Dunakanyari helyzetkép: csónakkal az utcában elöntött nyaralók között

Belpol

Homokzsákokat pakol a katona, a civil, a momentumos, a helyi lakos és Magyar Péter. Utak, utcák, part menti sétányok állnak víz alatt. Kisorosziban kritikus volt a helyzet.

Ugyan a Dunakanyar az ország egyik legszebb tája természeti környezetének köszönhetően, hétközben mégis ugyanaz a kisvárosi hangulat jellemzi településeit, mint bárhol máshol az országban. Ezen a héten azonban minden megváltozott. Az évtized legnagyobb árvize lassan eléri: jóllehet az előrejelzések szerint az áradás kisebb lesz, mint 2013-ban – a Duna tetőzését a pénteki nap második felére várják –, a part menti területek, utak, sétányok, épületek víz alatt állnak. Mindenütt katasztrófavédelmisek, katonák, önkéntes tűzoltók, civil szervezetek munkatársai és természetesen helyi lakosok dolgoznak azon, hogy felkészítsék a településeket a tetőzésre.

Persze Orbán Viktor errefelé is megjelent: Nagymaroson nézte meg a mobilgátat, aztán a szomszédos Kismarosra is beköszönt. (Az állami hírügynökség fotóinak szövege szerint „ellenőrzi az árvízvédelmi munkálatokat”...) Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Vácott pakolta együtt a homokzsákokat a honvédekkel. 

Azt már az első napokban sejteni lehetett, hogy az áradásnak jelentős hatása lesz, főleg a közlekedésre. A Dunakeszit, Gödöt, Sződligetet és Vácot összekötő 2-es út közel fut a Dunához, ezért egy részét csütörtöktől lezárták, ami miatt a helyieknek az M2-es autóút felé kellett kerülniük. Szerencséjükre sikerült elérni, hogy a lezárást követően matrica nélkül használhassák az autóutat.

Az intézkedés Vácon több útszakaszt is érintett, a Duna-partról elálltak az autók, lehajtani sem lehetett, ezért a felsőbb utcákban megnőtt a forgalom. Ettől függetlenül a tetőzést megelőző napokban még sokan ellátogattak folyóhoz, hogy megnézzék a vízállást: szerda estére gyakorlatilag teljesen elöntötte a víz a korzót. Az önkénteseknek háromszázezer zsákot sikerült megölteni és felhasználni a védekezéshez. 

 
Megtöltésre váró homokzsákok, háttérben a váci Szent Kereszt ferences templom
Fotó: Fonó Róbert
 

 
A meglévő földgátakat kibővítik és megerősítik Vácon
Fotó: Fonó Róbert
 

 
Helyi lakosok töltik a homokzsákokat Vácon
Fotó: Fonó Róbert
 

Vácott ártéri lakóingatlanokat és utcákat lepett el a víz, Verőcén és Kismaroson éttermek, cukrászdák zártak be, kerültek víz alá. A Vácot és Verőcét összekötő 12-es utat már szerda este nyaldosta a Duna, csütörtökön hajnalban lezárták. A községbe honvédségi járművek szállították az eszközöket, katonákat. 

A Dunakanyar hozzá van szokva a, nevezzük így, környezeti kihívásokhoz. Nem egyszer előfordult, hogy a heves esőzések sárlavinát indítottak el, vagy éppen kiöntött a Duna. A mostani árvíz azonban összehozta az embereket: még olyan szürreálisnak tűnő jeleneteket is láttunk, hogy Verőce és a vele összeérő Kismaros határában a honvédek a Momentum aktivistáival közösen töltötték a homokzsákokat. 

 
Katonák építik a gátat Kismaroson
Fotó: Fonó Róbert
 

Kismaros fekvése miatt az egyik legnehezebb helyzetből várta az árvizet. Már a tetőzést megelőzően is egy-két utca víz alá került, a kertekbe be-befolyt a víz. Szerdán már nemigen lehetett autóval behajtani a Duna-parti utcákba, mert egyáltalán nem volt biztos, hogy ki is lehet jönni onnan. Több kismarosi arra kényszerült, hogy elhagyja a lakóingatlanát. 

 
Az árvíz miatt kiürített ház Kismaroson
Fotó: Fonó Róbert
 

 
Ártéri ház Kismaroson
Fotó: Fonó Róbert
 

 
Egy helyi lakos az utcájában
Fotó: Fonó Róbert
 

Mindazonáltal a legkétségbeejtőbb helyzetbe nem a Duna-part, hanem a Szentendrei-sziget került: Kisoroszinak azzal kellett számolnia, hogy az árvíz 6-8 napra elzárja a külvilágtól. Ez már szerdán bekövetkezett, ugyanis az egyetlen, Tahitótfaluval összekötő utat lezárták, így csak vízi és légi úton lehetett megközelíteni a falut. Csütörtökön reggeli tájékoztatóján Orbán Viktor azt mondta, kritikus volt a helyzet, de a hadsereg kivezénylésével „a védettségi szint 100 százalékán vagyunk már”. 

Így várják tehát most a Duna tetőzését a Dunakanyarban.

 
Gát menti liget a Szentendrei-szigeten lévő Kisorosziban
Fotó: Fonó Róbert

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk