Megnyitotta kapuit 19 000 négyzetméter vízfelülettel a gyógy- és wellnessfürdő, másrészt a szomszéd falu - sajátos érdekérvényesítő eszközzel élve - megfúrta a forrást, és saját termálfürdőt, vagyis tyeplát (a békéscsabai szlovákok szóhasználatában meleg vizes medencét) nyitott. De ne szaladjunk ennyire előre!
1961-ben megszületett George Clooney, Martin Lee Gore, Szájer József és Gyurcsány Ferenc, ennek örömére honfitársaink próbafúrásokat végeztek Egerszalók környékén kőolaj és földgáz után kutatva, a keresett ásványok helyett azonban 400 méter mélyen gyógyvizet találtak. 1969-ben a helyi termelőszövetkezet hat méter átmérőjű,
jóindulattal medencének
nevezett valamit épített a forrásra, a tagság és a falu szórakoztatására. A víz gyógyító erejéről szóló hír azonban - ahogy abban az időben illett - szájhagyomány útján terjedt, így hamar népszerűségre tett szert. Amolyan kultikus helynek számított a Maklány-völgy, járt ide kis pénzű melós, tehetősebb vállalkozó és pulóveres bölcsész. Csodák ugyan nem történtek, ennek ellenére a hévizet 1992-ben gyógyhatásúvá minősítették. A kicsapódó sóból az évtizedek alatt domb növekedett, mely a szétáztatott testnek vizuális élményt jelent.
Egerszalók úgy igazából a rendszerváltás után kezdett felfutni. Amíg 1993-ban 25 ezren látogatták meg a fürdőt, tíz év múlva már százhúszezren - nulla marketing mellett. Viszont 2002-ben az önkormányzat eladta a területet a Szalók Holding Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Zrt-nek., mely két évvel később megépítette hárommedencés strandfürdőjét. Az első pillanattól fogva ideiglenesnek látszott, hiszen öltözőt és egyéb kiszolgáló egységet már nem kapott a létesítmény. Alföldi embereink még tavaly tavasszal is kénytelenek voltak egy ütött-kopott konténerben magukra ölteni a hátul már kibolyhosodott fürdőruhájukat, ám úgy vélték: ettől csak romantikusabb a hely.
Persze a kétezer lelkes településen időközben ráébredtek, hogy ha már ennyi turista fordul meg náluk, jó lenne kihasználni. Bölcsebb borászok szalonképessé tették pincéiket, és jófajta saját termésű nedűt kezdtek árusítani ipari menynyiségben, a helyi lakosok pedig lebontották a disznóólakat, és minden négyzetmétert kihasználva apartmanokat, vendégházakat építettek. A turizmus fellendülését jelzi, hogy időközben megnyitott 42 szobával és három lakosztállyal a négycsillagos Shiraz Hotel, amely keleties és afrikai hangulatával enyhén szólva is tájidegen. Érdekes a magyar ember viselkedése az ilyen környezetben. Embereink azért nem vacsoráztak az objektumban, mert kívülről bekukkantva azt látták, hogy a vendégek annyira spontán viselkedtek, ahogy szigorlaton vagy a tüdőszűrésen szoktak, miután visszahívják őket, hogy biztos csak a géppel volt valami bibi.
Mindennel együtt
láthatóan jól ment a bolt Egerszalókon, a vendégházak és a panziók kialakították látogatókörüket, a nemzetközi vendégsereg pedig vígan és dalolva fizette ki a pár száz forintos strandbelépőt. Ebbe az idilli képbe rondított bele tavaly nyáron a Szalók Holding. A forrásra építve megnyitotta 17 medencés fürdőkomplexumát Salt Hill Thermal Spa néven, hogy özvegy Opauszkiné is megértse, hol a helye a kialakult zűrzavarban. Éjszakai dagonyázás céljából meghagyták ugyan a régi fürdőt is, de a prehisztorikus törzsközönség nem azt a kifejezetten kicsapongó, italozva fürdőző életmódot folytatja, ami napnyugta után elvárható.
