Török Gábor: a Fidesz elveszítheti többségét 2018-ban

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. augusztus 2.

Belpol

A Fidesz nyer 2018-ban, de elveszítheti abszolút többségét – mondja Török Gábor, aki szerint ha ez bekövetkezik, a NER véget ér abban a formában, ahogy az elmúlt hét évben megismertük. Az e heti Magyar Narancs címlapinterjújában a Fidesz, az MSZP, a baloldal és a Jobbik esélyei mellett szóba kerül Simicska Lajos is, de Török azt is elárulja, szerinte ki áll a Momentum mögött. Részlet.

Magyar Narancs: Mire gondolt, amikor azt írta a tusványosi beszédről, hogy a Fideszben félnek a 2018-as választásoktól? Egy esetleges Simicska-meglepetést leszámítva elég stabilnak tűnik a NER.

Török Gábor: A félelem erős kifejezés, a Fideszben nem szoktak rettegni. Sokkal inkább arról van szó, hogy ők is látják, hogy alapvetően megváltozott a politikai helyzet 2014-hez képest, és nem csak Simicska miatt. Akkor állt a centrális erőtér, ami azt jelentette, hogy a Fidesz relatív többséggel is számíthatott arra, hogy a 106 egyéni választókerületben (evk) az ellenzéki szavatok semmilyen formában nem tudnak összeadódni. A Jobbik mozgása a közép felé viszont a centrális erőteret megroppantotta. A Jobbik néppártosodásával az ellenzéki szavazótáboron belül megjelent az átszavazási hajlandóság, és ezt az adatok is alátámasztják. Ez viszont megteremti annak a lehetőségét, hogy 2018-ban szavazói szinten létrejöjjön valamilyen együttműködés. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy az összes ellenzéki szavazó ugyanarra a jelöltre szavaz. De azt láttuk már időközi választásokon, hogy az esélyesebb ellenzéki jelölt mögött felsorakoznak a kormányváltást akarók. Ez még akkor is kétségessé teszi a választás kimenetelét, ha a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója és számíthat arra, hogy mondjuk a listás eredménye 40 százalék körül lesz. Mert még egy 40 százalékos listás eredmény mellett is nagyjából 65 evk-t meg kell nyernie ahhoz, hogy abszolút többsége legyen a parlamentben. Ebből viszont az következik, hogy nem veszíthet el 40-nél sokkal több körzetet. Négy éve csak 10 körzetet bukott el a Fidesz, most megvan annak az esélye, hogy ez 40 körül legyen. Ha ez valóban megtörténik, akkor nem lesz meg a 100 mandátum, ami teljesen új politikai helyzetet jelent. Olyan új helyzetet, amely véget vet a NER-nek abban a formájában, ahogy megismertük. Akkor kimondható lesz, hogy amit eddig láttunk, az nagyon másképp megy tovább. Ha ugyanis a Fidesz csak 98 vagy 99 mandátumot szerez, akkor három lehetőség van. Vagy megvásárol valakiket, vagy koalícióra lép az egyik párttal, vagy három hónapon belül előre hozott választásokat tartanak. A mai állapotokat ismerve csak az előre hozott választásokat tudom igazán elképzelni. A kérdés ekkor, hogy mi történik az új választásokon.

Az interjú további részeit a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.