Több szintes villa, titkárság, gépkocsi jár a távozó Áder Jánosnak

Belpol

Az állam szépen megtolta a leköszönő államfő alapítványát is. A köztársasági elnöknek kedden jár le a mandátuma. 

A volt köztársasági elnököt – az államfő jogállásáról szóló törvény szerint – havonta mindenkori utóda tiszteletdíjával megegyező összegű pénzbeli juttatás illeti meg. Ez az összeg a házelnök tiszteletdíjának az 1,1-szerese. Az pedig a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 2,7-szerese; tehát mozog, hiszen évenként korrigálják. Jelenleg a házelnöknek 3 991 680 forint, ennélfogva a köztársasági elnöknek – a távozónak is – 4 390 848 jár.

Érdekes tény, hogy ez a juttatás nem jár az exállamfőnek, ha „a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül”, magyarán, ha valamilyen pénzkereső tevékenységbe kezd (mondjuk munkaviszonyt létesít valahol); kivéve az olyat, amelyik nem volna összeférhetetlen a köztársasági elnöki tisztség betöltésével. Márpedig – miként az alaptörvény fogalmaz – az államfői tisztség „összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással”. Fizetést, honoráriumot hozó foglalkozással is: a köztársasági elnök, így a távozó is „a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével díjazást nem fogadhat el”. (Mindebből is látszik, hogy státusa bizonyos tekintetben hasonlatos a hivatalban lévőéhez.) Viszont ha esetleg ismét ügyvéd akarna lenni Áder János – amit 2022-es vagyonnyilatkozata szerint szüneteltet –, akkor az exállamfőnek járó pénzbeli juttatástól sajnálatos módon el kellene tekintenie. 

Olyasmi ez, mintha nyugdíjba ment volna – pedig nem. Ugyanis ahhoz neki is el kell érnie a korhatárt. Ez kiviláglik például abból passzusból, amelyik nevesíti is az öregségi nyugdíjat, azzal a kitétellel, hogy annak nettó összegével csökkenteni kell az exállamfő pénzbeli juttatását. Ez még nem aktuális, mert Áder János idén 63 éves. Ádernek egyébiránt voltak civil munkahelyei, továbbá országgyűlési képviselőként funkcionált, mint ahogy jön majd nyugdíj külföldről is, az Európa Parlamentben lehúzott néhány esztendő okán (ennek folyósításánál is a magyar korhatár a mérvadó). Dolgozott köztársasági elnökként is, ami jogosulttá teszi társadalombiztosítási ellátásra, így a nyugdíja összegének megállapításakor is figyelembe veendő lesz. A szolgálati idejében is benne van ez a tíz esztendő, méghozzá „közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban” töltöttként. Nyugdíjasként ennyivel is kevesebb lesz exelnöki juttatása, a jövedelme azonban nem.

Nem pénzbeli juttatásként jár a tisztségéből távozott köztársasági elnöknek térítésmentes egészségügyi ellátás, aminek érdekében az Országgyűlés Hivatala (OH) „egészségügyi intézménnyel megállapodást köt”.  Az exállamfőt „személyes gépkocsihasználat” ugyancsak megilleti, a kocsit és a sofőrt a rendőrségtől kapja. Ingyenesen tarthat fenn egy legfeljebb háromfős titkárságot, amelynek az OH köteles „a megfelelő helyiséget biztosítani”, illetve fizetni annak anyagi terheit, valamint a működés egyéb dologi és személyi feltételeit megteremteni. Ezenfelül az OH-nak adnia a titkárság részére egy autót, „kizárólag hivatalos célú használatra”, plusz az azzal „összefüggésben felmerült költségeket” is állnia.

Ez megerősíti a fenti szabályok szellemét: valamiféle protokolláris szerepük a továbbiakban is marad az exállamfőknek. Akik – ezt külön kérniük kell – „megfelelő lakás használatának” jogát is igényelhetik. Korlátja azonban ennek is van: a törvény szerint „ha a volt köztársasági elnököt más közjogi tisztséggel összefüggésben lakás használatának joga illeti meg, e jogot –  választása szerint – csak egy lakásra vonatkozóan gyakorolhatja”.

Ez történt Sólyom Lászlóval. 1998-ban, amikor az Alkotmánybíróság (AB) elnöki tisztét letette, megillette egy állami lakás használata a továbbiakban. 2005-ben, amikor államfő lett, megtartotta, de átment a köztársasági elnöki rezidenciába. Mandátuma lejártával dönthetett: visszamegy a volt AB-elnökként kapott lakásba, vagy egy másikba költözik, exállamfőként. Az utóbbit választotta.

