Egy salátatörvényt nyújtott be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, az előterjesztés a postai szolgáltatásokról szóló törvénybe is belenyúl – szúrta ki a 24.hu.
A javaslat egyrészt kiegészíti a postatörvényt azzal, hogy bevezeti a postai "kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz" fogalmát, a kormány pedig felhatalmazást kap arra, hogy ezeknek a feltételeit és követelményeit előírja rendeletben.
A javaslat arról is rendelkezik, hogy a jövőben a könyvelt postai küldemény személyes átadásával egyenértékűnek minősül, amikor a feladó vagy a címzett és a postai szolgáltató között létrejött szerződés alapján a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz útján történik a kézbesítés.
A javaslat emellett módosít az egyetemes postai szolgáltatások szabályain is úgy, hogy az eddigi húsz helyett tíz kilónál nem nehezebb csomagot lehet majd feladni. Az indoklás szerint a postacsomagok súlyának csökkentése összhangban áll az uniós szabályozással, amely az egyetemes postai szolgáltatás biztosítását csak tíz kilóig teszi kötelezővé, de az indoklásban is idézett irányelv szerint a tagállamok ezt nyugodtan felemelhetnék. Azt is írják viszont, hogy az egyetemes postacsomagok a teljes postai csomagmennyiség 4 százalékát teszik ki, az egyetemes postacsomagok mennyiségének pedig mindösszesen 4 százaléka a 10 kg-t meghaladó tömegű csomag.
Arról is rendelkezik viszont a javaslat, hogy míg eddig a nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként kellett legalább egy postának lennie, most már csak 30 ezer lakosra jutna egy hivatal. A javaslat a fogyasztói szokások átalakulásával indokolja a változtatásokat, mondván a letéti úton kézbesített postai küldemények száma az utóbbi három évben 30 százalékkal csökkent. A módosítás ezért egyrészt a harmincezernél nagyobb lakosságszámú települések esetében határozza meg a kézbesítési pontok lakosságszám szerinti előírását, másrészt azok harmincezer lakosonkénti létesítésére tesz javaslatot.
