Turbulenciák a köztévében: Mindenki mindenki ellen

publikálva
1999/34. (08. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hogy a legfelső vezetés szervilizmusa vagy az elcseszett - és még elcseszettségében is a porba alázott - médiatörvény az oka, nehéz lenne megmondani: az mindenesetre biztos, hogy a káosz totálissá vált a Magyar Televízióban. E káoszban azonban van némi rend: a múlt héten a közszolgálatiság illúzióját még úgy-ahogy megőrző műsorok átalakításáról, illetve megszüntetéséről döntött a tévé vezetése. Eközben az MTV legértékesebb vagyontárgyáról, a Szabadság téri székházról Simicska Lajos, az APEH elnöke kezdhet színes álmokat álmodni.

{k199934_8;b}Hogy a legfelső vezetés szervilizmusa vagy az elcseszett - és még elcseszettségében is a porba alázott - médiatörvény az oka, nehéz lenne megmondani: az mindenesetre biztos, hogy a káosz totálissá vált a Magyar Televízióban. E káoszban azonban van némi rend: a múlt héten a közszolgálatiság illúzióját még úgy-ahogy megőrző műsorok átalakításáról, illetve megszüntetéséről döntött a tévé vezetése. Eközben az MTV legértékesebb vagyontárgyáról, a Szabadság téri székházról Simicska Lajos, az APEH elnöke kezdhet színes álmokat álmodni.Augusztus 23-ával az MTV elnöke felmentette Pikó Andrást, a magyar közszolgálati televízió egyetlen piacvezető műsorának, a Szabadság tér című reggeli magazinnak a vezetőjét, és letiltotta a képernyőről Vicsek Ferenc műsorvezetőt. A műsor ettől a héttől Heltai Péter helyett Csermely Péter irányítása alá kerül. Pikóval együtt felállt a két műsorvezető, Kálmán Olga és Simon András, és távozott a műsortól több külsős szerkesztő is. Simon András nem vállalta el a műsor átmeneti vezetését sem. A Szabadság teret két hónapon át Kapuvári Gábor irányítja.

Három hónappal ezelőtt már majdnem idáig jutott a Szabadság tér ügye: az új tévévezetés május végén a Pálfy G.-féle Híradóból ismert Csúri Ákost látta volna szívesen a műsor élén, ám a munkatársak azt mondták: Csúri érkezése az egész stáb távozását jelentené. Pikó folytatta munkáját, a vezetés pedig hónapok múlva finomabb módszerekkel érte el eltávolítását: nem új, a stáb számára politikailag és szakmailag elfogadhatatlan vezetőt nevezett ki a Szabadság tér élére, hanem egy utasítás megtagadása miatt mentette fel Pikót - ami szakmai érvnek gyenge ugyan, ám egy nagy intézmény működési rendjében formális indoklásnak elégséges. A műsor munkatársai ezt nem tartották kielégítőnek, és Csermely Pétert a valódi okok megnevezésére kérték. Csermely megerősítette azt, amit korábban levélben közölt Pikóval: nem engedi, hogy egy műhely a távozásával zsarolja, az a külsős, aki nem folytatja a műsort, röpül a Magyar Televízióból.

Furkapiszka

Csermely Heltai Péternek, az Információs Műsorok Főszerkesztőségének vezetőjéhez címzett levélben utasította Pikót, hogy maximálja öt főben a felelős szerkesztők körét. Erre a főszerkesztő nem volt hajlandó, sőt többek szerint pimasz hangvételű válaszát Heltainak címezve, közölte a hírigazgatóval, hogy az utasítás végrehajthatatlan. Csermely ekkor Heltait kérte, hogy mentse fel beosztottját, ám ő erre nem volt hajlandó. Heltai több alkalommal kijelentette, hogy amíg ő van, addig Pikó is marad. Tévedett: a tévé elnöke a műsort közvetlenül a hírigazgató irányítása alá helyezte, továbbá letiltotta a képernyőről Vicsek Ferencet. A Szabadság tér munkatársai korábban négy körülményt szabtak meg, melyek teljesülése esetén távoznak a műsortól, ebből kettő, a műsor személyi összetételébe való beleszólás, illetve Csermely közvetlen irányítása, megvalósult. Pikó András végül közös megegyezéssel távozik a műsortól.

