A kormány kapta a legtöbb figyelmet a televíziók hírműsoraiban az EP-kampány alatt

  • B.P.M
  • 2019. június 24.

Belpol

A Mérték Médiaelemző Műhely az RTL Magyarország felkérésére a kampányidőszak kezdetétől elemezte az RTL Híradó adásait, emellett – összehasonlításképpen – két másik országos csatorna: a TV2 és a közszolgálati Duna TV esti hírműsorait.

A kutatás három nagy televíziós csatorna – a Duna, a TV2 és az RTL Klub – 18 órakor kezdődő hírműsorában vizsgálta azokat a híreket, amelyek direkt vagy indirekt módon az EP-választáshoz kapcsolódtak.

A választáshoz kapcsolható legtöbb hírt a Duna TV sugározta, de itt volt a legmagasabb a választáshoz kevésbé kapcsolható belpolitikai hír is. A gyakoriságból következően a vizsgált hírek időtartama is (több mint 800 perc, hírenként átlagosan közel két perc) a Duna TV-n volt a legmagasabb, a második helyen az RTL Híradó áll (615 perc, hírenként átlagosan szinténközel két perc), a harmadik helyen szerepel a TV2 (463 perc, hírenként átlagosan szinténközel két perc).

Orbán Viktor a legnagyobb aktor

Ami az egyes politikusok szereplését illeti: a vizsgált időszakában a három csatorna híradóiban összesen 373 szereplő jelent meg. A legtöbbet szereplő politikus Orbán Viktor volt mind három csatornán, összesen 180 hírben (az összes hír 17 százalékában). Az ellenzéki politikusok közül a leggyakrabban Dobrev Klára, a DK listavezetője szerepelt , összesen 48 alkalommal (az összes hír 5 százalékában).

A kutatás rámutatott, leginkább az RTL Híradó törekedett arra, hogy az éppen terítéken lévő hír, esemény többoldalú legyen. Azoknál a híreknél, ahol relevánsan felmerülhetett versengő nézetek bemutatása (ez a vizsgált hírek 57 százaléka), az RTL Híradó nagyrészt élt ezzel a lehetőséggel, míg a Duna TV, illetve a TV2 kevésbé törekedett a kiegyensúlyozottságra.

A kutatás adataiból az látszik, hogy jelentős átfedés állt fenn a kormánykoalíció és a kormány kampány üzenetei között. A kormány kiterjedt tájékoztató kampánya többnyire megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampánytevékenységétől, ami utóbbinak egyértelmű verseny előnyt jelentett a többi szereplővel szemben.

Orbán Viktor Helsinkiben

Orbán Viktor kapta a legtöbb fényt

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

 

A kormányról szóltak a hírek

Az elemzésből az is kiderül: a kormányt és a kormánypártokat együtt kezelve valamennyi csatorna esetében nagyobb teret biztosítottak a kormánykoalíciónak, mint a kormánykoalíción kívüli pártoknak. A Duna TV 52 százalékos, az RTL Klub 53 százalékos eredményét meghaladja a TV2 78 százlékos aránya.

Továbbá a kormány és a kormánykoalíció nagyobb arányban kapott lehetőséget tevékenysége, véleménye megismertetésére (67%), mint a versenyben induló többi párt. A TV2 esetében a kormányoldal bemutatása volt hangsúlyosabb: az erre fordított időtartam mindössze 13 százalékában szerepelt nem a kormánykoalícióhoz tartozó párt. A Duna TV híradóiban megjelenő magyar természetes személy szereplők (politikusok, hivatalnokok, szakértők, stb.) 50 százaléka kormányoldali és 50 százalék nem kormányoldali szereplő volt. A TV2 esetében ez arány 78 - 22 százalék, míg az RTL esetében 52 - 48 százalék volt.

TV2 nem adott helyet az ellenzéknek

Az élőbeszéd arányait vizsgálva az látszik, hogy a Duna TV lényegében a teljes szereplés időtartamához hasonló arányú megszólalási időt biztosított a két oldalnak, az RTL Híradó kiegyensúlyozottá vált, míg a TV2-nél az az EP kampány során hírműsoraikban 12-szor annyi időt kaptak megszólalásra a kormányoldal szereplői, mint a nem kormányoldalhoz tartozók együttesen.

A kormányoldal esetében intézményi szereplőnél kritikus bemutatás gyakorlatilag nem volt. A csatornák között csak abban mutatkozott különbség, hogy míg a Duna TV és a TV2 őket kizárólag pozitívan mutatta be, az RTL Híradó szerkesztési gyakorlatában komoly teret kapott (55%) az „is-is” bemutatási mód.

A nem a kormányoldalhoz tartozó intézményi szereplők esetében a TV2-n kétharmados arányba (65%) kerültek azok a hírek, amelyben negatív volt a bemutatási mód, 27 százalék volt az is-is és 9 százalékban adtak a kormányoldalhoz nem tartozónak arra lehetőséget, hogy közvetlenül megjelenő kritika nélkül mondhassa el nézeteit.

(Borítóképünkön: Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik magyar újságíróknak EU-csúcs után Brüsszelben 2019. június 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.