Interjú

„Inkább mérsékelt reformernek mondanám”

Perintfalvi Rita teológus Ferenc pápáról és a Magyar Katolikus Egyházról

Belpol

Ismét Budapestre látogat Ferenc pápa, akinek az üzeneteit a Magyar Katolikus Egyház csupán szelektíven hallja meg. Mi az a politikai kereszténység, fenntartható-e a cölibátus, és mitől fogadta újonnan a szívébe a fideszes szélsőjobb a „demens vénember” szentatyát? Az egyházon belüli zaklatásokat kutató teológust kérdeztük minderről.

Magyar Narancs: A Facebook-oldalára a minap kitett egy bejegyzést azzal a felütéssel, hogy „Vajon miért jön Ferenc pápa az orbáni Magyarországra?”, és rögtön adott is két lehetséges olvasatot. Az egyik szerint a pápát is sikerült belevonni a kormány propagandájába, a másik szerint viszont éppen azért jön az egyházfő két éven belül másodszor is, mert olyan folyamatok zajlanak az országban, amelyek az ő nézeteivel is szembemennek. Melyik tűnik ma valószerűbbnek?

Perintfalvi Rita: Amióta megírtam a bejegyzést, azóta gondolkodom a válaszon magam is. Ferenc pápát én elsősorban teológusnak látom és nem politikusnak. Egy világegyház fejeként van valós politikai hatalma is, de én azt gondolom, hogy most elsősorban a spirituális üzenete lesz nagyon fontos. Ez az üzenet pedig a véleményem szerint nem lehet más, mint hogy az, ami ma Magyarországon történik, az rendkívüli erkölcsi romlás. A magyar emberek jó része nem tudja már megkülönböztetni az agresszort az áldozattól, a bűnöst az ártatlantól, a feketét a fehértől. Arról beszélek, amiről Ferenc pápa szinte minden nap, minden déli imádsága és minden nyilvános fellépése során megemlékezik: az orosz–ukrán háborúról. Ebben a helyzetben teljesen egyértelmű, ki az agresszor és ki az áldozat, az emberek jelentős része mégsem érti, köszönhetően az őket körülvevő kormánypropagandának. Sőt az áldozattól várják el, hogy hagyja abba a védekezést, és legyen végre béke!

Azt, hogy milyen romlás, torzulás történt az emberek lelkében az elmúlt tizenhárom évben, úgy gondolom, hogy Ferenc pápa pontosan tudja, látja, és alighanem azzal is tisztában van, hogy ma Magyarországon nagyon nagy szükség van a jelenlétére, az ő üzenetére. Ez igazi missziós terület, ahol az emberekből eltűnt az irgalmasság, a szolidaritás, az együttérzés. Mindez 2015, tehát a kormány menekültellenes kampányának kezdete óta egészen nyilvánvaló, márpedig Ferenc pápának akkor nagyon határozott üzenete volt: a menekültek támogatására buzdított, csakhogy ennek szinte semmi foganatja nem volt akkor sem, és azóta sem a hazai politikai vagy egyházvezetői körökben. Most egy hasonló állásfoglalással érkezhet egyebek közt a háború ügyében, és csak remélni lehet, hogy ennek kézzelfoghatóbb lesz a hatása. Bár ehhez ugyanazt kellene megtennie, mint amiről Ezékiel próféta beszélt: el kell távolítani a kőszívet az emberek testéből és hússzívet kell adnia nekik, hogy újra életük legyen. Nem kis kihívás ez.

MN: Valóban ennyire egyértelmű lenne a pápa állásfoglalása az ukrajnai orosz invázióval szemben? Orbán Viktor többször is arra hivatkozott, hogy két állam van egész Európában a béke mellett, a Vatikán és Magyarország.

PR: Amikor kitört a háború, Ferenc pápa rögtön nagyon erős üzenetet fogalmazott meg: azt mondta, ez egy megsemmisítő háború, ezzel pedig egyértelműen visszautalt a nácizmusra és a népirtó holokausztra. Számtalan alkalommal szólította meg beszédeiben konkrétan Vlagyimir Putyint, hogy fejezze be a háborút, imádkozott az ukrán áldozatokért, tulajdonképpen az ártatlan gyermekek, idősek, apák, anyák és fiatalok imáit magára vette, a nevükben mondta el. Többször idézte a Gaudium et Spes enciklika sorait: „Minden olyan háborús cselekmény, mely egész városoknak vagy széles területeknek és lakosságuknak különbségtétel nélkül való elpusztítását célozza, bűncselekmény Isten és ember ellen.” A pápa spirituális vezetőként, mint felszabadítási teológus egyértelműen az áldozatok oldalára áll, és az nem kérdés, hogy ebben a konfliktusban kik az áldozatok, akárhogy próbálja is ezt mondjuk a magyar kormány relativizálni.

MN: A felszabadítási teológia ebből a szempontból mit takar?

PR: Ennek az irányzatnak az az alapvető gondolata, hogy az Istennek van egy elsődleges opciója, mégpedig az, hogy mindig az elnyomottak, a jogfosztottak, a bántalmazottak, a szenvedők oldalára áll, ezért az egyháznak is oda kell állnia az ilyen emberek mellé. Az egyház soha nem állhat az agresszor, az elnyomó, a jogfosztó oldalára. Még egyszer mondom, innen nézve nem lehet kérdés, hogy Ferenc pápa és a katolikus egyház ki mellett áll ebben a háborúban.

MN: Ferenc pápa a menekültek melletti 2015-ös kiállása miatt akkoriban a magyar kormánypropaganda céltáblájává vált. Az egyikük „demens vénembernek” titulálta, ugyanaz az ember, aki most arra buzdít, menjenek ki „rettenetesen sokan” a pápa tiszteletére. Vajon minek tudható be ez a látványos pálfordulás?

PR: Itt is alighanem arról van szó, hogy az orbáni propaganda igyekszik mindent a maga érdekei szerint keretezni. Igaz ugyan, hogy más az a béke, amiről a pápa beszél, és más az, amit a magyar kormány hirdet, hiszen a Fidesz narratívája szerinti béke tulajdonképpen az orosz felfogás másolata, az úgynevezett russzkij mir. A propagandisták pedig most azon dolgoznak, hogy ezt a kettőt minél inkább összemossák a közvélemény, elsősorban a saját támogatóik előtt. Nagyon meglepő volna, ha Ferenc pápa ezzel nem lenne tisztában, éppen ezért nagyon érdekes, hogy pontosan miről, milyen szavakkal fog beszélni a szentmiséjén. Az általam korábban ecsetelt erkölcsi válság tünete az is, hogy a kormány igyekszik a maga játszmájában a pápát eszközként használni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.