Ember embernek embere és viszont

Ahogy egy régi tévés elmondta, "a Szabadság térbe bele volt kódolva Pikó bukása, mert egyfajta politikai meggyőződésű emberekkel állította össze a stábot: a többség egykor a 168 óra című rádióműsor munkatársa volt". (Ez utóbbit illetően a tévés téved:Pikó Andráson kívül csak Vicsek Ferenc dolgozott a műsorban.) Pikónak többek szerint nem használt az sem, hogy 1990-ben a csongrádi SZDSZ kampányfőnöke volt.

Bocskayra hasonló megfontolások miatt orroltak meg: a Híradó volt vezetője szintén liberális volt, vagy legalábbis annak hitték. "A közszolgálati magyar televízióban nem az számít, milyen műsort csinál az ember, hanem hogy kinek az embere, vagy pontosabban, mit gondolnak róla, hogy kinek az embere" - vélekedett egy vezető pozícióban lévő tévés. "Pikó nem nyerte el a koalíció tetszését, és a tévé elnökségéét sem. És vélhetően nem tartozott Schmidt Mária kedvencei közé" - mondta egy magát konzervatívnak valló politológus.

A Gyárfás távozása után néhány hét alatt, január elsejével elindított Szabadság tér azonban a közszolgálati tévé egyetlen piacvezető műsorsávja volt. "A pártmunkások nem szerették Pikót: egyszerűbb minden erős figurát eltávolítaniuk, mert azok jobban működnek egy uralmi rendszerben. Pikó túl önálló volt" - vélte egy szerkesztő. "Pikó nem önálló volt, hanem feleslegesen provokatív. Hőst akart magából csinálni, ezért írt pofátlanul Csermelynek. A legésszerűbb alkukra is képtelen volt. Maga nyírta ki magát" - mondta a tévé egyik vezetője.

Pikó és korábban Bocskay kinyírása többek szerint igazából Heltai Péterről szól: az MTV egyik legrégebben felelős pozícióban levő vezetője (akit Hankiss Elemér emelt magas posztra annak idején) néhány hónapja még felkérést kapott a tévéelnöki posztra. Talán akkori visszautasítása miatt rúgták most ki alóla a Szabadság teret. Heltai sikeresnek tartotta a műsort, és jó vezetőnek Pikót. "A Heltai-birodalom sokaknak szemet szúrt; már rég lehetett tudni, hogy Heltai pozíciói gyengülni fognak" - mondta egy szerkesztő. Heltaitól elvették a Világkép című külpolitikai magazint is: Szabó László Zsolt Chrudinák Alajost és Járai Juditot kérte volna fel szerkesztőnek, Heltai szerint azonban a politikailag különböző nézeteket valló személyek nem tudnának együtt műsort készíteni. (Heltai nyilván nem e mágikus kettősre gondolt, hanem Benda Csocsman Bubu Lászlóra, a MaNcs időközi szakírójára és a Világkép eddigi szerkesztőjére.) Megszűnik a Heltai felügyelte Publikum és Álompolgár is. Utóbbi az ombudsmanok műsora volt, ami helyett nem indul más, az előbbit más jellegű kulturális műsor váltja fel. Megszűnt a Kincsestár is, és a jelek szerint vége lesz a vezetői körökben unalmasnak tartott Mélyvíznek is. A tömeges műsormegszüntetéseket és átalakításokat a szerkesztők és műsorkészítők többsége politikai indokokkal magyarázza: tény, hogy a Szabadság térhez hasonlóan a televízió vezetése nem támasztja alá szakmai indokokkal döntéseit. "Ezek kőkeményen irtanak mindenkit" - mondta el egy felelős szerkesztő. "Azelőtt informális beszélgetések útján lehetett tudni az okokat, nem egyszemélyi rapid döntések voltak" - vélte az egyik kulturális műsor szerkesztője.

