A nevelőszülői rendszer egyháziasítása

Terelik a közjószágot

Belpol

Az elmúlt években a magyarországi gyermekvédelem megkerülhetetlen szereplője lett a Szeged-Csanádi Egyházmegye szervezete, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, amely mostanra 13 megyében vette át az állami nevelőszülői hálózat fenntartását. Mit tudnak jobban másoknál, és miért éri meg ez az államnak?

Május végén derült ki, hogy július 1-jétől a fővárosi nevelőszülői hálózat is a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában lévő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz kerül. Az ország nagy részén már így is ez az erős kormányzati hátszelet élvező katolikus gyermekvédelmi szervezet látja el ezt a feladatot, és gyakorlatilag a legnagyobb szolgáltatóvá vált a piacon: immár 13 megyében ők működtetik a korábban állami kézben lévő nevelőszülői hálózatot. Saját adataik szerint az ország mintegy 16 ezer, nevelőszülőnél nevelkedő fiatalja közül 7 ezer hozzájuk tartozik.

A nevelőszülői hálózatoké többszereplős „piac”, amelyen mindeddig a különböző kisebb-nagyobb egyházi szereplők és civil szervezetek mellett jelen volt az állam is: a 2012-ben létrehozott központi Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) alatt a helyi megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálatok (Tegyeszek) működtették a megyei hálózatokat. Mára tisztán civil szereplőként szinte egyedül az SOS Gyermekfalvak maradt jelen, az állami nevelőszülői hálózatok közül pedig a kormány mindet egyházi fenntartásba adta: nagyobbrészt a Szent Ágota kapta meg, a maradék megyékben pedig a reformátusok vették át.

A nevelőszülői hálózat fenntartása megéri az egyházaknak: az 1997-es vatikáni szerződés értelmében az egyházi fenntartók mintegy 70 százalékkal több állami támogatást kapnak, ezért a civil szereplők amúgy is rosszabb eséllyel indulnak, és sokkal inkább az adományokra vannak utalva. Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak minőségirányítási igazgatójának elmondása szerint a szervezet pár évvel ezelőtt az Emmivel együtt kidolgozott egy pályáztatási rendszert annak érdekében, hogy a civil szereplők is hozzáférhessenek a magasabb támogatáshoz, ám ezt nem sikerült elérni.

„Ez mesterségesen generált egyenlőtlenséghez vezet” – mondja Molnár László gyermekvédelmi szakember, a fővárosi Tegyesz volt igazgatója. „Logikus lenne, hogy ha egy szervezet sokkal több pénzből gazdálkodik, akkor színvonalasabb, jobb szolgáltatást is nyújt, magasabb juttatásokat biztosít a dolgozóinak, nevelőszülőknek, gyerekeknek. De nevelőszülőktől azt hallani, hogy ez nem így van. Ha van is plusz az egyházi szervezeteknél, az nagyon szerény. Ennek a pénznek biztos helye van, de a szolgáltatás minőségében vagy annak a növelésében nem feltétlenül mutatkozik meg a többletnormatíva.”

Bár az ember azt feltételezné, hogy a több állami támogatásból több pénz jut nekik, Szilvási Léna szerint sem az a tapasztalat, hogy egyházi szolgáltatóknál a nevelőszülők magasabb juttatást kapnának – de szerinte elképzelhető, hogy az egyházak több szolgáltatást tudnak biztosítani, például tanácsadást, táboroztatást, szabadidős tevékenységeket. „Kevéssé látunk rá arra, hogy mi az az érdemi változás, amiben jobbat tudnak nyújtani. Az biztos, hogy a kormány ideológiája, hogy az egyházakban jobban bízik, az egybevág ezzel. Ez átpolitizált terület, és bár jó lenne, ha több versenyző lenne és a civilek is egyenlő eséllyel indulhatnának, most nem ez a helyzet” – magyarázza a szakember.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.