Úgy tűnik, senki sem meri kivenni a Lázár Jánosék földjei között épült kastélyt

  • narancs.hu
  • 2018. június 1.

Belpol

Hacsak…

Tavaly december óta sokat cikkeztünk arról a rejtélyes vadászkastélyról, amely Lázár János és családja birtokai között „nőtt ki” a földből. Az akkor még a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel kapcsolatban Hódmezővásárhelyen régóta azt pletykálták, hogy a város melletti tanyavilág szélén, Batidán található luxusingatlan valójában az övé. Utóbbi a hivatalos dokumentumokból nem derül ki, az azonban igen, hogy:

– a kastélyt egy Kulik Jenő nevű helyi ügyvéd építette, aki jól ismeri Lázár Jánost, hiszen dolgozott vele a hódmezővásárhelyi önkormányzatban, jogi tanácsokat is adott Lázárnak, később pedig a Miniszterelnökség is szerződött Kulikkal

– helyi forrásaink szerint Kulik Jenő nem áll olyan jól anyagilag, hogy saját zsebből finanszírozzon egy ilyen, minimum több száz milliós beruházást, és nem is áll nagy vadász hírében, ellentétben Lázár Jánossal

– az impozáns vadászház és a hozzá tartozó melléképületek körül Lázár János és családjának földjei találhatók (ezek együtt valamivel több mint 40 hektárt tesznek ki), a kastélyt is úgy lehet megközelíteni, ha ezek egy részén áthajtanak az odaérkezők

– Lázárék a földjeik közül többet szinte napra pontosan akkor vásárolták, amikor Kuliké lett a mostani kastély területe.

Légi felvételeken mutatjuk a titokzatos luxuskastélyt, amely Lázár Jánosék földjei között épült

Persze, az egészhez semmi köze sincs a miniszternek. Szerényen csak Nagyréti Vendégháznak hívják azt az impozáns vadászkastélyt, amelyet a közelmúltban építettek a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilág szélén. A hatalmas luxusingatlanról a környéken sokan úgy tartják, hogy ahhoz köze lehet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

Később az is feltűnt, hogy a kastélyhoz bekerítettek egy jókora részt Lázár János édesanyjának földjéből is, és a parkolók egy része is Lázárné birtokán található. Ezért Hódmezővásárhelyen szerettük volna megkérdezni a volt miniszter édesanyját, miért ilyen nagylelkű, amikor találkoztunk vele, csak a kérdést hallgatta meg, de válasz helyett becsukta a kapuajtót.

Időközben több forrásunk is arról számolt be, hogy Lázár János ismerhette a kastély terveit, és a területen dolgozók közül is többen állították, ők úgy tudták, a politikusnak épül a luxusingatlan. Aztán márciusban a miniszter interjút adott lapunknak, amelyben tagadta, hogy komolyabb köze lenne a vadászkastélyhoz. Azt elmondta, hogy járt már ott, a terveket is látta, és hogy tanácsokat adott a tulajdonosoknak – akikkel jóban van –, hogyan tudnák jól hasznosítani az ingatlant.

Korábban az akkor még egyetlen tulajdonos, Kulik Jenő azt mondta a delmagyar.hu-nak, hogy ezer euróért fogják bérbe adni a vadászkastélyt éjszakánként. Kulik aztán apportálta a nevén lévő ingatlant a Grosswiese Befektetési Zrt.-be, ahol már van két tulajdonostársa is. A társaság friss beszámolójából azonban kiderül, hogy 2017-ben – amikor már javában állt a vadászkastély – mindössze 2,7 millió forintos árbevételt termelt a cég. Mindez akkor válik furcsává, ha belegondolunk, az állítólagos ezer euró körüli – amelyet mi most az átláthatóság kedvéért 300 ezer forintra lekerekítünk – éjszakánkénti árral számolva hivatalosan 10 napot sem volt kiadva az a hatalmas épület 2017-ben. Mindez kis túlzással a takarítóbrigád vagy a folyamatosan ott tartózkodó biztonsági őr költségeire sem elég, nem pedig arra, hogy hasznot hajtson a befektetőknek.

„A véleményemet abban is kikérték a beruházók, hogy ha a Dél-Alföldön létrehoznak egy prémium minőségű vadászszállást, az vajon értékesíthető-e az osztrák vagy német vadászati piacon, amelyet ilyen szempontból jól ismerek. Azt szeretnénk ugyanis, ha Hódmezővásárhely mellett Európa egyik legjobb őzbakterülete jönne léte” – nyilatkozta a már idézett interjúnkban Lázár János, aki tagja annak a vadásztársaságnak, amelyik a kastély és a környező földek körüli területeket kezeli. Az eddigi eredmények alapján a volt miniszter nem volt jó tanácsadó, hacsak nem ez volt az eredeti szándék, vagy netán mégis egy kicsivel több köze lenne az ingatlanhoz, mint amit eddig sikerült bizonyítani.

Ez aztán a luxus! Ilyen belülről a batidai vadászkastély, amely, ugye, nem Lázár Jánosé – Fotók

Hiszen a miniszter és családja biztosan csak véletlenül vásárolta fel a környező földeket, és a helyi információk is csak rosszindulatú feltételezések. Az elmúlt hónapokban több furcsaságot is feltártunk egy rejtélyes luxuskastélyról, amely Hódmezővásárhely külterületén található, és amellyel kapcsolatban helyben számos feltételezés felmerült, hogy talán mindez nem lehet ismeretlen Lázár János számára.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.