Meleg, kidobóemberi gesztusok

Peták István volt tévéelnök például Szabó László Zsolthoz hasonlóan nagyarányú létszámleépítéseket és szigorú költségmegtakarításokat ígért, ám - talán épp a többek által visszavágyott informális beszélgetések eredményeként - neki sem kezdett ígéretei megvalósításának. Az MTV közel 12 milliárdos adósságából 8,2 milliárd tavaly keletkezett, amikor a kuratórium elnöksége képtelen volt elnököt választani, majd júniusban lemondott. Szabó László Zsolt késedelem nélkül látott hozzá a megszorítások végrehajtásához: kódoltatták a telefonokat, visszavették a mobiltelefonok egy részét, és augusztusban közel ötszáz munkatárs kapja meg felmondólevelét. Szabó László Zsolt elnöksége, így aláírási joga és döntéseinek legitimitása azonban kérdéses: a cégbíróság az SZDSZ beadványára májusban úgy döntött: sérti a médiatörvényt, hogy az abban előírt nyolc kurátor (négy ellenzéki, négy kormánypárti ) helyett csak a négy kormánypárti működik. Márpedig ez a testület nevezte ki Szabót. A cégbíróság döntése ellen az MTV fellebbezett. A Fővárosi Bíróság az Országgyűlés kérésére bejegyezte a négy kurátort, ezt viszont az MSZP fellebbezte meg. A Legfelsőbb Bíróság ősszel tárgyalja az ügyeket.

A televízió legnagyobb költségmegtakarítása a 17 ingatlan eladásából származhat majd: ebből a tévé ki tudná fizetni tartozásait. Ehhez azonban az APEH jóindulatára van szükségük: a köztartozások meghaladják az ötmilliárd forintot, ezért az APEH végrehajtási jogot jegyeztetett be az intézményre. Vagyis a köztévé Simicska Lajos jóindulatán áll vagy bukik. Deutsch Tamás miniszteri kinevezése óta a Fidesz - MPP-nek mindenesetre nincs a médiaügyeket meghatározó markáns figurája. "A Fidesz nem érzi magáénak a közszolgálati tévét" - mondta a politológus. Annál inkább a sajátjaként viszonyul az intézményhez a Független Kisgazdapárt.

Mindenhonnan Torgyán

"A Híradót mintha az FVM-ből szerkesztenék. A szerkesztők menekülnek az állandó kisgazda megkeresések elől" - számolt be a Híradó egyik munkatársa. A menekülésből azonban vajmi kevés látszik a képernyőn: a koalíciós partner parlamenti arányához képest feltűnően túlreprezentált a Híradóban. Az egyik tévés vezető szerint ez az ár- és belvízzel és az állandó gazdatüntetésekkel, továbbá Torgyán hiperaktivitásával magyarázható. Az arc nélküli Híradó kudarcát szakemberek és munkatársak a szakmai dilettantizmussal és a kidekázott közszolgálatisággal magyarázzák. Az előbb idézett tévés vezető szerint viszont "az RTL Klub megteheti, hogy nem megy ki egy sajtótájékoztatóra, minket viszont azonnal feljelentenek az ORTT Panaszbizottságánál". Idén 17 panasz érkezett az ORTT-hez a Híradó ellen. (A Szabadság tér és az Aktuális ellen öt-öt.)

A párt- és sajtótájékoztatók túltengése a Híradóban a vezetők szerint a közszolgálati tévének a kereskedelmiektől eltérő funkciójával magyarázható. Horváth Szilárd főszerkesztő például Horváth Bélával, az FKGP frakcióvezető-helyettesével folytatott megbeszélése során hangsúlyozta, hogy szorosabb információs együttműködésre törekednek a pártokkal, és tudósítani fognak minden pártrendezvényről. "A pártok ráncigálnak minket. De a médiatörvény se mondja meg világosan, mi a feladatunk. Állandó a rettegés, hogy hibázunk" - mondta a Híradó egy másik munkatársa. A pártösszekötők áldásos ténykedését mindenesetre 3-4 százalékkal jutalmazza a magyar nép.

