olyan munkáskamarákat kreálna, amelyekbe a belépés a munkavállalóknak épp úgy kötelező lenne, mint az orvosoknak vagy az ügyvédeknek a saját szakmai kamaráikba. Szakszervezeti forrásokból származó értesüléseink szerint az utóbbi forgatókönyv, azaz a munkáskamarák megalakulása esetén a Liga Szakszervezetek jelenlegi vezetőire és szakembereire fontos feladatok várnának.

 

Tökéletes összhang (Orbán és Gaskó)


Tökéletes összhang (Orbán és Gaskó)

Fotó: Illyés Tibor / MTI

 

Az EKSZ vezetése folyamatosan dolgozik azon, hogy minél több BKV-s kerüljön hozzájuk. A BKV Előre pályáján szeptember közepén tagtoborzó rendezvényt tartottak, a "családi napon" Rokker Robi mellett fellépett a United és Baby Gabi is. Az EKSZ mostanában előszeretettel tart kihelyezett vezetői üléseket BKV-s telephelyeken, amiket eddig a munkavállalók mérsékelt érdeklődése kísért. Egy neve elhallgatását kérő BKV-s dolgozó lapunknak azt mondta, a toborzók az átlépésre az ingyenes tagság, valamint a Ligától, "azaz az Orbán-kormánytól ömlő pénzeső" ígéretével kapacitálják a kollégákat. Ezek akár hathatós érvek is lehetnek: a BKV-nál a buszos szakszervezeti tagdíj havonta a fizetés 1 százaléka, azaz 2-3 ezer forint. Más forrásunk szerint az EKSZ-esek képviselői 200 forintos tagdíjat emlegettek, ami kevesebb, mint a jelenlegi legalacsonyabb, 400 forintos szakszervezeti tagdíj. Versenytárs ebben tehát nemigen akad. (Ma még az EKSZ nem szedhet tagdíjat, mivel bejegyzés előtt áll, jogi személyiséggel nem rendelkezik. A hivatalos iratokat éppen ezért a jogutódlásos megszűnésükre váró négy szakszervezet elnökeként írja alá a vezetőség.)

Háttérbeszélgetéseinken forrásaink megemlítették: az új BKV-s szerveződésről azt tartják érdekvédelmi berkekben, hogy a Ligától akár 40-50 millió forintra is számíthat, ami hatékony tagtoborzást és szakszervezeti továbbképzéseket tenne lehetővé. Az utóbbi egyébként kedvelt foglalatosság: egy 30-40 fős képzés - ezeket többnyire szakszervezeti funkcionáriusoknak tartják - nagyjából egymillió forintba kerül - tudtuk meg egy névtelenséget kérő szakszervezeti döntéshozótól.

E tízmilliók abból a 300 milliós kormányzati támogatásból hullhatnak, amit szeptemberben kapott a kormánytól három szakszervezeti konföderáció. A pénzt még ebben az évben kötelező elkölteni, különben vissza kell fizetni a költségvetésbe. Nemes Gábor ezt az értesülésünket határozottan tagadta, szerinte egy forintra sem számítanak abból, amit a Liga kaphatott; ők megelégednek a tagdíjakból befolyó bevétellel, abból is képesek megélni. A 40-50 millió forintos ligás támogatásról szóló szóbeszédet azért is elképzelhetetlennek tartja, mert kizárt, hogy egyetlen BKV-s szakszervezet ilyen nagy támogatást kapjon. Az ingyenes tagságról szóló toborzási érvet munkatársunktól hallotta először - Nemes úgy véli, a rosszakaróik által terjesztett képtelenségről van szó. Mint mondta, tagdíj nélkül nem létezhet egyetlen szakszervezet sem.

