Hosszú Katinka vs. Gyárfás Tamás

Titánok harca

  • Simon Andrea
  • 2016. február 1.

Belpol

Lapzártakor nem tudni, hogy pontosan miért és miért most robbant a Hosszú Katinka és az úszószövetség közti konfliktus. Az ötszörös világbajnoknő enigmatikus nyilatkozataiból kihallani az intézményi változtatások igényét, de mintha a pénzről is szólna ez az egész. Nem is kevésről.

Gyárfás Tamás elnöki regnálása a számok tükrében itthon párját ritkító, hiszen hozzá hason­lóan hosszú ideje (1993 óta) csak Baráth Etele irányít sportági szakszövetséget (kajak-kenu), és az olimpiai eredményességben, valamint a Magyarországra hozott nagy presztízsű világversenyek számában is csak a kajak-kenu ­vetekedhet az úszással. Gyárfás mindemellett az Európai Úszó Szövetség (LEN) gazdasági vezetőjeként, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alelnökeként és a FINA Executive tagjaként (ez a FINA legszűkebb döntéshozó testülete, közülük kerülhet ki a 80 éves Julio Maglione elnök utóda) jelenleg a legnagyobb befolyású magyar potentát a nemzetközi sportdiplomáciában. A Magyar Úszó Szövetség elnökeként pedig majd’ húsz év alatt felépített egy rendszert erős gazdasági háttérrel és egyszemélyes irányítással; nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, kulcsszerepe volt abban, hogy a 2017-es vizes világbajnokságnak Magyarország lesz a házigazdája.

Mi mennyi?

Ebbe a képbe rongyolt bele Hosszú Katinka, aktuálisan a világ legjobb úszónője, a riói olimpia magyar favoritja – az ő eredményességén múlhat az egész ország sportjának megítélése, és persze a Rio utáni sportági támogatás is.

Hogy konkrétan mit szeretne Hosszú, az napokkal a második sajtótájékoztatója után sem világos. Feltehetően nem a regene­rálószoba, a gyúró és a mozgás­elemző szoftver hiánya verte ki nála a biztosítékot, és nyilván nem az azóta már miniszterelnöki rábeszéléssel és sporttársi támogatással megerősített szövetségi kapitány, Kiss László lemondatása volt a célja. A nyilatkozatok alapján szó van a versenyző és edzője sporttámogatásáról, a versenyző marketingcélú kiállásáról, valamint egyéb, az előbb is említett felkészülést segítő elméleti és infrastrukturális háttér biztosításáról. Vagyis jelenlegi ismereteink alapján úgy tűnik, hogy a nyugodt és eredményes felkészüléshez nyújtott feltételek biztosítása a konfliktus egyik forrása.

Orbán Viktor elsütötte a startpisztolyt

Orbán Viktor elsütötte a startpisztolyt

Fotó: Kovács Anikó / MTI

A Magyar Úszó Szövetség 2015-ös bevétele közel kétmilliárd forint volt: az Emmitől kapott 1 559 000 000 forint állami támogatást a szövetség kimutatása szerint a MÚSZ a Kiemelt Sportágfejlesztési Programra, világkupa-szervezésre és infrastruktúrafejlesztési projektekre fordította (például uszodafelújításra), illetve ebből finanszírozta a válogatott úszók és paraúszók versenyeztetését, felkészülését, sportegészségügyi hátterük biztosí­­tását, valamint edző-, úszásokta­­tó- és versenybíró-továbbképzési programját, és sok egyéb mellett az egyesületek felzárkóztatását is. Az olimpiai bizottságtól (MOB) érkezett több mint 200 milliós, „szakmai támogatással” felcímkézett összeget versenysportra és utánpótlás-nevelésre, a riói felkészülésre; a „működési támogatást” a MÚSZ működési költségeire, az „uszodahasználati támogatást” többek között az NSK-központokban (Komjádi uszoda, Kőér utcai uszoda etc.) pályadí­jára-versenyzői belépőkártyáira használta. Mindezeken felül, más sportágakhoz hasonlóan, a Magyar Úszó Szövetség legeredményesebb versenyzői is Gerevich-ösztöndíjban részesülnek, a főbb edzők a Kiemelt Edzői Program keretében fizetést kapnak. 2015-ben a Gerevich-ösztöndíj kerete 129 millió forint volt, 2016-ban 135 millió lesz, amiből Hosszú Katinka, Cseh László, Gyurta Dániel és Risztov Éva idén is a szabályzat szerint javasolható maximumot kapja, havi 400 ezer forintot. Ezeken kívül a sportolók a versenyeken elért eredményeik alapján pénzjutalomban is részesülnek, és ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor az ugyanazon versenyen szerzett érmeknek száza­lé­ko­san csökkent az értéke (vagyis a második-harmadik arany-, ezüst- és bronzéremért már nem a teljes összeg járt), 2015-ben a sokadik ugyanolyan érem is ugyanannyit ért. Így például Hosszú Katinka a tavaly nyári kazanyi világbajnokságon szerzett két aranyérme és egy bronzérme után 2x2,5 millió és 1,25 millió, Shane Tusup, Katinka edző-férje pedig 2x1 millió és 1x500 ezer forint eredményességi támogatásban részesült. A szövetség által folyósított felkészülési támogatás Hosszúnál tavaly 16,5 millió, Gyurta Dánielnél 7,5 millió, Cseh Lászlónál 3,5 millió forint volt.