"A természet kényeztető ölelése" - hirdeti a fürdőkomplexum szlogenje, amely már csak azért is visszatetsző, mert szó szerint kiharaptak egy darabot a természetből. Felötlik a kérdés, vajon hol voltak a lelkes és ügybuzgó magyar környezetvédők, akik a bánáti bazsarózsa miatt egy NATO-lokátor megépítését is megakadályozták.
Bodnár Erika, a Szalók Holding sajtóreferense azonban azt mondja, hogy a beruházás megkezdése és kivitelezése során az összes engedélyt beszerezték, minden jogi kötelezettséget betartottak. "Soha, senki, semmilyen aggályt nem támasztott az építkezéssel szemben. Társaságunk nagy hangsúlyt fektet a természeti és környezeti értékek megóvására. Nem elvettünk a természeti környezetből, hanem kissé átalakítva azt, tovább őrizzük, ápoljuk, hiszen erkölcsi felelősségünk mellett üzleti érdekeink is ezt kívánják."
Ezzel egybecseng Tőgyi Gábornak, Egerszalók független polgármesterének a véleménye is: "Településünk jó, mondhatni baráti viszonyt ápol a gyógy- és wellnessfürdővel, nézeteltérés mindössze a határidők folytonos módosulása miatt alakult ki. Mi annak idején azt mondtuk, hogy a forrás gyógyvizét elérhetővé tesszük a bakancsos turistáknak és az ötcsillagos ellátást igénylő vendégek számára is. Bízom benne, hogy mihamarabb megvalósul a strandfürdő beígért fejlesztése is, így a régi vendégeinket is visszacsalogathatjuk, bár az önkormányzat egyetlen vendégház-üzemeltetőt sem kényszerített arra, hogy beruházzon. Településünk fejlődik, a sódomb egyedülálló látványosság, boraink finomak, nincs mitől tartanunk."
Természetesen meglátogattuk a gigantikus fürdőt. Befizettük a 3500 forintos beugrót, és vártuk a csodát, de az valahogy nem akart megérkezni. Uszoda nincs, úgy látszik, az újkor egészséges életmódjához ez túlságosan avítt. Lehet, hogy csak arra van szükség, hogy sokszor mondogassuk: vellnesz-fitnesz-vellnesz-fitneszÉ
Az építményen a kapkodás és a befejezetlenség nyomai látszódnak. Az élménymedencékben ugyan bugyborékol a víz, de az ilyesmi ma már egy közepes minőségű kádtól is elvárható. A termálmedencék viszont egyáltalán nem melegek, talán egy szenior korú pár férfi tagjának elcsípett félmondata volt a legtalálóbb: "Mama! Pisiljünk bele együtt, attól jobb lesz." Megállapítható, hogy egyelőre az ár-érték arány messze került egymástól. De semmi baj! A beruházás folytatódik, jövőre szeretnék átadni azt az ötcsillagos szállodát, melyben 206 légkondicionált szoba és egy 300 személyes konferenciaterem is helyet kap. Majd a későbbiekben - tovább ostromolva a természetet - lesz még itt 311 lakásos apartmanfalu, számos étterem, sportlétesítmény meg egy szolgáltató központ postával és mosodával. Szinte látjuk magunk előtt, ahogy a magyar felső tízezer besétál a postára, képeslapot feladni.
A konkurencia (?) viszont már itt van. A fürdőkomplexum megnyitásával szinte egy időben kezdte el működését a domb túloldalán a Demjéni Natúr Termál Park - amit a Szalók Holding csak pancsolónak titulál. A leleményes szomszédok - a szóbeszéd szerint - megfúrták a forrást, és magukhoz is elvezették a gyógyvizet. 2005-ben fúrtuk meg a saját kutunkat, tehát a mi vizünk - amely természetesen gyógyvíz - önálló forrás, viszont ugyanabból a vízbázisból ered, mint az egerszalóki. Viszont ez 700 méter mélyből hozza fel a hévizet, ezért sok szempontból kedvezőbb, mint a 400 méter mély szalóki kút. Nem tekintjük vetélytársnak a szalóki betonrengeteget, mi valóban természetközeli élményt nyújtunk vendégeinknek. Egymást kiegészítve szeretnénk működni a jövőben is, mi a fejlesztéseinkben az élményt emeljük ki, csúszdaparkot tervezünk építeni. Társaságunk három év alatt többet tett a vendégek kényelméért, mint a szomszéd település negyven év alatt" - mondja Rácz József, a Demjéni Natúr Termál Park egyik tulajdonosa, a térség meghatározó vállalkozója, a Korona Borház gazdája.
