A kormány kapta a legtöbb figyelmet a televíziók hírműsoraiban az EP-kampány alatt

  • B.P.M
  • 2019. június 24.

Belpol

A Mérték Médiaelemző Műhely az RTL Magyarország felkérésére a kampányidőszak kezdetétől elemezte az RTL Híradó adásait, emellett – összehasonlításképpen – két másik országos csatorna: a TV2 és a közszolgálati Duna TV esti hírműsorait.

A kutatás három nagy televíziós csatorna – a Duna, a TV2 és az RTL Klub – 18 órakor kezdődő hírműsorában vizsgálta azokat a híreket, amelyek direkt vagy indirekt módon az EP-választáshoz kapcsolódtak.

A választáshoz kapcsolható legtöbb hírt a Duna TV sugározta, de itt volt a legmagasabb a választáshoz kevésbé kapcsolható belpolitikai hír is. A gyakoriságból következően a vizsgált hírek időtartama is (több mint 800 perc, hírenként átlagosan közel két perc) a Duna TV-n volt a legmagasabb, a második helyen az RTL Híradó áll (615 perc, hírenként átlagosan szinténközel két perc), a harmadik helyen szerepel a TV2 (463 perc, hírenként átlagosan szinténközel két perc).

Orbán Viktor a legnagyobb aktor

Ami az egyes politikusok szereplését illeti: a vizsgált időszakában a három csatorna híradóiban összesen 373 szereplő jelent meg. A legtöbbet szereplő politikus Orbán Viktor volt mind három csatornán, összesen 180 hírben (az összes hír 17 százalékában). Az ellenzéki politikusok közül a leggyakrabban Dobrev Klára, a DK listavezetője szerepelt , összesen 48 alkalommal (az összes hír 5 százalékában).

A kutatás rámutatott, leginkább az RTL Híradó törekedett arra, hogy az éppen terítéken lévő hír, esemény többoldalú legyen. Azoknál a híreknél, ahol relevánsan felmerülhetett versengő nézetek bemutatása (ez a vizsgált hírek 57 százaléka), az RTL Híradó nagyrészt élt ezzel a lehetőséggel, míg a Duna TV, illetve a TV2 kevésbé törekedett a kiegyensúlyozottságra.

A kutatás adataiból az látszik, hogy jelentős átfedés állt fenn a kormánykoalíció és a kormány kampány üzenetei között. A kormány kiterjedt tájékoztató kampánya többnyire megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampánytevékenységétől, ami utóbbinak egyértelmű verseny előnyt jelentett a többi szereplővel szemben.

Orbán Viktor Helsinkiben

Orbán Viktor kapta a legtöbb fényt

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

 

A kormányról szóltak a hírek

Az elemzésből az is kiderül: a kormányt és a kormánypártokat együtt kezelve valamennyi csatorna esetében nagyobb teret biztosítottak a kormánykoalíciónak, mint a kormánykoalíción kívüli pártoknak. A Duna TV 52 százalékos, az RTL Klub 53 százalékos eredményét meghaladja a TV2 78 százlékos aránya.

Továbbá a kormány és a kormánykoalíció nagyobb arányban kapott lehetőséget tevékenysége, véleménye megismertetésére (67%), mint a versenyben induló többi párt. A TV2 esetében a kormányoldal bemutatása volt hangsúlyosabb: az erre fordított időtartam mindössze 13 százalékában szerepelt nem a kormánykoalícióhoz tartozó párt. A Duna TV híradóiban megjelenő magyar természetes személy szereplők (politikusok, hivatalnokok, szakértők, stb.) 50 százaléka kormányoldali és 50 százalék nem kormányoldali szereplő volt. A TV2 esetében ez arány 78 - 22 százalék, míg az RTL esetében 52 - 48 százalék volt.

TV2 nem adott helyet az ellenzéknek

Az élőbeszéd arányait vizsgálva az látszik, hogy a Duna TV lényegében a teljes szereplés időtartamához hasonló arányú megszólalási időt biztosított a két oldalnak, az RTL Híradó kiegyensúlyozottá vált, míg a TV2-nél az az EP kampány során hírműsoraikban 12-szor annyi időt kaptak megszólalásra a kormányoldal szereplői, mint a nem kormányoldalhoz tartozók együttesen.

A kormányoldal esetében intézményi szereplőnél kritikus bemutatás gyakorlatilag nem volt. A csatornák között csak abban mutatkozott különbség, hogy míg a Duna TV és a TV2 őket kizárólag pozitívan mutatta be, az RTL Híradó szerkesztési gyakorlatában komoly teret kapott (55%) az „is-is” bemutatási mód.

A nem a kormányoldalhoz tartozó intézményi szereplők esetében a TV2-n kétharmados arányba (65%) kerültek azok a hírek, amelyben negatív volt a bemutatási mód, 27 százalék volt az is-is és 9 százalékban adtak a kormányoldalhoz nem tartozónak arra lehetőséget, hogy közvetlenül megjelenő kritika nélkül mondhassa el nézeteit.

(Borítóképünkön: Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik magyar újságíróknak EU-csúcs után Brüsszelben 2019. június 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.