Ennyi?

Más szerkesztőségekhez hasonlóan a Narancs is megkapta azt a szerződéstervezetet, amelyet Gyárfás a decemberi első sajtótájékoztatót követően Hosszú Katinkának és nyolc másik úszónak is elküldött, és amit aztán Hosszú a múlt heti, második sajtótájékoztatóján látványosan széttépett. A szövetség állítása szerint „ezt a 2–12 millió közötti összeget a versenyzők szabadon használhatják fel mindarra, ami elősegíti a nyugodt olimpiai felkészülésüket, a MÚSZ emellett továbbra is állja az edzőtáborokat, kiemelt versenyeket, felszerelést, eszközöket, sportegészségügyi kiadásokat” és a többit. Hosszú nehezményezte, hogy ezzel a szerződéssel akarta őt a MÚSZ arra ösztökélni, hogy a 2017-es vb arca legyen, 12 millióért. „A MÚSZ ennyi vb-arcot nem tervez, márpedig valamennyi versenyző ugyanazt a megállapodást kapta” – reagált a szövetség lapunk ezzel kapcsolatos felvetésére. Az általunk látott szerződésben valóban van egy pont, amely szerint a „Versenyző vállalja, a MOB olimpiai sportolói szerződésben foglaltakat betartja, továbbá: a sportág reprezentánsaként – előzetes egyeztetést követően – átlagosan havi 1 alkalommal megjelenik a MÚSZ által megjelölt rendezvényeken; közreműködik a sportág, ezen belül kiemelten a 2017. évi hazai világbajnokság népszerűsítésében.”

A vb első promóciós filmje már kész, bemutatták a tavaly nyári vizes vb-n, és ez pörög most Belgrádban a vízilabda Euró­pa-bajnokságon is. Sajtónyilatkozatok szerint a szereplők (Kásás Tamás, Gyurta Dániel) ingyen vállalták a szereplést, és a Narancshoz is eljutottak azok a pletykák, miszerint előbb Hosszú is ingyen vállalta a részvételt, majd nem sokkal a forgatás előtt mégis pénzt kért érte.

A pénzügyi és marketing- (anya­gi) szempontok mellett felfedezhető ebben a torzsalkodásban legalább két másik vonulat is. Az egyikben felkészítési elképzelések csapnak össze: Hosszú Katinka és Shane Tusup mint a világ úszótrendjét meghatározó profik tűnnek fel egy új korszak előfutáraként (a versenyzésen való edzésben hisznek), akikkel az ultrakonzervatív, maradi magyar úszótársadalom nem ért szót. Ha jól értjük, Hosszúék szerint a magyar úszósport vezetői rendszerszinten is belemerevedtek egy állapotba, amin nem akarnak túllépni, hiszen a „magyar úszó­sport eredményes, és Hosszú is itt szerezte meg azokat az alapokat, amikre most építhet”. Hosszú valóban a magyar iskolán nevelkedett, de érett, profi sportolóvá és később többszámos úszóvá amerikai hatásra vált: előbb Dave Salo csapatában készülve (római vb-arannyal, meg a csalódást jelentő londoni negyedik hellyel), utána meg amerikai edző-férje, Shane Tusup irányításával, világbajnoki aranyakkal, világrekordokkal, Egerszegi óta nem látott időkkel.

De ez a konfliktus Gyárfásról és az általa szimbolizált magyaros, kapcsolatrendszerekre épülő világról is szól. Nem véletlen, hogy sokan politikai támogatottságot sejtenek Hosszú bátorsága mögött, ami nemcsak Gyárfás napkeltés múltja vagy a Schmitt Pál elleni MOB-elnöki puccskísérlete miatt tűnhetett indokoltnak, de az elmúlt években más sportágakban tapasztalt fejcserékre is rímelt volna. Elvégre a kéziseknél, a vívóknál vagy éppen a birkózóknál is szakmai indokokra hivatkozva zajlott a politikai átrendeződés. Igaz, Gyárfás kormánypárthoz fűződő viszonya a közös fotók és a számok alapján legkésőbb 2013 óta elég stabilnak látszik. Együtt lobbiztak Barcelonában Orbán Viktor miniszterelnökkel (és Hosszú Katinkával) a budapesti vb-rendezésért (tavaly együtt malterozták a Dagályon az alapkövet is), és a szövetség teljes bevétele is ebben az évben szökött először 1 milliárd forint fölé (1 156 millió) a kétezres évek közepétől jellemző, nagyjából 300-400 millió közötti összegről.

