Interjú

„Inkább mérsékelt reformernek mondanám”

Perintfalvi Rita teológus Ferenc pápáról és a Magyar Katolikus Egyházról

Belpol

Ismét Budapestre látogat Ferenc pápa, akinek az üzeneteit a Magyar Katolikus Egyház csupán szelektíven hallja meg. Mi az a politikai kereszténység, fenntartható-e a cölibátus, és mitől fogadta újonnan a szívébe a fideszes szélsőjobb a „demens vénember” szentatyát? Az egyházon belüli zaklatásokat kutató teológust kérdeztük minderről.

Magyar Narancs: A Facebook-oldalára a minap kitett egy bejegyzést azzal a felütéssel, hogy „Vajon miért jön Ferenc pápa az orbáni Magyarországra?”, és rögtön adott is két lehetséges olvasatot. Az egyik szerint a pápát is sikerült belevonni a kormány propagandájába, a másik szerint viszont éppen azért jön az egyházfő két éven belül másodszor is, mert olyan folyamatok zajlanak az országban, amelyek az ő nézeteivel is szembemennek. Melyik tűnik ma valószerűbbnek?

Perintfalvi Rita: Amióta megírtam a bejegyzést, azóta gondolkodom a válaszon magam is. Ferenc pápát én elsősorban teológusnak látom és nem politikusnak. Egy világegyház fejeként van valós politikai hatalma is, de én azt gondolom, hogy most elsősorban a spirituális üzenete lesz nagyon fontos. Ez az üzenet pedig a véleményem szerint nem lehet más, mint hogy az, ami ma Magyarországon történik, az rendkívüli erkölcsi romlás. A magyar emberek jó része nem tudja már megkülönböztetni az agresszort az áldozattól, a bűnöst az ártatlantól, a feketét a fehértől. Arról beszélek, amiről Ferenc pápa szinte minden nap, minden déli imádsága és minden nyilvános fellépése során megemlékezik: az orosz–ukrán háborúról. Ebben a helyzetben teljesen egyértelmű, ki az agresszor és ki az áldozat, az emberek jelentős része mégsem érti, köszönhetően az őket körülvevő kormánypropagandának. Sőt az áldozattól várják el, hogy hagyja abba a védekezést, és legyen végre béke!

Azt, hogy milyen romlás, torzulás történt az emberek lelkében az elmúlt tizenhárom évben, úgy gondolom, hogy Ferenc pápa pontosan tudja, látja, és alighanem azzal is tisztában van, hogy ma Magyarországon nagyon nagy szükség van a jelenlétére, az ő üzenetére. Ez igazi missziós terület, ahol az emberekből eltűnt az irgalmasság, a szolidaritás, az együttérzés. Mindez 2015, tehát a kormány menekültellenes kampányának kezdete óta egészen nyilvánvaló, márpedig Ferenc pápának akkor nagyon határozott üzenete volt: a menekültek támogatására buzdított, csakhogy ennek szinte semmi foganatja nem volt akkor sem, és azóta sem a hazai politikai vagy egyházvezetői körökben. Most egy hasonló állásfoglalással érkezhet egyebek közt a háború ügyében, és csak remélni lehet, hogy ennek kézzelfoghatóbb lesz a hatása. Bár ehhez ugyanazt kellene megtennie, mint amiről Ezékiel próféta beszélt: el kell távolítani a kőszívet az emberek testéből és hússzívet kell adnia nekik, hogy újra életük legyen. Nem kis kihívás ez.

MN: Valóban ennyire egyértelmű lenne a pápa állásfoglalása az ukrajnai orosz invázióval szemben? Orbán Viktor többször is arra hivatkozott, hogy két állam van egész Európában a béke mellett, a Vatikán és Magyarország.

PR: Amikor kitört a háború, Ferenc pápa rögtön nagyon erős üzenetet fogalmazott meg: azt mondta, ez egy megsemmisítő háború, ezzel pedig egyértelműen visszautalt a nácizmusra és a népirtó holokausztra. Számtalan alkalommal szólította meg beszédeiben konkrétan Vlagyimir Putyint, hogy fejezze be a háborút, imádkozott az ukrán áldozatokért, tulajdonképpen az ártatlan gyermekek, idősek, apák, anyák és fiatalok imáit magára vette, a nevükben mondta el. Többször idézte a Gaudium et Spes enciklika sorait: „Minden olyan háborús cselekmény, mely egész városoknak vagy széles területeknek és lakosságuknak különbségtétel nélkül való elpusztítását célozza, bűncselekmény Isten és ember ellen.” A pápa spirituális vezetőként, mint felszabadítási teológus egyértelműen az áldozatok oldalára áll, és az nem kérdés, hogy ebben a konfliktusban kik az áldozatok, akárhogy próbálja is ezt mondjuk a magyar kormány relativizálni.

MN: A felszabadítási teológia ebből a szempontból mit takar?

PR: Ennek az irányzatnak az az alapvető gondolata, hogy az Istennek van egy elsődleges opciója, mégpedig az, hogy mindig az elnyomottak, a jogfosztottak, a bántalmazottak, a szenvedők oldalára áll, ezért az egyháznak is oda kell állnia az ilyen emberek mellé. Az egyház soha nem állhat az agresszor, az elnyomó, a jogfosztó oldalára. Még egyszer mondom, innen nézve nem lehet kérdés, hogy Ferenc pápa és a katolikus egyház ki mellett áll ebben a háborúban.

MN: Ferenc pápa a menekültek melletti 2015-ös kiállása miatt akkoriban a magyar kormánypropaganda céltáblájává vált. Az egyikük „demens vénembernek” titulálta, ugyanaz az ember, aki most arra buzdít, menjenek ki „rettenetesen sokan” a pápa tiszteletére. Vajon minek tudható be ez a látványos pálfordulás?

PR: Itt is alighanem arról van szó, hogy az orbáni propaganda igyekszik mindent a maga érdekei szerint keretezni. Igaz ugyan, hogy más az a béke, amiről a pápa beszél, és más az, amit a magyar kormány hirdet, hiszen a Fidesz narratívája szerinti béke tulajdonképpen az orosz felfogás másolata, az úgynevezett russzkij mir. A propagandisták pedig most azon dolgoznak, hogy ezt a kettőt minél inkább összemossák a közvélemény, elsősorban a saját támogatóik előtt. Nagyon meglepő volna, ha Ferenc pápa ezzel nem lenne tisztában, éppen ezért nagyon érdekes, hogy pontosan miről, milyen szavakkal fog beszélni a szentmiséjén. Az általam korábban ecsetelt erkölcsi válság tünete az is, hogy a kormány igyekszik a maga játszmájában a pápát eszközként használni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.