Tűrt, támogatott

A 2008 februárjától gördülő sztrájkkal operáló Vasúti Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (VDSZSZ) és a Liga Szakszervezetek országos népszerűségre szert tett vezetője, Gaskó István szeptember 11-én tárgyalt a miniszterelnökkel, ami után nagy egyetértésben álltak a nyilvánosság elé: Orbán szerint a tizenötből tíz pontban egyetértettek. Ekkor már ismert volt, hogy a Liga az Orbán-kormány "szociális párbeszédének" egyik nyertese lett, mivel bekerült azon három konföderáció közé, amely részesedik a munkavállalói és munkáltató oldalnak kiosztott 600 millió forintból (a Ligán kívül a Munkástanácsok és az MSZOSZ került a támogatotti kategóriába). 2011-ig mind a hat nagy konföderáció kapott állami támogatást, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a munkavállalói és munkáltatói oldal összesen 1,75 milliárd forintot. Az OÉT-ot azonban szélnek eresztette az Orbán-kormány, megalakítva a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, amelyben a szakszervezetek jogosítványait jelentősen csökkentették. (Például nem szólhatnak bele a béralkuba, mint tehették azt az OÉT-ben.) A fórumba csak a három kiválasztottat hívták meg a hat nagy közül: az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a közszféra dolgozóit összefogó, 120 ezer tagos Szakszervezetek Együttműködési Fóruma a nem támogatott kategóriába került. "Az érintetteket érheti ugyan olyan kritika, hogy megvette őket a kormány, de ha így nézzük, akkor szinte mindenkit lekötelezetté tesz valamilyen formában" - mondta a HVG-nek Palkovics Imre, a Munkástanácsok főtitkára. A pénzből szakmai anyagokat és tanulmányokat, a gazdasági szervezetek megismerését segítő kiadványokat készítenek, előadásokat, konferenciákat szerveznek, továbbá felméréseket állítanak össze "a gazdaság versenyképességének feltérképezése érdekében". A kamarillapolitizálásra, a megállapodás tisztaságára jellemző, hogy a támogatottaknak titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk, vagyis nem nyilvános, melyikük mennyit kapott. A Munkástanácsok 32 millióval többet, mint korábban - árulta el Palkovics. Az MSZOSZ főtitkára, Pataki Péter azt mondta, a korábbi kétszázmillió forint feletti támogatáshoz képest most kevesebb juttatásban részesülnek, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tagjaként kapott támogatással együtt 125 millió forinthoz jutottak. Pataki sajnálta, hogy az autonómok nem kaptak pénzt, és bennük is felmerült az, hogy "a fejükhöz vágják majd, hogy a kormány a támogatással megvette őket", de amennyiben a kormány komolyan gondolja a konzultációt, és nem látszatként, "akkor az összeg elfogadása nem lesz számunkra kínos".

A pályán kívülre szorítottak viszont csak a tagdíjbevételeikre támaszkodhatnak. A Figyelő által idézett APEH-kimutatás szerint ez néhány évvel ezelőtt összesen 6 milliárd forint volt. (A tagdíjak nagyjából 30-40 százaléka jut a közös kasszába, 60-70 százalékát a helyi alapszervezetek költik el.) Úgy tudjuk, az állami támogatástól megfosztott szakszervezetek pénzügyi válságba kerülhetnek; létezik olyan konföderáció, amely beépítette költségvetésébe a várható állami forrást, ennek hiányában a működése könnyen véget érhet. Lassan kiszárítják a nekik nem tetszőket - vázolta a borús jövőképet az egyik szakszervezeti vezető.

