„Inkább mérsékelt reformernek mondanám”

Perintfalvi Rita teológus Ferenc pápáról és a Magyar Katolikus Egyházról

Ismét Budapestre látogat Ferenc pápa, akinek az üzeneteit a Magyar Katolikus Egyház csupán szelektíven hallja meg. Mi az a politikai kereszténység, fenntartható-e a cölibátus, és mitől fogadta újonnan a szívébe a fideszes szélsőjobb a „demens vénember” szentatyát? Az egyházon belüli zaklatásokat kutató teológust kérdeztük minderről.

Magyar Narancs: A Facebook-oldalára a minap kitett egy bejegyzést azzal a felütéssel, hogy „Vajon miért jön Ferenc pápa az orbáni Magyarországra?”, és rögtön adott is két lehetséges olvasatot. Az egyik szerint a pápát is sikerült belevonni a kormány propagandájába, a másik szerint viszont éppen azért jön az egyházfő két éven belül másodszor is, mert olyan folyamatok zajlanak az országban, amelyek az ő nézeteivel is szembemennek. Melyik tűnik ma valószerűbbnek?

Perintfalvi Rita: Amióta megírtam a bejegyzést, azóta gondolkodom a válaszon magam is. Ferenc pápát én elsősorban teológusnak látom és nem politikusnak. Egy világegyház fejeként van valós politikai hatalma is, de én azt gondolom, hogy most elsősorban a spirituális üzenete lesz nagyon fontos. Ez az üzenet pedig a véleményem szerint nem lehet más, mint hogy az, ami ma Magyarországon történik, az rendkívüli erkölcsi romlás. A magyar emberek jó része nem tudja már megkülönböztetni az agresszort az áldozattól, a bűnöst az ártatlantól, a feketét a fehértől. Arról beszélek, amiről Ferenc pápa szinte minden nap, minden déli imádsága és minden nyilvános fellépése során megemlékezik: az orosz–ukrán háborúról. Ebben a helyzetben teljesen egyértelmű, ki az agresszor és ki az áldozat, az emberek jelentős része mégsem érti, köszönhetően az őket körülvevő kormánypropagandának. Sőt az áldozattól várják el, hogy hagyja abba a védekezést, és legyen végre béke!

Azt, hogy milyen romlás, torzulás történt az emberek lelkében az elmúlt tizenhárom évben, úgy gondolom, hogy Ferenc pápa pontosan tudja, látja, és alighanem azzal is tisztában van, hogy ma Magyarországon nagyon nagy szükség van a jelenlétére, az ő üzenetére. Ez igazi missziós terület, ahol az emberekből eltűnt az irgalmasság, a szolidaritás, az együttérzés. Mindez 2015, tehát a kormány menekültellenes kampányának kezdete óta egészen nyilvánvaló, márpedig Ferenc pápának akkor nagyon határozott üzenete volt: a menekültek támogatására buzdított, csakhogy ennek szinte semmi foganatja nem volt akkor sem, és azóta sem a hazai politikai vagy egyházvezetői körökben. Most egy hasonló állásfoglalással érkezhet egyebek közt a háború ügyében, és csak remélni lehet, hogy ennek kézzelfoghatóbb lesz a hatása. Bár ehhez ugyanazt kellene megtennie, mint amiről Ezékiel próféta beszélt: el kell távolítani a kőszívet az emberek testéből és hússzívet kell adnia nekik, hogy újra életük legyen. Nem kis kihívás ez.

MN: Valóban ennyire egyértelmű lenne a pápa állásfoglalása az ukrajnai orosz invázióval szemben? Orbán Viktor többször is arra hivatkozott, hogy két állam van egész Európában a béke mellett, a Vatikán és Magyarország.

PR: Amikor kitört a háború, Ferenc pápa rögtön nagyon erős üzenetet fogalmazott meg: azt mondta, ez egy megsemmisítő háború, ezzel pedig egyértelműen visszautalt a nácizmusra és a népirtó holokausztra. Számtalan alkalommal szólította meg beszédeiben konkrétan Vlagyimir Putyint, hogy fejezze be a háborút, imádkozott az ukrán áldozatokért, tulajdonképpen az ártatlan gyermekek, idősek, apák, anyák és fiatalok imáit magára vette, a nevükben mondta el. Többször idézte a Gaudium et Spes enciklika sorait: „Minden olyan háborús cselekmény, mely egész városoknak vagy széles területeknek és lakosságuknak különbségtétel nélkül való elpusztítását célozza, bűncselekmény Isten és ember ellen.” A pápa spirituális vezetőként, mint felszabadítási teológus egyértelműen az áldozatok oldalára áll, és az nem kérdés, hogy ebben a konfliktusban kik az áldozatok, akárhogy próbálja is ezt mondjuk a magyar kormány relativizálni.

MN: A felszabadítási teológia ebből a szempontból mit takar?

PR: Ennek az irányzatnak az az alapvető gondolata, hogy az Istennek van egy elsődleges opciója, mégpedig az, hogy mindig az elnyomottak, a jogfosztottak, a bántalmazottak, a szenvedők oldalára áll, ezért az egyháznak is oda kell állnia az ilyen emberek mellé. Az egyház soha nem állhat az agresszor, az elnyomó, a jogfosztó oldalára. Még egyszer mondom, innen nézve nem lehet kérdés, hogy Ferenc pápa és a katolikus egyház ki mellett áll ebben a háborúban.

MN: Ferenc pápa a menekültek melletti 2015-ös kiállása miatt akkoriban a magyar kormánypropaganda céltáblájává vált. Az egyikük „demens vénembernek” titulálta, ugyanaz az ember, aki most arra buzdít, menjenek ki „rettenetesen sokan” a pápa tiszteletére. Vajon minek tudható be ez a látványos pálfordulás?

PR: Itt is alighanem arról van szó, hogy az orbáni propaganda igyekszik mindent a maga érdekei szerint keretezni. Igaz ugyan, hogy más az a béke, amiről a pápa beszél, és más az, amit a magyar kormány hirdet, hiszen a Fidesz narratívája szerinti béke tulajdonképpen az orosz felfogás másolata, az úgynevezett russzkij mir. A propagandisták pedig most azon dolgoznak, hogy ezt a kettőt minél inkább összemossák a közvélemény, elsősorban a saját támogatóik előtt. Nagyon meglepő volna, ha Ferenc pápa ezzel nem lenne tisztában, éppen ezért nagyon érdekes, hogy pontosan miről, milyen szavakkal fog beszélni a szentmiséjén. Az általam korábban ecsetelt erkölcsi válság tünete az is, hogy a kormány igyekszik a maga játszmájában a pápát eszközként használni.