"Nem a közterheket akarjuk kikerülni" - állították egybehangzóan a több ezer traktorral, teherautóval és lovas kocsival felvonuló gazdák. A kormány - úgy tűnt - már a két héttel ezelőtti forgalomlassító demonstráció idején észbe kapott; a földművelési és pénzügyi tárca, valamint az APEH képviselőinek gyors egyeztetése után több, direkt a parasztságra vonatkozó jogszabályt megváltoztatott (a bortermelőknek például a tervezett 39 százalékos adóelőleg helyett csak 2 százalékot kell fizetniük, az őstermelőknek pedig - az idei bevezetés helyett - csak 1999-től kell teljesíteniük a piaci árusításhoz előírt különleges feltételeket). Az érintetteket előnyösen érintő néhány módosítás azonban nem volt elegendő: az elégedetlenség gócpontjának és a demonstrációk központjának tekinthető Kiskőrösön Kósa Gyula a termelők képviseletében a múlt héten kijelentette, hogy amennyiben a kormány nem vonja vissza az összes, rájuk vonatkozó adó- és tb-jogszabály-módosítást (lásd keretes írásunkat), országos demonstrációba kezdenek. Kósa egyúttal a teljes felelősséget a kormányra hárította, mert képviselői, így ő, nem voltak kompromisszumkészek, ráadásul nem mentek kormánytagok Kiskőrösre, a gazdák képviselőinek kellett Budapestre utazniuk. (Az új szabályozás életbelépésén kívül ugyanis a legnagyobb felzúdulást Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter általuk pökhendinek minősített nyilatkozata váltotta ki: amikor a demonstrálók kinyilvánították tárgyalási szándékukat a kormány illetékeseivel, a miniszter azt üzente, várja őket a minisztériumban.) A miniszter ezt azóta csak "tetézte" azzal, hogy hétfőn, a tüntetések kezdetekor Párizsba utazott; igaz, a miniszterelnök sietett kijelenteni, Nagy éppen a magyar mezőgazdaság jövőjéről tárgyal francia kollégájával. A Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a blokád kezdete előtti napon úgy nyilatkozott a rádiónak: "abszurd" az a követelés, hogy a kormány mindent és teljesen vonjon vissza, hiszen a jogalkotás a parlament hatásköre. A kistermelők viszont múlt csütörtök óta nem tárgyalnak, csak akkor, ha "nem alacsony beosztású hivatalnokokat" küldenek Pestről.
Akcióban
Persze Pestről "lemenni" nem könnyű. Az első akadály a 850 forintos autópályadíj, a következő meg az, hogyan kell konvojt előzni. Ezt az első alföldi útlezárásnál a forgalmat irányító rendőr kérdezi vizsgáztató szándékkal, ám tanácstalanok vagyunk; erre a rendőr is elbizonytalanodik, így társa prezentálja a helyes megfejtést: "Először is sehogy. Másodszor: itt útlezárás van."
A jakabszállási blokádon még átjutunk valahogy, Soltvadkert viszont keményen ellenáll. A nagyjából két-három kilométer hosszan a fél útpályát elfoglaló traktorosok csak felváltva engedik a forgalmat. Kiskőrös, a centrum teljesen megközelíthetetlen: 1000-1200 traktor zárja le az úttest felét, körülbelül kétszer annyi, mint amennyi az eredeti tervek - és a rendőrségi engedélyek - szerint itt állhatna. Egy-két óra alatt a forgalom teljesen megbénul: "A sor vége Akasztón van", tudjuk meg, vagyis Kiskőrös túlsó határától is több kilométerre. Bár a szervezők többször is úgy nyilatkoztak, hogy politikai erőket nem engednek belefolyni a demonstrációba, van ingyen Magyar Fórum meg néhány kisgazdapártos papírzászló is. A traktorokon csak elvétve ülnek, a demonstrálók kisebb csoportokban beszélgetnek, az árok mellett néhány helyen bogrács, máshol szalonnáznak és egymást kínálják saját termésű boraikkal. Majális hangulata van az egésznek: süt a nap, meleg szellő lengedez, az égen helikopter köröz, szotyit is lehet venni huszonötért. Az időzítés nem rossz: a szőlősgazdák például csak egy-két hét múlva kezdik az érdemi munkát, ámbár a demonstrálók közül sokan már a két héttel ezelőtti akció során is korábban hazamentek - megetetni az állatokat.
Hardver, szoftver
A sok MTZ, Zetor, Belarusz, néhány Ganz és egy-két McCormic némelyikén rádió, többnyire a Kossuth szól; a Déli krónika híreit hallgatva mindenki helyesel. Néhányan meglepődnek, amikor elhangzik: a tüntetés helyenként politikai színezetű, a demonstrálók már a miniszter távozását is követelik, és néhol (például a Viharsarokban) a kisgazdapárt is beszállt a blokád szervezésébe. A gazdák követeléseit Kósa Gyula déli és kora délutáni rádiós nyilatkozatai után már kissé nehezen lehet követni, különösen akkor, ha azokat ráadásul a traktorokra tűzött transzparensek szövegeivel is összevetjük.
