Több száz milliónyi közpénzből fejlesztették, az összes iskolában bevezették, de sok gond van az állami e-naplóval

  • Gera Márton
  • 2018. február 8.

Belpol

Tanárok és diákok is panaszkodnak a KRÉTA-rendszerre: lassú, tele van hibával, és rosszabb, mint a korábbi e-napló.

Van, hogy az órarend nem jelenik meg, előfordul, hogy hosszú percekig tölt, de az is megtörtént, hogy pont a félévzárás idején volt frissítés, amikor mindenkinek használnia kellett volna a rendszert. Az előbbieket nem egy ismeretlen, az internetről letöltött, vírusokkal teli szoftverre mondták a tanárok és a diákok, akikkel beszéltünk, hanem a központi, közpénzből fejlesztett elektronikus naplóra, amelyet idén januártól már minden állami iskolában kötelező használni.

A KRÉTA-t, azaz a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert másfél éve kezdték bevezetni a Klebelsberg Központ (KK) által fenntartott intézményekben, azonban már az sem teljesen világos, mi szükség is volt a rendszerre: az intézmények korábban is használhattak elektronikus naplót, és ezeknek a felületeknek a működését az évek során kiismerték a pedagógusok, a diákok és a szülők is. Az oktatás területén szinte mindent centralizáló kormány ugyanakkor arra hivatkozott, hogy az új felülettel kényelmesebb és egyszerűbb lesz az iskolai adminisztráció, sőt, a KRÉTA honlapján máig az szerepel, hogy ez „kényelmesebb, gyorsabb, hatékony és biztonságosabb formája az adatok tárolásának”. Apró, de egyáltalán nem jelentéktelen adalék, hogy Hadházy Ákos, az LMP társelnöke tavaly novemberi korrupcióinfóján számolt be arról, hogy a Palkovics László oktatási államtitkár volt cégtársa, Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozó cég fejlesztette a KRÉTA-t, és mindezért 728 milliót fizettek az SDA Informatika Zrt. névre hallgató cégnek.

Milliárdokat szakít közbeszerzéseken az oktatásért felelős államtitkár korábbi cégtársa

Palkovics László egykori üzlettársa többször, valódi verseny nélkül jutott megbízásokhoz, Fauszt Zoltán érdekeltségei ráadásul pont oktatási fejlesztésekben vehetnek részt. Az utóbbi években mindössze 500 ezer forint nettó árbevétele volt egy Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. nevű vállalkozásnak, amely azóta teljesít ilyen rosszul, hogy 2014 májusában kilépett a cégből az akkori egyik tulajdonos, Palkovics László.

Bár néhány iskolában már 2016 őszén elkezdték bevezetni a felsőoktatásban régóta használt Neptun mintájára elkészített KRÉTA-t, akkor még nem volt kötelező a használata. Idén januártól, a második félévtől viszont minden állami intézménynek át kellett állni az új rendszerre, legalábbis ez derült ki Rétvári Bence parlamenti államtitkár korábbi válaszából. A magyarnarancs.hu hallott ugyan arról, hogy egyes intézmények szeptemberig, a következő tanév elejéig haladékot kaphattak, ám a legtöbb iskolában immár kötelező a KRÉTA-t használni, noha úgy tűnik, hogy a tanárok és a diákok sincsenek vele megelégedve.

false

„A csoportokat alig tudtuk felvenni. Olyan volt, hogy például az egyik osztályban két angoltanár tanított, és ha az egyikük korábban beírta az órát, akkor a másikat már nem engedte be. A dolgozatokat egyáltalán nem tudom bejelenteni, legfeljebb elektronikus üzenetek formájában a diákcsoportnak” – ezeket egy budapesti gimnáziumban tanító tanárnő mondta portálunknak, akinek az iskolájában szintén idén januártól kötelező használni a rendszert. Ő azt mesélte, hogy ha például többen helyettesítenek egy kollégát, amikor az hosszabb ideig nem tud órákat tartani, a rendszer később csak az utolsó helyettesítő tanár által bevitt adatokat fogja látni. Vagyis a korábbi helyettesítő tanárok kénytelenek levelet írni a kollégának, hogy elmondják, mivel foglalkoztak az órán.

Egy másik pedagógus arról számolt be, hogy a rendszer „borzasztóan lassú, perceken keresztül tölt, akár számítógépen, akár mobilos alkalmazásban használjuk, de olyan is volt, hogy a hiányzásokat nem tudtuk rendesen adminisztrálni”. Voltak, akik egy zárt, az oktatással kapcsolatos Facebook-csoportban számoltak be arról, hogy a rendszert éppen a félévzáráskor frissítették, amikor a tanárok egy része még jegyeket szeretett volna felvinni a KRÉTA-ba.

Egy gimnazista azt mesélte nekünk, hogy az órarend betöltése percekig tart, és hiába hiányzik csupán egyetlen óráról, a KRÉTA ezt úgy értelmezi, hogy egész nap nem volt iskolában: „Ilyenkor mindig szólnom kell a többi tanárnak, hogy húzza ki a hiányzást, mert én amúgy itt vagyok.”

