Májusban négy közösségi besorolású budapesti rádiófrekvencia használatára írt ki pályázatot a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve az azt irányító Médiatanács (MT). Ez nem lepte meg az érintetteket, ugyanis tudvalévő volt, hogy frekvenciajogosultságaik november elején lejárnak. Az MT-nek nagy horderejű döntéseket kellett meghozni, hiszen a médiaszolgáltatási jogosultság mindegyik esetben hét évre szól (ami, ha a használó betartja a szabályokat, adminisztratív eljárás keretében további öt évre meghosszabbítható). Az eredményhirdetés utáni vita tehát borítékolható volt. Az MT végül három frekvenciáról október közepére döntést hozott – ám a helyzet csak zavarosabb lett, mint volt azelőtt.
Politika
Egy esetben nincs vita: a Klasszik Rádió által használt 92,1 MHz-es frekvencia sorsa nem dőlt el, ugyanis míg a Klasszikot üzemeltető Ariel Rádió Műsorszóró Kft. pályázatát alaki, addig a konkurens Pannon-Work Logisztikai Kft.-jét tartalmi okok miatt utasította el a bíráló testület. A Klasszik január elejéig ideiglenes engedéllyel sugározhat, a frekvenciára pedig új pályázatot ír majd ki a pályáztató, és ebbe bele is nyugodtak a felek.
A ma még a Gazdasági Rádió (GR) által használt 105,9-es budapesti frekvencia esete már sokkal cifrább. Igen értékes frekvenciáról van szó: az NMHH pályázati felhívása szerint legalábbis annak sztereó-vételkörzete több mint 1,2 millió főt ér el. A hatóság a 105,9-esre három tematikában várt ajánlatokat: lehetett pályázni gazdasági témákra fókuszáló műsorstruktúrával, gyerekeknek szóló médiaszolgáltatási koncepcióval, illetve gasztronómiai programtervvel. Noha keringtek hírek a konkurensek között, hogy valahonnét „beesik” egy esélyes gyermekcsatorna-pályázat, végül csak két gazdasági profilú ajánlat érkezett: a GR-t üzemeltető Műsor-Hang Zrt. és a rádiós piacon korábban szinte ismeretlen Hang-Adás Kft. adott be anyagot. Alaki szempontból mindkettő megfelelt a kritériumoknak, ám a tartalmi összevetésből váratlanul a Hang-Adás Kft. jött ki győztesen. Ez meglepte a GR szerkesztőségét. Míg ők lassan tizenkét éve viszik a gazdasági csatornát, a győztes Hang-Adás egy alig kétéves, egyfős cég, melynek nettó árbevétele az opten.hu adatbázisa szerint 2012-ben és 2013-ban egyaránt 0 forint volt.
Most mégis úgy fest, hét éven keresztül a Hang-Adás dönti majd el, ki sugározhat az egyik legértékesebb fővárosi frekvencián. Szerettünk volna betekintést nyerni a pályázati anyagokba, ám erre – az eljárás lezárultát követően – egyedül a pályázóknak van jogi lehetőségük. Mindenesetre a döntéshozók környezetéből úgy hallottuk, hogy a GR épp csak egy ponttal maradt le riválisa mögött.
Az eredmény azért is meglepő, mert a frekvenciát használó pályázó általában néhány pontos előnnyel indul a vetélytársakkal szemben, mivel ismeri a frekvencia körülményeit, és még jobbak a sanszai, ha tapasztalt szolgáltatóról van szó. A maximális 54 pontból 45 adható a műsortervre – erre vonatkozóan a pályázók többnyire minden lehetséges vállalást megtesznek és meg is kapják a maximumot. Így aztán rendszerint a fennmaradó néhány, szubjektív szempontok alapján kiosztott pont bizonyul döntőnek.
A győztes cég tulajdonosa az érdi illetőségű Kriczki Andrea. Neki érdemi médiaszolgáltatási tapasztalata nincs, igaz, neve nem teljesen ismeretlen a rádiós piacon. Az NMHH honlapja szerint már 2010 előtt gyakran érdeklődött budapesti frekvenciák műsor-szolgáltatási jogosultságait illetően, de a sikerek csak később érték utol. Ahogy arról annak idején az mmonline.hu (nemrég pedig a vs.hu is) beszámolt, két éve Kriczki Echo Penisola Kft. nevű cége már sikerrel pályázott egy siófoki frekvencia használatára. Hiába győzött, rádiót azért nem alapított: alig telt el négy hónap a tender kihirdetése után, és a tulajdonos máris továbbadott a vállalaton, ami így egy helyi siófoki Fidesz-közeli körhöz került. (A vásárló Szivárvány-2 Kft. tulajdonosa az a Treszl József és felesége voltak, akik korábban a Siófoki Polgári Kör Egyesülettől vették át a fideszes önkormányzattal baráti viszonyt ápoló helyi Balatoni Polgár kiadását. Treszl 2005-ben maga is indult önkormányzati választáson.) Próbáltuk elérni Kriczkit e-mailen és a Facebookon keresztül, de lapzártánkig nem jártunk sikerrel. Az nmhh.hu-ról mindenesetre kiderült az is, hogy több ponton hiánypótlást volt kénytelen benyújtani aktuális pályázatához, de végül nyerni tudott.
