Török Gábor: A Szájer-ügy hatása brutális volt

  • narancs.hu
  • 2020. december 21.

Belpol

A Fidesz belvilágában is mély sebeket ütött a Szájer-ügy Török Gábor szerint.

"A Fidesznek már most is van oka az aggodalomra" - nyilatkozta a Népszavának adott interjúban Török Gábor.

A politológus annak kapcsán fejtette ki véleményét, hogy több közvélemény-kutató cég a Fidesz hibahatáron túli népszerűség csökkenését mérte. Szerinte az egységesülő ellenzék miatt az már biztos, hogy a 2022-es választás teljesen más lesz, mint az előző három. 

Kijelentette, hogy az már biztosan látszik, hogy kormány a járványkommunikációja - például az, hogy a halálozások számához kell mérni a védekezés eredményességét - nem volt jól kigondolva.

A Szájer-ügyről beszélve kifejti, hoyg annak hatása brutális volt. "Akkorát ütött a nyilvánosságban, olyan mértékben jutott el a kormánypárti választókhoz is, hogy itt csak kármentésről lehetett szó. Ebből a szemszögből nézve nem vétett bődületes kommunikációs hibát a Fidesz, személyesen mégis azt tapasztalom, hogy

a párt belvilágában is nagyon mély sebeket ütött az ügy"

- magyarázza Török.

Egy lehetséges kormányváltás esetéről Török azt tartja, hogy a Fideszhez hű vezetők akkor is megmaradnának: "Azt feltételezem, az érintettek még egy Fidesz-vereség esetén is úgy gondolnák 2022-ben, hogy ez csak átmeneti állapot lesz, és legkésőbb 2026-ban, de inkább már korábban hatalomra kerül a párt, mert az ellenzéki koalíció nem lehet életképes. Vagyis továbbra is lojálisak maradnának, de ha az új koalíció szilárdan a helyén maradna, akkor ez is változhatna. Az ellenzék számára a közös lista kialakítása és a közös jelöltek megtalálása csak az első és a legkönnyebb akadályt jelenti. A legfontosabb az lehet majd, hogy ezek a pártok bebizonyítsák: tartósan képesek kormányozni."

Hozzáteszi azt is, "hogy Gyurcsány Ferenc rehabilitációja nélkül jelenleg nincs esélye a kormányváltásnak, ezt egyértelműen ki lehet jelenteni". Mindemellett kifejti, hogy "a kérdés ma már az, hogy lesz-e Gyurcsány Ferencnek jelentős ellensúlya az ellenzéki térfélen. Ebben azoknak a politikusoknak lehet szerepük, akik nem a gyurcsányi stratégia mentén gondolkodnak: a Momentum vezetőinek elsősorban, néhány jobbikos és szocialista vezetőnek, erős polgármestereknek, valamint Karácsony Gergelynek".

A Orbán által  megteremtett jelenlegi hatalmi berendezkedéséről elmondja, hogy nem egy rendszerről, hanem sokkal inkább egy személyes hatalom kérdéséről beszélünk. "Nincs új rendszer, csak egy példátlanul sikeres politikus, politikai vállalkozó újszerű hatalomgyakorlási technikája és tudatosan, következetesen felépített hatalomgyára. Ez természetszerűleg nem örökíthető, mert Orbán Viktor személyéhez kötődik. Rendszertanilag nem érdemes vizsgálni, sokkal izgalmasabb a konkrét személyes kapcsolatok hálóját feltárni, mert minden ezeken keresztül működik" - teszi hozz.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.