Úgy jelentették be a gyárat Hatvanban, hogy a polgármesternek nem is szóltak róla

  • narancs.hu
  • 2025. január 15.

Belpol

Ráadásul a város a helyi iparűzési adóbevételből sem fog részesülni.

„Szijjártó Péter hétfőn jelentette be, hogy a kínai Xinzhi autóipari vállalat Hatvanba települ. Ez a hír minket is váratlanul ért, mivel Hatvannal senki sem egyeztetett erről” – közölte Horváth Richárd polgármester. Hozzátette: „Egy ilyen beruházást csak akkor tudunk támogatni, ha az a hatvaniak közössége számára hasznos és előremutató. Azonnal elkezdtük az információk gyűjtését, amiket eddig kizárólag a HIPA-Nemzeti Befektetési Ügynökségtől kaptunk.”

A polgármester összeszedte, amit eddig tud a gyárról: mint kiderült, Hatvanba gyakran érkezik kínai küldöttség beruházási szándékkal, és 2023-ban a Xinzhi képviselői is érdeklődtek személyesen. „A Xinzhi egy hatvani, állami tulajdonban lévő iparterületre építi gyárát. Ez egy 50 milliárd forintot meghaladó iparfejlesztés, amely során több mint 800 munkahely jön létre. Természetesen minden munkahelyteremtő beruházás üdvözölendő a városban, abban az esetben, ha az többségében a hatvaniaknak és a környékben élő honfitársainknak ad kedvező lehetőséget” – közölte Horváth.

A hatvani önkormányzat azonban nem fogja hasznát látni a gyárnak: a városnak a Xinzhi letelepülése a működésüktől számított második évtől jelentene iparűzési adóbevételt, de a kormány korábban úgy rendelkezett, hogy minden helyi iparűzési adó többlet az állami kasszába kerül. (Ez a Navracsics-féle Versenyképes Járások Program, amelyben természetesen Budapest jár a legrosszabbul, a többi településnek pedig saját bevételeiért kell pályázni – hátha kap.) „Így a gyár adóbefizetéséből keletkező összeg jelentős részét nem tudjuk közvetlenül Hatvan fejlesztésére fordítani” – panaszolta a polgármester.

Ellenben a gyár működéséből adódó forgalomnövekedést, környezeti terhelést a hatvaniaknak kell elviselniük. Horváth Richárd abban bízik, hogy legalább néhány főútvonal felújtásában, bővítésében számíthat az államra.

Szijjártó Péter hétfőn adta hírül, hogy a Xinzhi kínai autóipari vállalat mintegy ötvenmilliárd forint értékű beruházása „csaknem kilencszáz új munkahelyet teremt” Hatvanban, amely „tovább erősíti Magyarország pozícióját az elektromos járműipari átállás globális piacán”. Azt ígérte: a kínai cég a gyártás mellett komoly kutatás-fejlesztési tevékenységbe is kezd Magyarországon, és Hatvan „nemcsak egy komoly újabb gyártási kapacitást, hanem kifejezetten magas hozzáadott értékű, az innováció területén működő kutatás-fejlesztési kapacitást is magához tudott vonzani”. „Jó hír tehát Hatvannak, jó hír Hatvan környékének, jó hír Magyarországnak és a magyar gazdaságnak. Az esztendő jól kezdődik, 2025 sikeres éve lesz a magyar gazdaságnak.” Csak azt nem tudni, ha ez tényleg annyira jó hír, miért nem akarta róla tájékoztatni a helyi polgármestert.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.