A helyszínen olyan látvány tárult elénk, amit nehéz visszaadni. A domboldalban két,
barkácsáruházban kapható
kék medencét állítottak fel, amelyben rákvörös fejű magyar nyugdíjasok és lakókocsis holland turisták ücsörögnek. A szkeptikusok kedvéért a kapun az árak (700-900 HUF) és a nyitva tartás (09-től - 02-ig) tábla mellé rögtön kihelyezték a hatósági negatív bakteriológiai vizsgálat eredményét. Bájos a kezdetlegesség, és visszahoz valamit a múltból, amiért az emberek szerettek a környékre járni.
Gémes Ferenc, Demjén független polgármestere azt emeli ki, hogy a termálpark területe soha nem volt önkormányzati parcella. "Tudtommal a tulajdonos kárpótlási jegyért vásárolta meg a földet. Felemás a mi helyzetünk, egyrészt ugyanahhoz a kistérséghez tartozunk, mint Szalók, ezért egy irányba kell tartanunk, másrészt meg elmondhatjuk, hogy nekünk is van saját fürdőnk. Ezért bosszankodtunk annak idején eleget, de mit tehettünk volna, 30 szakhatósági engedélyt beszereztek a Rácz Józsiék, ha mi nem adjuk meg a miénket, azt mondják, hogy a szomszéd falu szekerét toljuk. Továbbá nem elhanyagolható szempont, hogy a fürdő bevételi forrásunk is, mint tisztességes, helyi adókat befizető vállalkozás" - mondja.
Bodnár Erika szerint a demjéni pancsoló nem akadályozza terveiket. Úgy véli, sem szakmailag, sem minőségileg nem nevezhető termálfürdőnek a demjéni létesítmény. "A mi forrásvizünk elismert gyógyvíz, a demjéniről nem tudhatjuk, milyen is valójában, egy biztos, nem olyan, mint a miénk. Jelenlétük társaságunkat nem zavarja, hiszen a környéken más fürdők is üzemelnek, az egri, a bogácsi, a mezőkövesdi. Széles a választék, mindenki megtalálhatja a neki megfelelő minőségűt, árfekvésűt."
Egerszalók polgármestere azért egyeztetést kezdeményezett a demjéni önkormányzattal a jövőbeni együttműködés reményében. "Az csak mendemonda, hogy a mi forrásunkat fúrták meg. Az másik víz, más forrás táplálja. A miénk gyógyvíznek minősül, az ottani pedig nem. Ez ilyen egyszerű" - állítja Tőgyi Gábor, nem csoda, hogy Rácz József ezt a következőképp kommentálja: "A felszínen minden szereplő jóban van mindenkivel. A felszín alatt azonban fortyognak az indulatok, és érezzük, hogy csípi a holding szemét a jelenlétünk. Apró dolgokban ugyan, de ott tesznek keresztbe, ahol csak tudnak. Mindemellett azt érezzük, hogy a saját településünk vezetése sem áll ki teljes mellszélességgel mellettünk."
Gyógyhatás
Az egerszalóki termálkarsztvíz összes oldott sóanyagtartalma 720 mg/l. A víz 30 nyomelemet tartalmaz, ebből 12 biológiailag nélkülözhetetlen, 7 általánosan kedvező hatású. Klinikai vizsgálatok és gyógyulási tapasztalatok alapján a víz kedvezően hat az ízületi és ínbetegségekre, a gerincbetegségekre, idegrendszeri betegségekre, meddőségre, vérzészavarokra és a gyulladásokra.
(A demjéni termálvízről független, megbízható komponenslistát nem tudtunk beszerezni.)