Áder közvetlen elődje, Schmitt Pál dicstelen távozása után is igényt tartott eleinte egy exelnöki rezidenciára: „Ami jár, az jár” – mondotta igazi NER-logikával, két évet sem kitevő regnálása után. Kezdtek is keresgélni neki egy rendes lakhelyet. Vagyonnyilatkozatában többek közt három termetes (a legkisebb 195, a legnagyobb 320 négyzetméter) budai családi ház szerepelt. Annyira visszás volt ez az előzményekkel együtt, hogy többen követelték, vonja vissza kérelmét; még Facebook-csoport is alakult e célból. Végül el is állt tervétől, s behúzódott valamelyik saját lakásába.

Áder Jánosnak a 2022-es (a 2021-es állapotról szóló) vagyonnyilatkozata szerint van Budapest II. kerületében egy 135 négyzetméteres lakása (55 négyzetméteres terasszal). Szintén itt vett 2019-ben egy 125 négyzetmétereset. Mindkettőt 50 százalékban tulajdonolja, plusz negyedrészben egy kisoroszi 284 négyzetméteres ingatlant is birtokol, rajta egy 75 négyzetméteres házzal. Hogy ezek közül valamelyik mennyiben felel meg a protokolláris kívánalmaknak, nem tudni, tény, hogy az előtte leköszönt köztársasági elnökök  ezeknél nagyobb lakást kaptak. 

Áder János „megfelelő lakása” egy 720 négyzetméteres, több szintes budai villa lesz

tudta meg áprilisban a 24.hu. A ház 2007-ben lett az államé, cserével. Valamikor az amerikai nagykövetségé volt. Tavaly kezdték bővíteni, felújítani. Az is kiderült, hogy ezt a szabályozást felülírva tették, bevonva a korábban már nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított Normafa Park beruházásba. Növelték a telek megengedett beépítésének mértékét, viszont csökkentették a minimális zöldterületre vonatkozó mutatót. Az épület átalakításának költségei az egymilliárdos szintet kóstolgatják.

Persze ez a villa nem kerül Áder János tulajdonába. Ugyanakkor a Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós élt a gyanúval a 24.hu-nak nyilatkozva: „Azon sem csodálkoznék, ha majdani rezidenciáját az állam odaadná az alapítványnak.” Mármint hogy egyszer csak az Áder János által 2016-ban alapított, és a kormány segítségével felnövelt Kék Bolygó Alapítványhoz kerül. Ez azonban (bár számos abszurd hatalmi ötlet megvalósult már) még a jelenkori magyar viszonyok közt sem valószínű: a mindenkori távozó államfő élete végéig használhatja rezidenciáját. A fenntartással sem lesz gond, mivel „a lakás üzemeltetési feladatainak ellátásához egy fő alkalmazásának a feltételeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja”.

Viszont simán tovább pörgetheti Áder János amúgy is a Kék Bolygót, amely csatolt részeivel együtt e ház árának uszkve a tízszeresét megkapta eddig az államtól. Tudniillik: „A volt köztársasági elnök a közéletben történő részvétele, így közcélú felajánlások, adományozások céljából – a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett – előirányzat feletti rendelkezésre jogosult.” Ebből „pályázat útján vagy anélkül, egyedi döntés alapján nyújtható a közcélú felajánlás, adomány.  Az „előirányzat” – azaz ez a pénz – az exállamfő „előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül felhasználható”. 

A köztársasági elnök a Kék Bolygó mellett egy másik alapítványt is életre hívott: a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért elnevezésűt tavaly májusban. A kuratórium elnöke az államfő felesége, Herczeg Anita. Az alapítvány célja, hogy „hosszú távú és személyre szabott gondoskodást biztosítson azoknak a gyermekeknek, akik a világjárvány idején elvesztették egyik vagy mindkét szülőjüket”, és olyan támogatást kíván adni, „amely megoldást jelenthet mindaddig, amíg a gyermek nagykorú lesz, vagy befejezi a tanulmányait, munkába áll”.

A köztársasági elnök pozícióját és ismertséget felhasználva próbál valamit tenni a rettenetesen fájó veszteséget szenvedett gyermekekért, családokért. A hírek szerint igen aktív az alapítvány, rengeteg családot, gyermeket elértek már. Nem vitatható az államfő és felesége őszinte szándéka, de nagyrészt állami feladatot vállaltak át. Úgy fest rendszeren kívül, lényegében ezzel az alapítvánnyal oldanák meg azt, ami az állam kötelessége lenne.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk