Az elmúlt tíz év legnagyobb árvize vonult át Magyarországon szeptember második felében, egyes települések lezárt partszakaszait még csak most nyitják újra a lakosság előtt. Az árhullám a Dunakanyarban komoly fennakadást okozott: Sződliget és Vác között például le kellett zárni a kettes utat, ami miatt az M2-es autóút felé kellett kerülniük az autósoknak. A legrosszabb helyzetbe Kismaros került; a fekvése miatt a leginkább árvíznek kitett településen utcákat öntött el a víz, ami a házak kertjébe is befolyt.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) által közölt drónfelvételen látszik, hogy milyen erőfeszítésekre volt szükség: a videón a váci védekezés, valamint a víz alá kerül korzó látható.
Lehetett volna mobilgát Vácon
Vácot 2019 óta Matkovich Ilona vezeti az ellenzéki összefogás élén, 2024 júniusában is újraválasztották. Korábban több cikluson keresztül kormánypárti polgármestere volt a városnak Fördős Attila személyében. Vácnak ebben az időben lett volna lehetősége, hogy építsen mobilgátat, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium visszavonta a 2,2 milliárd forintról szóló mobilgátfejlesztésre vonatkozó támogatási szerződést, és kötelezte az önkormányatot, hogy az addig elköltött 74 millió forintot fizesse vissza.
A tárca szűkszavúan nyilatkozott; annyi derült ki csupán, hogy a projekt ellehetetlenült. A fejlesztésnek eredetileg 2018-ban kellett volna elkészülnie. Értesüléseink szerint szervezési-tervezési problémák merültek fel, az előző vezetés egyszerűen nem bírt a feladattal, nem haladtak megfelelő ütemben, végül több pénzre lett volna szükség a megvalósításhoz – de erre már nem volt lehetőség. Adódik a kérdés: mi lett volna, ha van Vácnak mobilgátja? Olcsóbban megúszta volna a város a védekezést?
„Ezt nem tudjuk pontosan megmondani, a mobilgát megépítése egyszeri nagyobb költséget jelent, utána viszont csak tárolni kell” – nyilatkozta lapunknak Matkovich Ilona polgármester. Tájékoztatása szerint a korábbi fideszes városvezető 5,5 milliárdos forintos kormányzati támogatásról is nyilatkozott a gátépítéssel kapcsolatban, ebből azonban semmi sem valósult meg.
„Friss tervek, költségbecslés nem készült, hogy mennyibe kerülne a mobilgát. A homokzsákos védekezés egy alkalomra számítva biztosan olcsóbb, de ha sűrűbben lesznek árvizek, akkor anyagi szempontból a mobilgát felé billen a mérleg.
A mostani védekezésünk több száz millió forintba került, pontos számokat az árvíz utáni, helyreállítási munkálatok végével tudunk mondani.
350 ezer zsákot építettünk be a gátba, 50 ezer zsákot tartalékoltunk veszélyhelyzet esetére. Ez nagyjából 3,5 millió kilogramm, vagyis 3,5 ezer tonna homokot jelent. A homokon és a zsákokon kívül szükség volt lapátokra, munkás kesztyűre, az önkéntesek és a hivatásosok ellátására, elszállásolására” – mondta Matkovich Ilona.
Tűzoltók, katonák, vízügyesek
A polgármester tájékoztatása szerint a mobilgát ugyanazt a funkciót látja el, mint a homokzsákokból épített gát. De a mobilgát felállításához lényegesen kevesebb emberre van szükség, és sokkal hamarabb elkészül, mint a homokzsákokból épített. Technikailag a magassági hiányok kiépítése a feladat mindkét módszer esetén.
Állítása szerint a homokzsákok ugyanolyan biztos védelmet nyújtanak, mint a mobilgát, csak sokkal nagyobb munkával jár a megépítésük. Lényegesen nagyobb emberi erőforrásra van szükség hozzá. A váci védekezésben 160 tűzoltó, 100 katona, 26 vízügyi szakember, a város több száz dolgozója, és több ezer önkéntes vett részt.
A polgármester szerint a várost nem érték olyan károk, amelyek mobilgát esetén elkerülhetőek lettek volna: ugyanúgy problémát jelentettek volna a víziközmű hálózaton keresztül felszivárgó vizek és a nagy víznyomás miatt kialakuló buzgárok. Ezek elhárítása megfelelően zajlott a homokzsákos védekezés közben is.
