Tizenharmadszor is módosították az alaptörvényt

  • narancs.hu
  • 2024. június 11.

Belpol

Nem kaphat kegyelmet, aki gyermekek ellen követ el bűncselekményt. Egy nyugalmazott bírónő fércmunkának nevezte a szöveget.

A köztársasági elnök „az egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja” – ezzel módosította az alaptörvényt kedden az Országgyűlés.

Ezzel a tizenharmadik módosítással reagált a miniszerelnök által beterjesztett módosítás a kegyelmi ügyre: Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki a pedofil bűncselekményért elítélt felettesét próbálta fedezni. Ez kitudódott, belebukott a köztársasági elnök, ugyanígy Varga Judit, a kiszemelt EP-listavezető, aki korábban igazságügyi miniszterként ellenjegyezte a kegyelmi kérelmet. Mély bizalmi válság alakult ki a református egyházon belül is, mert Balog Zoltán püspökről kiderült, közbenjárt az elítélt K. Endréért, hogy kapjon kegyelmet. A közvélemény Orbán Viktor miniszterelnököt is hibáztatta a történtek miatt. 

A hvg.hu írása szerint a mostani alaptörvény-módosítás kiegészül egy pontosítással, hogy később, sarkalatos törvény sorolja majd fel, pontosan milyen bűncselekményekre vonatkozik ez a kitétel.

A kegyelmezés folyamatából azonban az új módosítás kiiktatja az Igazságügyi Minisztériumot, a kegyelmi főosztályt és a minisztert is.  A miniszteri ellenjegyzés mint kontrollelem jó ideje benne volt a rendszerben. Dávid Ibolya miniszter 1998-ban élt ezzel a jogkörrel, azt viszont nem lehet tudni, hogy a köztársasági elnökök hány alkalommal döntöttek úgy, hogy nem veszik figyelembe az igazságügyi miniszter előzetes javaslatát. 

A hvg.hu emlékeztet, hogy 1995-ben a Legfelsőbb Bíróság kétéves szabadságvesztésre ítélt egy anyát, aki halálba segítette gyógyíthatatlan beteg gyermekét, Göncz Árpád pedig megkegyelmezett neki. A mostani módosítás nyomán ugyanez már nem történhetne meg. Ráadásul K. Endrét – akinek kegyelmi ügye miatt alakult ki a válság – nem is kiskorú ellen elkövetett bűncselekményért ítélték el, hanem az igazságszolgáltatással szembeni tette miatt. Az igazgatót védve arra próbálta rávenni a sértett gyerekeket, vonják vissza a vallomásukat. Így K. Endre elvileg a mostani módosítás után is kaphatna kegyelmet az államfőtől. Sándor Zsuzsa nyugalmazott bírónő hályogkovács módjára kitalált jogi fércmunkának nevezte korábban ezt a módosító javaslatot.

 

 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk