Török Gábor: jelentősen csökkent a kétlistás indulás valószínűsége az ellenzéknél

Belpol

Az elemző úgy látja, a tehetetlenség is a közös megoldások felé löki az ellenzéki pártokat.

Az ellenzéki pártok vezetői megállapodtak, hogy közös jelöltekkel és közös programmal indulnak a 2022-es országgyűlési választásokon. A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában annak jártunk utána, mire lehet ez elég, és milyen politikai vagy technikai kérdéseket kell még rendeznie a pártvezetőknek a következő hónapokban. Néhány részlet a cikkből:

Egy ellenzéki párt mellett dolgozó forrásunk úgy látja, bár a múlt csütörtöki tárgyalás örömteli fejlemény, azzal még csak „a legalacsonyabb lécet” ugrotta meg az ellenzék, „a neccesebb kérdéseket” egyelőre nem tisztázták a pártvezetők. Ezek közé tartozik, hogy pontosan milyen típusú előválasztások lesznek, hogy lesz-e közös miniszterelnök-jelölt, és ha igen, milyen módszerrel választják ki, illetve hogy az ellenzéki pártok egy vagy több listát állítanak 2022-ben. (...)

Első találkozójukon a pártvezetők azért sem állapodhattak még meg az előválasztás pontos feltételeiről, mert ahhoz azt is tudni kellene, lesz-e közös miniszterelnök-jelöltje az ellenzéknek, illetve egy vagy több listán indulnak majd a pártok 2022-ben. A DK, az MSZP és a Párbeszéd a közös jelöltek mellett már a közös kormányfőjelölt és a közös lista mellett is elkötelezte magát, a Jobbik múlt heti elnökségi döntésében állt ki a közös miniszterelnök-jelölt mellett, listából pedig annyit szeretnének, „amennyi képes a legtöbb szavazatot biztosítani a kormányváltáshoz”. A Momentumban és az LMP-ben formális döntés még nincs a közös miniszterelnök-jelölt és a közös lista kérdésében. (...)

Nunkovics Tibor frakcióvezető-helyettes a Jobbik álláspontját úgy magyarázza, hogy mai tudásuk szerint a két vagy három listában hisznek, de „semmit sem szabad kizárni, ha eljön az idő, amikor a választók túlnyomó többsége közös listát szeretne, puszta önmegvalósítási vágyból nem fogunk úgy tenni, mintha nem hallanánk meg őket”.

Török Gábor politikai elemző decemberben még arról írt blogbejegyzést, hogy az ellenzék természetes megjelenése 2022-ben a két lista lehet (MSZP–DK, illetve Momentum–Jobbik–LMP), azonban úgy látja, mára radikálisan csökkent ennek a forgatókönyvnek a valószínűsége. „Az ellenzék messze túlment a közeledésben azon, amit akkor gondoltam, másrészt a tehetetlenség, az elmúlt fél évben mutatott impotencia is a közös megoldások felé löki őket, külön-külön nehezen értékelhető teljesítményt nyújtanak, kiderült, hogy csak együtt képesek erőt mutatni.”

A teljes írást a Magyar Narancs augusztus 20-i lapszámában olvashatják. Az újságra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.