Együtt szívták

Az Index.hu azon kérdésére, hogy minek köszönhető a Liga kitüntetett szerepe, Orbán azt válaszolta: Gaskóval a nehéz időkben (azaz amikor Orbán ellenzékben volt) együtt szívták a puskaport, és szeret olyan szakszervezeti vezetőkkel tárgyalni, akikről tudja, nem egy párt vagy valamilyen külföldi érdek zsoldjában állnak. Ehhez képest a Liga és az önmeghatározása szerint a keresztény-konzervatív értékekhez és '56 örökségéhez kötődő Munkástanácsok a múlt héten nem tartózkodott a politikailag motivált véleménynyilvánítástól. Közleményben ítélték el, hogy az éhségmenetet szervező ricsei polgármester, Vécsi István volt szocialista és Nyakó István jelenlegi MSZP-s országgyűlési képviselő által augusztusban alapított Közmunkások Szakszervezetét befogadta az MSZOSZ. Ezzel ismét bizonyították, nem tudnak elszakadni az MSZP-től - állították a közleményírók. A jelenkori szakszervezeti mozgalmak történetét ismerő forrásunk azt mondta, az elmúlt húsz évben nem volt példa arra, hogy a szakszervezetek a nyilvánosság előtt becsméreljék egymást. A közleményben a ligások is elfogadhatatlannak nevezték, hogy egy be nem jegyzett szakszervezet tagokat toborozhat - amiatt viszont egyikük sem akadt ki nyilvánosan, hogy ugyanez történik a BKV-nál. (Nem véletlenül, hiszen abban ligások is érintettek.)

A megálmodott megaligának csak az egyik csapásiránya a 10-12 ezer munkavállalót foglalkoztató BKV. A másik természetesen a vasút. Szakszervezeti forrásaink szerint ott nehezebb terep vár az agitátorokra, mert a vasutasoknál igen mély árok húzódik a ligások (azaz a VDSZSZ) és az autonómok között (Mozdonyvezetők Szakszervezete). A MÁV átszervezése viszont a ligásoknak kedvez majd, mivel a mozdonyvezetőket foglalkoztató MÁV Trakció Zrt. a személyszállítást végző MÁV Start Zrt.-be olvad, ahol Gaskóék szakszervezete dominál. "Lehet úgy intézni, hogy rosszul járjanak az átlépő munkavállalók" - fogalmazott egyik bennfentes informátorunk. A vasutasoknál nem sikerült hivatalosan nyilatkozó szakszervezeti vezetőt találnunk: vagy azzal hárították el megkeresésünket, hogy nem akarnak újabb konfliktusba keveredni a Ligával, vagy azzal, hogy az átalakulás miatt kivárnak. A BKV-nál hasonlóképpen jártunk: a cég bizonytalan helyzete, a buszágazat küszöbön álló kiszervezése miatt jelenleg nem ajánlatos beszélni a sajtónak.

Orbánisták az ágazatban

"Tisztelt Miniszterelnök Úr! Jelentős törvényhozási, módosítási időszakon esett át az ország, amely alapjaiban helyezte új alapokra a hazai jogrendszert és gyakorolt hatást a foglalkoztatás feltételeire. A kormány konföderációs szinten megkezdte a párbeszédet a munkavállalók érdekképviseleteivel, amely elengedhetetlen lépés volt annak érdekében, hogy az általános szabályozások munkavállalókat érintő hatásaira olyan megoldási javaslatok kerüljenek elfogadásra, mely mind a kormányzat, mind az érdekképviselet számára elfogadható lehet (...). Miniszterelnök Úr a Liga Szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon több olyan meghatározó kérdésben is kifejtette álláspontját, melyben a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének álláspontja is visszatükröződik (...). A KSZOSZ már több alkalommal kezdeményezte a közlekedési kerekasztal létrehozását. Szövetségünk úgy döntött, hogy ebben a kérdésben újabb lépéseket tesz ágazati szinten, továbbá, hogy megerősítenénk a közlekedési kerekasztal szükségességét, hivatkozva az Ön által képviselt álláspontjára, melyet a Liga Szakszervezetek ülésén is kifejtett. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kérjük, támogassa és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a konföderációs egyeztetéseken túl, az ágazati szinteken, és ezen belül a közlekedés területén is elinduljon a párbeszéd a kormányzat céljainak mind hatékonyabb támogatása és megvalósulása érdekében." Nemes Gábor KSZOSZ-elnök.

Neked ajánljuk