A rádiós piacon most az a nem megerősített hír járja, hogy a siófokihoz hasonló tranzakció készülődik a háttérben – az informálisan Habony Árpád irányítása alatt álló Századvég Gazdaságkutató környezetéből ugyanis van érdeklődés a frekvencia iránt. A kormánnyal milliárdos szerződésben álló Gazdaságkutató, mióta tavaly megvásárolta a Napi Gazdaság üzleti napilapot, tovább terjeszkedne a médiapiacon, és a fáma szerint egy gazdasági tematikájú rádióval bővítené portfólióját.
A szóbeszédet erősíti, hogy az MT-t jelenleg is az a Karas Mónika elnökli, aki még néhány héttel kinevezése előtt is Habony jogi képviselőjeként járt el, korábban pedig a Fidesz-frakció, Rogán Antal frakcióvezető és a Magyar Nemzet-csoport egyes médiumainak jogai felett is őrködött.
Nem politika
A GR részéről Komáromi Balázs főszerkesztő nem akart nyilatkozni lapunknak, csak korábbi sajtóközléseire hivatkozott, miszerint megtámadják az MT döntését az illetékes közigazgatási bíróságon. De Komáromiék láthatóan számoltak annak lehetőségével, hogy nem kapnak újabb hét évet a 105,9-en, ezért a Műsor-Hang Zrt. további két frekvenciára is beadott pályázatot. Második helyen a jelenleg a Mária Rádió által használt 94,2 MHz-re pályáztak. Szintén jelentős elérésű frekvenciáról van szó, közel 1,2 milliós vételkörzettel, ám itt a Műsor-Hangnak módosítania kellett a tematikán, ugyanis az NMHH erre a csatornára csak kulturális adó pályázatokat fogadott el. Ebben a kiírásban még nem született döntés, de a Műsor-Hangnak itt komoly konkurensei vannak: mellettük ugyanis pályázik a 94,2-re a Mária Rádiót üzemeltető cég és az eggyel ezelőtti MTI-elnök, Belénessy Csaba vezette Crossborder Film Kft. is. A harmadik frekvencia, amire a Műsor-Hang Zrt. szintén bejelentkezett, az eddig Tilos Rádió által használt 90,3-as, melynek vételkörzete jócskán meghaladja a 600 ezer főt. Ez a pályázat „egyedi zenei arculattal működő közösségi jellegű rádió kialakításáról” szól, ami igen távol esik a GR eredeti profiljától – ám a jelek szerint mégis erre a frekvenciára marad a Műsor-Hangnak legtöbb esélye. Míg ugyanis az ő pályázatukat befogadták, a Tilost az MT alaki hibákra való hivatkozással végül kizárta a versenyből. Az esetnek nagy visszhangja van, hiszen nem ez az első alkalom, hogy az egykori kalózadónak meggyűlik a gondja a médiafelügyelettel.