Közben mára a sportági bázis decentralizálódott, a korábbi két műhely (Széchy Tamás vezette az egyiket, Kiss László a másikat) után lettek új, budapesti és vidéki egyesületek, háromezer helyett kb. nyolcezer regisztrált felnőtt és utánpótláskorú úszó van – és az ügyek is mindig megoldódnak. Nem volt különösebb következménye az atlantai olimpia előtti jegyzőkönyv-hamisításnak, amikor úgy úsztak versenyzők olimpiai A szintet, hogy a mondott napon nem is volt verseny. (Gyárfás és Ruza József főtitkár lemondott, de aztán újraválasztották őket.) A 2010-es budapesti úszó-Eb-vel kapcsolatos Kehi-vizsgálat – amely a MÚSZ-nál 120 milliónyi jogosulatlanul felvett állami támogatást, 60 millió forint jogsértő felhasználását, gyorsított közbeszerzési eljárásokat és jogsértően felvett elnöki napidíjat nevesített – egy 43 milliós bírsággal és egy főtitkárcserével megoldódott (Ruza ekkor hirtelen visszavonult). Két olimpia lement úszóarany nélkül (Athén, 2004 és Peking, 2008), de az elnök mindig a helyén maradt. Gyárfás ügyesen ignorálta a Szepesi-ügyet, és gyorsan légüres térbe tolta a rendszerellenes Hornyák Viktort, aki debreceni klubvezetőként a MÚSZ átláthatatlan működését és a pénzelosztás követhetetlenségét kritizálta, és elindult sportági elnöknek is. Első körben Hornyákot sejtették a Swimming Worldben megjelent cikk mögött is, amely Hosszú Katinkát az egykori NDK-s úszónőkhöz hasonlította, ekkor Gyárfás instant összerántott sajtótájékoztatón állt ki az ötszörös világbajnok klasszis mellett, a Hosszú-team pedig perre vitte az ügyet.

Gyárfást és a habitusát, vezetési elveit eredmények és bajnokok legitimálják: korábban Egerszegi, Rózsa, Czene, Gyurta, Cseh.

Mennyi, ni!

Magyarország eredetileg a 2021-es világbajnokság rendezését kapta meg, ám miután pénzügyi okokból a mexikói Guadalajara tavaly februárban visszalépett a 2017-es vb megrendezésétől, mi lettünk a beugrók. Az úszószövetség elnöke akkoriban azt is elmondta, hogy a FINA kétmillió dollárt elengedett a jogdíjból (ami még így is 5,2 millió dollárra, vagyis úgy 1,5 milliárd forintra tehető). 2021-ről egy későbbi pályázatban döntenek, de azon várhatóan nem indulunk.

Nem ez az első beugrásunk: 2012-ben Antwerpen helyett rendeztünk felnőtt Európa-bajnokságot, 2014-ben pedig Izrael helyett junior nyílt vízi vébét.

Az úszószövetség előzetes kalkulációi 8 milliárdra tették a Dagályra álmodott úszópalota megépítését, az akkor hatályos kormányhatározat pedig 14,7 milliárd forintban jelölte meg a beruházás költségét. Az örömhír bejelentését követően aztán új költségvetés és új kormányhatározat született, amely építtetőnek a Nemzeti Sportközpontok helyett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t jelölte ki, a rendezés hivatalos költsége pedig 49 milliárd forint lett – vagyis a korábban bedobott 25 milliárd duplája. Június közepén az is kiderült, hogy az uszodaberuházás egészére kiírt közbeszerzési eljárásban már május 11-én megszületett a döntés, és egy napra rá, május 12-én a kiíró MNV Zrt. alá is írta a győztes Market Zrt.-vel a szerződést. Az összeg minden addig emlegetettnél magasabb, nettó 38,63 milliárd forint lett.

A győztes Market többségi tulajdonrésze a Wallis-csoporthoz kötődő tulajdonosoktól 2014 őszén került a miniszterelnök baráti köréhez sorolt Garancsi Istvánhoz. A cég addig is az építőipar egyik nagymenője volt, de a Dagály-projekt a legnagyobbá emelheti. A beruházásnak 2017. március 31-ig kell megvalósulnia.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.