A múlt héten távozott a Híradótól három külsős riporter, mert szakmailag alkalmatlannak találták Szöllős István felelős szerkesztőt a posztjára. Aznap, amikor az árvíz több települést elmosott, és a tetejébe megszökött a viszkis rabló, a Híradó első hírben valami tisztavatásról tudósított. Csermely Péter szerint viszont a munkatársak nem válogathatják meg a főnökeiket: ha a tévé vezetése által alkalmasnak tartott Szöllőssel nem, akkor sehogy sem. "Kik ezek, hogy demonstrálni mernek?" - dúlta fel magát az MTV egyik magas funkcióban levő vezetője. A vezetés hozzáállását pontosan érzékelik a hírműsorok munkatársai is: "Megalázó, ahogy lekezelnek minket. Nem tartják fontosnak, hogy szóba álljanak velünk" - vélte egyikük. "A hírműsor egy félkatonai szervezet. Nem válogathatnak" - felelte erre az előbb idézett vezető.

A héten új csapattal elinduló Szabadság téren és az új munkatársakkal feltöltött Híradón kívül már csak a Macskássy Izolda-Hit Gyülekezete-gyanús zsidó cég-vonalon nyomuló A Hét maradt érintetlen. "A Hetet aztán igazán rühelli a Fidesz" - állította a politológus. A hírek szerint a Rér Éva vezette műsor lesz a következő, amelyet drasztikusan átalakít a vezetés. A házban eltérően vélekednek arról, mennyiben köszönhető az MTV jobbratolódása Csermely Péter hírigazgatói tevékenységének, és mennyiben annak, hogy a Fidesz tanácstalan a sem pénzt, sem szavazóbázist nem hozó köztévével kapcsolatban, és ezért engedi jobbra csúszni azt.

Andrea

A szeptembertől elinduló műsorstruktúrától a tévé vezetése a tragikus nézettségi mutatók javulását várja. Erre nagy szükség is lenne: elpártolt a közszolgálattól Havas Henrik, a Szabadság tér és az Aktuális volt műsorvezetője is. Az RTL Klubban új műsorral induló tévés a szakmai kihívás mellett a tiszta és világos viszonyok miatt döntött a kereskedelmi tévé mellett. "Az MTV-ben minden taknyos, minden informális utakon működik, senkit nem érdekelt soha a pénz, mert nem a sajátjából adott" - mondta Havas, akit a tévé vezetése maradásra próbált bírni. Pontosabban Csermely és Szabó. A honlapján nagy rózsaszín mikrofont a kezében tartó Szenes Andrea ugyanis hasonlóan virtuális figurája az MTV-nek, mint sokak szerint az intézmény maga. A tévések önszántukból is teljesítik a maguk által előírt napi kisgazdaadagot, ezért a hírek szerint nincs már szükség Szenesre, akinek Hívja Andreát! című műsora továbbra is fut a Szív Tévén. Az alelnöknőt nem avatják be a döntésekbe: míg Szenes júniusban megpróbált rábeszélni valakit a Híradó vezetői posztjának elfogadására, a másik szobában kinevezték Horváth Szilárdot. A koalíciós összetételű vezérkar már a korábbi időkben sem működött. "Ahogy Peták és Sárközy vagy Horváth és Székely kapcsolatába a kezdetektől be volt kódolva az összes későbbi konfliktus, úgy nyilvánvaló, hogy Szenest is lenyomják előbb vagy utóbb" - mondta egy műsorkészítő. "Pedig az MTV-ben lassan Szenes a politikai és szakmai közép" - vélte egy tévés szakember, aki szerint a televízió vezetői az alapvető kérdést, hogy mire is kell a közszolgálati tévé, nem tették fel. "A vezetés bizonytalan, ezért mindenkitől meg akarnak szabadulni, aki nem lojális hozzájuk" - vélte egy, a tévé belső viszonyait jól ismerő munkatárs. "Az MTV mindig közéleti csatatér volt, ahol eltorzulva játszódtak le a társadalmi történések. És az a hely, ahonnan a legtöbbet loptak ebben az országban."

Varró Szilvia

publikálva
1999/34. (08. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra