Vége Áder János államfői mandátumának

Odatámasztotta a párt

Belpol

Május 10-én lejár Áder János második köztársasági elnöki mandátuma. A pártját hajdan nemegyszer a hátán cipelő, Orbánnal akár konfliktust is vállaló vezetőből a NER-be végül légmentesen belesimuló és államfőként is az orbáni politika fegyelmezett végrehajtója lett. Áder politikai pályaíve.

Áder János csaknem három évtizede tölt be vezető párt- és állami pozíciókat. A kezdetektől fontos alakítója volt a Fidesz – és az ország – arculatának. Nem csak aktív, de passzív, államfői korszakában is: az ő két államfői ciklusa alatt bontakozott ki a maga teljességében a NER. Neki köszönhetjük a Fideszre szabott választási törvényt például, amelyet még európai parlamenti képviselőként rakott össze. Az általa összekalapált fundamentumot aztán úgy fazonírozta tovább az országgyűlési kétharmad, ahogyan azt aktuális érdeke kívánta (például gyorsan reagáltak az ellenzéki koordinációra azzal, hogy érdemben lehetetlenné tették számukra a külön listákon indulást).

Tán igaz se volt…

Ádert régóta foglalkoztatták a választási szabályok. A rendszerváltozás hajnalán a Nemzeti Kerekasztal ezzel foglalkozó szakbizottságának a póttagja volt. „Akkor még a pártban nem volt komolyabb, meghatározó szerepe – mondja a régmúlt idők egyik tanúja –, megbízható, munkaképes, teherbíró fiú, jogot végzett, odaküldték. Igazában a négy­igenes népszavazás idején lépett elő. Tirts Tamás volt a Fidesz részéről a kampányfőnök, de katasztrofálisan ment neki. Elsősorban az SZDSZ hasított, és egy idő után azt éreztük, hogy nagy baj lehet a Fidesszel majd az országgyűlési választásokon, ha nem tud ütőképesen, vidéken is szervezetten föllépni. Áder lett a kampányfőnök, ami valószínűleg döntő volt a Fidesz túlélése szempontjából.”

Áder segített a Fidesz-csoportok megerősödésében. „A Fidesz akkor még inkább kedves fiatal fiúk és lányok társasága volt – idézi fel Áder egyik akkori párttársa –, az, hogy párt lett belőle, ami neki tud futni egy választásnak, nemcsak Orbán és Kövér érdeme volt, hanem Áderé is. Alapvetően jogi érvekkel operált: elmagyarázta, hogy mi a Fidesz, és hogy a választás miért fontos feladat. Tudott szigorú is lenni, de arra senki nem emlékszik, hogy üvöltözött volna. Nem volt bulizós típus, pedig a Fidesz mégiscsak egy ifjúsági szervezet volt. Áder komolyan vette a Fideszt az első pillanattól kezdve, amiben az is közrejátszott, hogy többekkel – például Kövérrel – együtt néhány évvel idősebb volt a tagok zöménél, tehát volt valamilyen plusztekintélye.”

Ádernek egyre nagyobb lett a renoméja, Orbán és a többiek látták, hogy nélküle a Fidesz nem állna össze. Mind intenzívebben foglalkozott szervezeti kérdésekkel, s ha kellett, ő ment vidékre rendet tenni, akár feloszlatni és újraalapítani a helyi szervezetet. Mint pártszervező futott be, kvázi pártigazgatói szerepet vitt, ideológiai kérdésekkel kevésbé foglalkozott. „Áder János, a Fidesz kampányfőnöke a kopogtatócédulákkal kapcsolatos anomáliákért a kormányt okolta. Egyrészt azért, mert időben nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, másrészt mert takarékossági okokból az ajánlási szelvényeket a posta helyett kézbesítőkre bízták.” Ez 1990 februárjában történt. 2022-ben viszont, amikor a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) emberei szállították házhoz a szavazólapokat, udvariasan megvárták a kitöltését, sőt ha kellett, „segítettek” is benne, Áder egyetlen szót sem szólt. A határon túli magyarok szavazati jogáról 1993 szeptemberében pedig ezt mondta pártja vezérszónokaként: „Miért nem támogatjuk ezt a javaslatot? Nem támogatjuk azért, mert elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokuknak semmilyen kötődése nincs is már az országhoz. Nem támogatjuk a választójog kiterjesztését azért sem, mert sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága.”

Amikor a 2010-es évek elején nekilátott a választási törvénynek, ugyanezek a problémák fennállottak, de ekkor ez már nem számított. Sőt később a törvény aktuális módosításait államfőként szó nélkül szignózta, így például a levélszavazatok sajátos megkülönböztetését lehetővé tévő passzusokat is.

?der J?nos ell?togatott az I. Nemzetk?zi Term?szetfilm Fesztiv?l

 
Jómadarak
Fotó: Máthé Zoltán/MTI

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.