Üdvözöl a KRÉTA

Üdvözöl a KRÉTA

Fotó: magyarnarancs.hu

Mendrey László is arról számolt be, hogy több pedagógus panaszkodik a KRÉTA működésére. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy amikor novemberben utoljára egyeztettek a Klebelsberg Központtal, a tanulmányi alaprendszer problémái is előkerültek, de az iskolafenntartó „gyermekbetegségekről” beszélt, és jelezte, hogy kivizsgálják, és igyekeznek javítani a hibákat. Mendrey szerint egyébként az e-napló alapvetően rengeteg mindenben egyszerűsíteni tudja az iskolai hétköznapokat, ugyanakkor a KRÉTA egy „generális megfigyelési rendszernek” tűnik, amely szerinte tovább csorbítja az iskolák autonómiáját. Nem tudni, hogy a Klebelsberg Központ élt-e már a lehetőséggel, de Mendrey szerint lehetőség van arra, hogy a központból megnézzék, egy adott osztály hol tart a tananyagban, vagy hogy melyik pedagógus mennyit hiányzik.

Valószínű, hogy a problémák nem újak, mivel a Magyar Nemzetnek már tavaly is arról számoltak be a pedagógusok, hogy a KRÉTA „használhatatlan”, „katasztrófa a korábbi digitális naplókhoz”. Ezt támasztja alá a rendszer applikációjának az értékelése az App Store-on és a Google Play áruházban is: ide elsősorban a KRÉTA-t napi szinten használó diákok és tanárok írhatnak, majd pontozhatják az alkalmazást. A Google Playen közel 3200 felhasználó értékelt, az átlaga 1,9 csillag az ötből. Volt, aki azt írta, hogy „ez az egész app óriási visszalépés az e-naplóhoz képest”, más pedig azt jegyezte meg, „remélem, nem fizettek ezért a használhatatlan trágyáért egy fillért sem”.

A felhasználók sem az App Store-on, sem a Google Playen nem dicsérték meg a KRÉTÁ-t

A felhasználók sem a Google Playen, sem az App Store-on nem dicsérték meg a KRÉTA-t

 

Megkerestük a Klebelsberg Központot is, hogy megtudjuk, hozzájuk milyen panaszok érkeznek a rendszer miatt, és mit tesznek ezek javítása érdekében. Válaszukban azt írták, hogy a KRÉTA működésével kapcsolatos problémákat az intézmények jelezhetik az ügyfélszolgálatnak és a fenntartó tankerületi központnak egyaránt, „ahol informatikai és szakmai segítséget is kapnak a rendszer használatához”. Szerintük a KRÉTA-val kapcsolatos hibákat a központ kiemelten kezeli, ezek javításáért az iskoláknak nem kell külön fizetni.

Neked ajánljuk

Farkas farkasnak embere

Évszázadok alatt sokat fejlődtek a történetmesélés eszközei, a korábban tűz mellett elmesélt legendákat mára a live-ozás váltotta fel, a westernfilmek pedig valahol a kettő között helyezkednek el.

Ember embernek

A Piroska és a farkasnak van egy olyan változata, amelyben a gonosz farkas hozzá sem tud nyúlni kiszemelt, fiatal áldozatához, mert megégeti a kislány aranykámzsája.

Mert ez műanyag

Előfordul, hogy néhány tárgy megpillantása egy egész, rég eltemetett emléksort hoz elő. Pontosan ezzel ajándékoz meg minket e kiállítás, amely sokkal többet is ad, mint amennyit a címe ígér. Gyermekkori álmainkat hozza közelebb.

Közös pillanataink

  • Erdei Krisztina

A világ sosem volt túl biztonságos hely, ám napjainkban annyi krízishelyzet adódik, hogy a művészet is a gondozás, a gondoskodás fogalma és gyakorlata felé fordult.

Mantrafelhő

A kötet verseit olvasva mintha egy buborékba kerülnénk. De nem abba a fajtába, amely távol tartja a külvilágot, éppen ellenkezőleg. A gömb homorú fala időnként torzítja a kinti látványt, máskor élesebbé teszi a részleteket, aki pedig kívülről pillant ránk, minket láthat torzabbnak akár.

Egy emlékmű emlékei

  • Antoni Rita

Budapest Főváros Önkormányzata 2020 tavaszán indította el a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projektjét, amely 2023 tavaszán egy emlékmű átadásával zárul majd az I. kerületben.

Szeretetcsomag

„Van egy fennköltlelkű magyar asszony fenn a Várban, aki minden nap igyekszik egy könnyet letörölni, aki minden hétköznapot is a szeretet ünnepévé igyekszik varázsolni.” Sipőcz Jenő fővárosi polgármester hálálkodott e szavakkal Horthy Miklós nejének, miután a kormányzóné 2500 ún. szeretetcsomagot ajánlott föl az árvák javára.

Letéve

Szakápolási központokban ápolnák a jövőben azokat az idős, állandó orvosi felügyeletre nem szoruló, ám az önálló életvitelre már csak segítséggel képes embereket, akikről eddig jobb híján a kórházak gondoskodtak.

„Hogy visszataláljunk”

Három most futó színdarabban is középkorú, életközepi problémákkal szembenéző nőalakot formál meg, róluk beszélgettünk az egy ideje már szabadúszóként dolgozó színésznővel.

„Az utolsó pillanat”

Haditudósítóként járta évekig a Donbaszt az ukrán és szeparatista oldalon is, az erről szóló könyve az idén magyarul is megjelent. A Donbasz – Nászutas lakosztály a Háború Hotelben az orosz–ukrán konfliktus gyökereiig hatol, s azt is bemutatja, hogy milyen volt az élet az invázió előtt. A szlovákiai szerzővel a kézirata lezárása utáni időkről is beszélgettünk.