Például sérelmezik a demonstrálók, hogy a kormány nem egyeztetett érdekvédelmi szervezeteikkel a jogszabályok megalkotása előtt, aztán Kósa Gyula bejelenti, új érdekvédelmi szervezetet alakítanak, mert a jelenlegiek nem az ő érdekeiket tartják szem előtt. (Márpedig érdekvédelemben Kósa profi: 1988-ban is tartott demonstrációt a bortermelés védelmében, bár főállásban akkor is, most is autószerelő, mellékesen művel három hold szőlőt.) A Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy őt "személy szerint nem érintik hátrányosan a kifogásolt rendeletek". Kósa Gyula már a két héttel ezelőtti megmozduláson úgy vélte, hogy a magyar paraszt ki akarja venni részét a közteherviselésből, csak nem így. Több gazda viszont úgy nyilatkozik transzparensein, hogy "adóztassátok az urakat, hagyjátok a parasztokat". Kósa Gyula korábban parlagon heverő földekről beszélt, a kormánytól várja a biztos piac megteremtését. Ugyanakkor az általuk elutasított új törvény egyik passzusa éppen ezt segítené elő azáltal, hogy a bevezetendő őstermelői igazolvány adatai alapján pontosabban számon tarthatnák azt, miből mennyi lesz. De a magyar paraszt "termelni és nem könyvelni akar"; azt azonban, úgy tűnik, senki sem tudja megszervezni, hogy ne kerüljön évente több tízezer tonna krumpli, hagyma (mikor mi) a szemétbe, eladhatatlanul. (A gazdák szerint a krumplitermés időjárásfüggő, "vagy nagyon sok van, vagy nagyon kevés".) Kósa "földelárusítási moratóriumot" követel (a külföldiekkel szemben, természetesen), egyúttal a külföldi - olcsóbb - mezőgazdasági termékek ellen is szót emel.
A fiatalok elfordulnak a földtől; drága a vetőmag, a műtrágya, a gázolaj, elavult a géppark (a címlapon lévő darab például napi kétszáz litert fogyaszt szántás és betakarítás idején), mondja Kósa - ezek a sérelmek szerepelnek a traktorokra feszített molinókon is. A pontosabb nyilvántartással ez is jobban követhető lenne - állítja a földművelésügyi tárca -, hogy tudniillik kinek milyen és mennyi támogatás jár. A miniszter Nagy Frigyes elismerte, "régi problémákat hozott felszínre az új törvényi szabályozás", hozzátéve, hogy nyilván "most tudatosult a gazdákban: helyettük senki sem fizet járulékot". Párizsban pedig hétfőn megerősítette: "a magyar mezőgazdaságot nem lehet becslésekre alapozni", az új jogszabályok teljes visszavonására nincs mód.
Akármi lesz is a vége, a demonstráció néhány követelése már teljesült: egy ősöreg 5611-es Zetor tulajdonosa ugyanis a "föld magántulajdonáért" és a "független magyar bíróság" megteremtéséért állt csatasorba. Neki már jó.
Vultur Csaba
Érvek és nemek
Az idén év elejétől megváltoztatott jogszabályok a kistermelőket a többi vállalkozóhoz hasonlóan kezelik; ezzel év(tized)ek óta érvényben lévő szabályok változtak meg. A kistermelők már nem tartoznak automatikusan a társadalombiztosítás (tb) által biztosítottak köréhez: havonta tb-járulékot kell fizetniük, és a minimálbér feletti jövedelemmel rendelkezőknek át kell utalniuk a havi 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást is. Adóügyileg pedig az a probléma, hogy míg eddig egymillió forint éves árbevételig volt adómentes a kistermelés, illetve az egymillió fölötti bevételnek 10, illetve 30 százaléka után kellett adózni (attól függően, hogy állattenyésztésről vagy növénytermesztésről van szó), addig most a határ 250 ezer forint - igaz, egy négytagú családnál ez összeadódhat, és ismét egymilliónál vagyunk. A kistermelő ma már átalányadózhat is, ekkor a 250 ezer forint fölötti rész után az állattenyésztők 8, a növénytermesztők 20 százalékot adóznak. Sőt: a kistermelő (azaz akinek évi árbevétele 3 millió forint alatt van) bevételeinek 40 százalékát kiadott számla nélkül elszámolhatja költségként, és még 100 ezer forint adókedvezményt is kap. Csakhogy: a gazdák az adót nem bruttó árbevételük, hanem jövedelmük után fizetnék. Sokan állítják: így nem lesz érdemes termelni, még több föld marad parlagon, mint eddig, és akkor mit eszik a magyar a városban?
A szabályok bonyolultságával csak kevesen tudnak megküzdeni, és állítják: az egy-két hektár föld, szőlő nem termeli ki a könyvelő bérét. A megváltozott szabályozás elleni tiltakozás egyik érveként így az is elhangzott, hogy az "túl bonyolult". A nagy szőlészszövetkezetek viszont, amelyeknek eddig sem járt adókedvezmény, úgy vélik: az új jogszabályok következtében némileg kiegyenlítettebb meccset vívhatnak a - szerintük - nem mindig minőségi bort előállító kistermelőkkel (utóbbiak egyik követelése mellesleg szintén a "bormaffia" felszámolása).
