Egy jogállamban az igazságügyi miniszter folyamatban levő ügyekben nem foglalhat állást – hárítja el Trócsányi László igazságügyminiszter a Népszava által készített interjúban elhangzó ellenzéki képviselők MTVA-beli kiűzetésére vonatkozó kérdést. A tárcavezető szerint az Alaptörvény világosan fogalmaz: a jogok és felelősségek együtt járnak. A mentelmi jogot rendeltetésszerűen kell gyakorolni. A rendeltetésszerű joggyakorlás ebben az esetbenszerinte azt jelenti, hogy a közintézménybe való belépés joga a képviselő ellenőrzési joga gyakorlásának eszköze és nem pedig öncél. A rendőrségi törvény pedig világosan megfogalmazza a rendőrök jogosítványait.
Trócsányi jelenleg az európai parlamenti (EP) választásokra készül. Fontosnak tartja, hogy "a Bizottság a jogi vitákat jogi vitaként kezelje, s ne transzformálja politikai csetepatékká". Arra a kérdésre, miszerint mit tesz akkor, ha olyan ügyekben kell a kormány álláspontját képviselni, amely eltér a sajátjától, az igazságügyminiszter azt válaszolta: „Az egyes tagállamok megbélyegzése, vádlottak padjára ültetése aligha használ az európai egységnek. Ahogy már említettem, a jogi vitákat nem szerencsés politikai vitává transzformálni.” Majd egy másik kérdésre válaszolva hozzáteszi: „A szerződések rögzítik, hogy a tagállamok egyenjogúak."
Az önálló közigazgatási bíróságok létrehozásával szerinte egy régi adósságot törlesztettek. A legtöbb volt szocialista országban már létrehozták ezeket. Magyarországon 1896-tól 1949-ig volt önálló közigazgatási bíráskodás. Egy sor nemzetközi példa mutatja, hogy a szervezetileg önálló közigazgatási bíróságok ítéletei milyen jogfejlesztő hatással vannak a közigazgatásra és a közigazgatás tudományára. Már öt évvel ezelőtt, a legelső miniszterjelölti parlamenti bizottsági meghallgatásán jelezte, hogy a közigazgatási bíráskodással kíván foglalkozni. Nem „valami politikai megrendelést teljesít”. Egyébként pedig teljes transzparenciát ígér. A közigazgatási bíróságok azért tartoznak közvetlenül a miniszter felügyelete alá, hogy így biztosítsák az alkotmányjogi felelősséget. A Velencei Bizottság egyébként az ő kérésére vizsgálja elfogadott törvényt.
Trócsányi ügyesen kitér Patyi András Közigazgatási Felsőbíróság elnöki kinevezésére vonatkozó kérdés elől is, mondván „Áder János köztársasági elnök úr kellő megfontolás után bizonyára megteszi személyi javaslatát”. Hosszasan bizonygatja viszont, hogy miként is védenék ki azt, hogy a közigazgatási bírókat politikai szempontok alapján válogassák ki. Biztosítékként említi a nyilvános pályázati rendszert, ahol az értékelés 80 százalékát objektív szempontok adják. A pályázókat két bírói önkormányzat is meghallgatja, majd a testület által alkalmasnak tartott jelölteket az igazságügyminiszternek is nyilvánosan kell meghallgatnia. "A politikai hisztériát, alaptalan vádaskodásokat pedig kénytelen visszautasítani."
A közigazgatási bírók bírói esküt tesznek majd. A köztisztviselők megbélyegzésével nem tud mit kezdeni – jelenti ki. Azt a felvetést pedig, miszerint korántsem felhőtlen a viszonya Handó Tünde OBH elnökkel, azzal üti el, hogy neki „valamennyi szereplővel kiváló a kapcsolata”.
Azzal sincs különösebb gondja, hogy amit a kormány nem tud átvinni az Alkotmánybíróságon vagy nemzetközi intézményeken – ilyen például a hajléktalanság kriminalizálása, vagy a Stop, Soros! is –, azt beemeli az Alaptörvénybe. A közterület szerinte nem arra szolgál, hogy azon életvitelszerűen valaki lakjon, ugyanakkor az állam és önkormányzatok felelőssége, hogy a fedél nélküliek lakhatása is biztosított legyen. Másrészt „Franciaországban és Belgiumban is előfordult, hogy az alkotmányozó felülírta az Alkotmánybíróság döntését, de az ilyen ügyek mindenkor kivételesek, ahogy Magyarországon is.
A Stop, Sorosnál pedig az alkotmányozó Trócsányi véleménye szerint nem írta felül az Alkotmánybíróság döntését, hanem a migrációval kapcsolatosan az ország lakossága és a határ védelme tárgyában fogadott el nemzeti szuverenitást védő rendelkezéseket. A migrációs válsághelyzet és annak európai kezelése indokolta az alkotmányi szintű szabályozást.
Trócsányi egyébként úgy véli, hogy 2014 óta jelentősen visszaszorult az a gyakorlat, miszerint egyéni képviselői indítványként adják be a fontos törvényeket a Háznak. Ő legalábbis ezen dolgozik. A Népszava rögvest emlékzteti, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt is így nyújtotta be Semjén Zsolt. Erre már azt válaszolja, hogy "technikai kérdés, hogy konkrétan ki adja be a törvényt, a kidolgozója ő volt".
De egyéni képviselői indítványként ment be a túlóratörvény is, emlékztetik ismét, mire már csak annyit mond: az Alaptörvény szerint minden képviselőnek joga van ehhez.
Trócsányi László 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete volt, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé. 2014-től igazságügyi miniszter.
