„Hallani arról is, hogy az állásfoglalást bár szégyelli az MTA nagy része, a lista összeállítását a nagyobb jó érdekében a politikai elvárásoknak megfelelően, azaz pontosan így kellett elvégezni – hiszen komplett tudományágak, hovatovább az egész MTA jövő évi költségvetése, s ily módon a sorsa függhet ettől a 24 oldaltól. És persze a személyes jövő: nyilván mindenki emlékezik azon nyelvészek sorsára (jelesül a kirúgásra), akik mindenféle külső elvárástól mentes szakvéleményt adtak a Ferihegyi repülőtér névváltoztatását firtató kormányzati kérdésre. Egyértelmű hát, hogy nincs itt helye lírázásnak” – írjuk e heti szerkesztőségi írásunkban a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásáról az utcanévügyben. A múlt heti Narancsblogban szintén szenteltünk néhány keresetlen szót ennek a disznóságnak.
Alább pedig a Budapesti Könyvszemle (BUKSZ) szerkesztőbizottságának és az Oktatói Hálózatnak (OHA) a Pálinkás József MTA-elnökhöz címzett tiltakozása olvasható.
| Elnök Úr! 2013. április 24-én nyilvánosságra került az MTA állásfoglalása „Magyarország önkormányzati közterületeinek elnevezéseiről”. Ez az állásfoglalás felháborodást keltett a tudományos közéletben és a szélesebb nyilvánosságban. Az idősebb generáció még emlékszik arra, hogyan próbálták a szocializmus idején „a múltat végképp eltörölni”: nemcsak az utcákat és a közintézményeket nevezték át ideológiai céljaiknak megfelelően, hanem a történészszakma megfélemlített képviselőit is rákényszerítették, hogy ehhez „tudományos, szakmai” indoklást adjanak. Döbbenten látjuk, hogy Magyarország újra ide süllyedt. Ön az MTA elnökeként arra utasította a magyar történettudomány központi intézményét, hogy kutatói szállítsák a kiskátéként használható indoklást ahhoz, hogy az önkormányzatok, egy 2011-ben megszavazott törvény felhatalmazásával tendenciózusan, a politika megrendelésére átírják egyes közterületek nevét. Az MTA vezetése által egybeszerkesztett lista tanúsítja, hogyan kényszerítette a kormány saját ideologikus víziójának szolgálatába a történettudományos kutatás képviselőit. Az Ön utasításait végrehajtani kényszerülő akadémiai kutatóintézet egyúttal köznevetség tárgya lett: MTA Történelemhamisító Intézetként emlegetik. Mindez felbecsülhetetlen kárt okozott a hazai történettudomány szakmai tekintélyének és hitelének. Tiltakozunk az Ön által működtetett tudománypolitika ellen, és felszólítjuk, hogy ne utasítsa sem a történettudomány, sem a többi tudományág kutatóit a napi politikai megrendelések kiszolgálására. Budapest, 2013. április 29. A BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) szerkesztőbizottsága: Bodnár M. István Erős Ferenc Gecser Ottó Gyáni Gábor Kálmán C. György Klaniczay Gábor Laki Mihály, a szerkesztőbizottság elnöke Lakner Judit Madarász Aladár Majtényi László Pajkossy Gábor Szécsényi Endre Széphelyi F. György Wessely Anna főszerkesztő Erdélyi Ágnes szerző Ludassy Mária szerző A tiltakozáshoz csatlakozott az Oktatói Hálózat (OHA) |
