Török Gábor: a Fidesz elveszítheti többségét 2018-ban

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. augusztus 2.

Belpol

A Fidesz nyer 2018-ban, de elveszítheti abszolút többségét – mondja Török Gábor, aki szerint ha ez bekövetkezik, a NER véget ér abban a formában, ahogy az elmúlt hét évben megismertük. Az e heti Magyar Narancs címlapinterjújában a Fidesz, az MSZP, a baloldal és a Jobbik esélyei mellett szóba kerül Simicska Lajos is, de Török azt is elárulja, szerinte ki áll a Momentum mögött. Részlet.

Magyar Narancs: Mire gondolt, amikor azt írta a tusványosi beszédről, hogy a Fideszben félnek a 2018-as választásoktól? Egy esetleges Simicska-meglepetést leszámítva elég stabilnak tűnik a NER.

Török Gábor: A félelem erős kifejezés, a Fideszben nem szoktak rettegni. Sokkal inkább arról van szó, hogy ők is látják, hogy alapvetően megváltozott a politikai helyzet 2014-hez képest, és nem csak Simicska miatt. Akkor állt a centrális erőtér, ami azt jelentette, hogy a Fidesz relatív többséggel is számíthatott arra, hogy a 106 egyéni választókerületben (evk) az ellenzéki szavatok semmilyen formában nem tudnak összeadódni. A Jobbik mozgása a közép felé viszont a centrális erőteret megroppantotta. A Jobbik néppártosodásával az ellenzéki szavazótáboron belül megjelent az átszavazási hajlandóság, és ezt az adatok is alátámasztják. Ez viszont megteremti annak a lehetőségét, hogy 2018-ban szavazói szinten létrejöjjön valamilyen együttműködés. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy az összes ellenzéki szavazó ugyanarra a jelöltre szavaz. De azt láttuk már időközi választásokon, hogy az esélyesebb ellenzéki jelölt mögött felsorakoznak a kormányváltást akarók. Ez még akkor is kétségessé teszi a választás kimenetelét, ha a Fidesznek megvan a kétmillió szavazója és számíthat arra, hogy mondjuk a listás eredménye 40 százalék körül lesz. Mert még egy 40 százalékos listás eredmény mellett is nagyjából 65 evk-t meg kell nyernie ahhoz, hogy abszolút többsége legyen a parlamentben. Ebből viszont az következik, hogy nem veszíthet el 40-nél sokkal több körzetet. Négy éve csak 10 körzetet bukott el a Fidesz, most megvan annak az esélye, hogy ez 40 körül legyen. Ha ez valóban megtörténik, akkor nem lesz meg a 100 mandátum, ami teljesen új politikai helyzetet jelent. Olyan új helyzetet, amely véget vet a NER-nek abban a formájában, ahogy megismertük. Akkor kimondható lesz, hogy amit eddig láttunk, az nagyon másképp megy tovább. Ha ugyanis a Fidesz csak 98 vagy 99 mandátumot szerez, akkor három lehetőség van. Vagy megvásárol valakiket, vagy koalícióra lép az egyik párttal, vagy három hónapon belül előre hozott választásokat tartanak. A mai állapotokat ismerve csak az előre hozott választásokat tudom igazán elképzelni. A kérdés ekkor, hogy mi történik az új választásokon.

Az interjú további részeit a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.