A Tilos Kulturális Alapítvány a júliusi határidő letelte előtt benyújtotta a pályázati dokumentációt, és, miként azt a honlapjukon írják, „reménykedtünk, hogy a pályázat eredményéről már szeptember 5-én, a Tilos szülinapján be tudunk számolni”. Első körben azonban az MT hiánypótlásra szólította fel a rádiót. Egyfelől ki kellett egészíteniük az első három hónap működésére szánt keretösszeget. Ezt a kuratórium teljesítette is, ám emellett félreértés támadt a banki lekötésről szóló igazolásról is. A kiírásban szereplő „speciális célra elkülönített pénzforgalmi számla” kitételt ugyanis a tilososok (illetve az általuk megbízott bank) eltérően értelmezték, mint az MT, és végül egy betétszámlán kötötték le a kért összeget. A kuratórium képviselői hiába kérték a passzusok pontos értelmezését az NMHH-tól, nem kaptak pozitív választ, és később ez a „hiba” volt az egyik indoka az elutasításnak. A másikról az MT a hiánypótlásra való felszólítás során nem, csak a végleges elutasításkor tett említést. Eszerint a Tilos hibát követett el azzal, hogy az anyag CD-n beadott verziója nem egyezett meg teljesen az írásos dokumentációval, mert a „rendes” oldalak hátsó, üres – a kiírás szerint átlósan áthúzandó – oldalai nem lettek beszkennelve. A kiírás egész pontosan úgy szól, hogy „a másolati példányoknak az eredeti példánnyal azonos tartalmúnak kell lennie, azaz tartalmazniuk kell az eredeti pályázati ajánlat valamennyi oldalának (beleértve az üres, áthúzott oldalakat is) fénymásolt vagy szkennelt változatát”. Csabai Gábor, a kuratórium elnöke ezt kérdésünkre úgy kommentálta: ők eredetileg a dokumentum formázása közben néha becsúszó üres oldalakra és nem a lapok hátsó oldalaira gondoltak, sőt még az is eszükbe jutott, nehogy provokációnak véljék az MT-nél, hogy beszkennelnek közel 500 üres oldalt. Csabai nem feltételez politikai okokat az elutasítás mögött, viszont a szövegezés szerinte nem volt egyértelmű. Nem egyedi eset egyébként, hogy a kiírás félreértése súlyos jogi problémákhoz vezet, és nincs egységes bírói gyakorlat sem az ehhez hasonló formai előírások esetében. Nem peres eljárások során a Fővárosi Ítélőtábla például az oldalak aláírásának és számozásának kérdésében többször is eltérően döntött. Emlékezetes, hogy a Klubrádió egykori, 95,3-as frekvenciájának ügyében az Ítélőtábla arra jutott, hogy az oldalszámozás elmaradása érvénytelenségi oknak minősül, míg épp a Klubrádió egyes vidéki – mint az esztergomi, veszprémi vagy tatabányai – frekvenciáit érintő ügyekben ennek épp ellenkezőjét állapította meg.
A Tilos hétfőn még időben benyújtotta a felülvizsgálati kérelmet a közigazgatási bíróságon, amiről az illetékeseknek elvileg 15 napon belül kell dönteniük. A hatósággal való megállapodás szerint január elejéig az adó tovább sugározhat.
Adott esetben a bíróság tarthat személyes meghallgatást, de erre nincs kötelező előírás. Csabaiék még abban bízhatnak, hogy a GR végül valamilyen módon befut a 105,9-es vagy a 94,2-es frekvencián, ekkor ugyanis Komáromi cége mindenképp lemondana a 90,3-ról, amire így új pályázatot kéne kiírnia az MT-nek. Megkérdeztük a Tilos ügyvezetőjét, miért nem pályáztak másik frekvenciára is. Erre Csabai válasza az volt, hogy ez esetben a Tilosnak annyiszor három havi működési költséget kellene letétbe helyeznie, ahány helyre pályázik, erre pedig egyszerűen nem futja.
A helyzet tragikuma, hogy épp az a Tilos sodródik lehetetlen helyzetbe a közösségi frekvenciák pályázatain, amely a szó szoros értelmében az egyedüli közösségi rádió a versengők közül. A 2010-es médiatörvény kiüresítette a közösségi rádiózás fogalmát, azzal, hogy egy fogalom alá vonta a néhai közműsor-szolgáltatókat és a nonprofit rádiókat. Ennek köszönhetően ma a fővárosi rádióállomások zöme, miközben aktívan jelen van a hirdetői piacon és kereskedelmi tevékenységet folytat, egy forintot sem fizet a frekvenciák használatáért. (Erről részleteiben lásd: Műsorváltozás, Magyar Narancs, 2011. június 23.) Velük ellentétben a Tilos egy nonprofit alapítvány, a Mária utcai stúdióban pedig egyedül a pénzügyi vezető van állásban, mellette menetrendszerűen csak két technikus kap pénzt, a többiek mind önkéntesek. Konkurenseivel szemben az alapítvány bevételeinek túlnyomó részét nem hirdetések, hanem azon támogatások adják, amelyek a leginkább az évente megrendezett Tilos-maratonon és a hallgatók által nekik szánt szja 1 százalékán keresztül jutnak el hozzájuk. A Tilos, mint igazi közösségi rádió, közvetlen egymásrautaltságban él hallgatóival. Ki tudja, meddig.
(Megjegyzés: a Magyar Narancs több munkatársa is a Tilos műsorkészítője.)
