A nevelőszülői rendszer egyháziasítása

Terelik a közjószágot

Belpol

Az elmúlt években a magyarországi gyermekvédelem megkerülhetetlen szereplője lett a Szeged-Csanádi Egyházmegye szervezete, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, amely mostanra 13 megyében vette át az állami nevelőszülői hálózat fenntartását. Mit tudnak jobban másoknál, és miért éri meg ez az államnak?

Május végén derült ki, hogy július 1-jétől a fővárosi nevelőszülői hálózat is a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában lévő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz kerül. Az ország nagy részén már így is ez az erős kormányzati hátszelet élvező katolikus gyermekvédelmi szervezet látja el ezt a feladatot, és gyakorlatilag a legnagyobb szolgáltatóvá vált a piacon: immár 13 megyében ők működtetik a korábban állami kézben lévő nevelőszülői hálózatot. Saját adataik szerint az ország mintegy 16 ezer, nevelőszülőnél nevelkedő fiatalja közül 7 ezer hozzájuk tartozik.

A nevelőszülői hálózatoké többszereplős „piac”, amelyen mindeddig a különböző kisebb-nagyobb egyházi szereplők és civil szervezetek mellett jelen volt az állam is: a 2012-ben létrehozott központi Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) alatt a helyi megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálatok (Tegyeszek) működtették a megyei hálózatokat. Mára tisztán civil szereplőként szinte egyedül az SOS Gyermekfalvak maradt jelen, az állami nevelőszülői hálózatok közül pedig a kormány mindet egyházi fenntartásba adta: nagyobbrészt a Szent Ágota kapta meg, a maradék megyékben pedig a reformátusok vették át.

A nevelőszülői hálózat fenntartása megéri az egyházaknak: az 1997-es vatikáni szerződés értelmében az egyházi fenntartók mintegy 70 százalékkal több állami támogatást kapnak, ezért a civil szereplők amúgy is rosszabb eséllyel indulnak, és sokkal inkább az adományokra vannak utalva. Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak minőségirányítási igazgatójának elmondása szerint a szervezet pár évvel ezelőtt az Emmivel együtt kidolgozott egy pályáztatási rendszert annak érdekében, hogy a civil szereplők is hozzáférhessenek a magasabb támogatáshoz, ám ezt nem sikerült elérni.

„Ez mesterségesen generált egyenlőtlenséghez vezet” – mondja Molnár László gyermekvédelmi szakember, a fővárosi Tegyesz volt igazgatója. „Logikus lenne, hogy ha egy szervezet sokkal több pénzből gazdálkodik, akkor színvonalasabb, jobb szolgáltatást is nyújt, magasabb juttatásokat biztosít a dolgozóinak, nevelőszülőknek, gyerekeknek. De nevelőszülőktől azt hallani, hogy ez nem így van. Ha van is plusz az egyházi szervezeteknél, az nagyon szerény. Ennek a pénznek biztos helye van, de a szolgáltatás minőségében vagy annak a növelésében nem feltétlenül mutatkozik meg a többletnormatíva.”

Bár az ember azt feltételezné, hogy a több állami támogatásból több pénz jut nekik, Szilvási Léna szerint sem az a tapasztalat, hogy egyházi szolgáltatóknál a nevelőszülők magasabb juttatást kapnának – de szerinte elképzelhető, hogy az egyházak több szolgáltatást tudnak biztosítani, például tanácsadást, táboroztatást, szabadidős tevékenységeket. „Kevéssé látunk rá arra, hogy mi az az érdemi változás, amiben jobbat tudnak nyújtani. Az biztos, hogy a kormány ideológiája, hogy az egyházakban jobban bízik, az egybevág ezzel. Ez átpolitizált terület, és bár jó lenne, ha több versenyző lenne és a civilek is egyenlő eséllyel indulhatnának, most nem ez a helyzet” – magyarázza a szakember.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.