Úgy tűnik, senki sem meri kivenni a Lázár Jánosék földjei között épült kastélyt

  • narancs.hu
  • 2018. június 1.

Belpol

Hacsak…

Tavaly december óta sokat cikkeztünk arról a rejtélyes vadászkastélyról, amely Lázár János és családja birtokai között „nőtt ki” a földből. Az akkor még a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel kapcsolatban Hódmezővásárhelyen régóta azt pletykálták, hogy a város melletti tanyavilág szélén, Batidán található luxusingatlan valójában az övé. Utóbbi a hivatalos dokumentumokból nem derül ki, az azonban igen, hogy:

– a kastélyt egy Kulik Jenő nevű helyi ügyvéd építette, aki jól ismeri Lázár Jánost, hiszen dolgozott vele a hódmezővásárhelyi önkormányzatban, jogi tanácsokat is adott Lázárnak, később pedig a Miniszterelnökség is szerződött Kulikkal

– helyi forrásaink szerint Kulik Jenő nem áll olyan jól anyagilag, hogy saját zsebből finanszírozzon egy ilyen, minimum több száz milliós beruházást, és nem is áll nagy vadász hírében, ellentétben Lázár Jánossal

– az impozáns vadászház és a hozzá tartozó melléképületek körül Lázár János és családjának földjei találhatók (ezek együtt valamivel több mint 40 hektárt tesznek ki), a kastélyt is úgy lehet megközelíteni, ha ezek egy részén áthajtanak az odaérkezők

– Lázárék a földjeik közül többet szinte napra pontosan akkor vásárolták, amikor Kuliké lett a mostani kastély területe.

Légi felvételeken mutatjuk a titokzatos luxuskastélyt, amely Lázár Jánosék földjei között épült

Persze, az egészhez semmi köze sincs a miniszternek. Szerényen csak Nagyréti Vendégháznak hívják azt az impozáns vadászkastélyt, amelyet a közelmúltban építettek a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilág szélén. A hatalmas luxusingatlanról a környéken sokan úgy tartják, hogy ahhoz köze lehet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

Később az is feltűnt, hogy a kastélyhoz bekerítettek egy jókora részt Lázár János édesanyjának földjéből is, és a parkolók egy része is Lázárné birtokán található. Ezért Hódmezővásárhelyen szerettük volna megkérdezni a volt miniszter édesanyját, miért ilyen nagylelkű, amikor találkoztunk vele, csak a kérdést hallgatta meg, de válasz helyett becsukta a kapuajtót.

Időközben több forrásunk is arról számolt be, hogy Lázár János ismerhette a kastély terveit, és a területen dolgozók közül is többen állították, ők úgy tudták, a politikusnak épül a luxusingatlan. Aztán márciusban a miniszter interjút adott lapunknak, amelyben tagadta, hogy komolyabb köze lenne a vadászkastélyhoz. Azt elmondta, hogy járt már ott, a terveket is látta, és hogy tanácsokat adott a tulajdonosoknak – akikkel jóban van –, hogyan tudnák jól hasznosítani az ingatlant.

Korábban az akkor még egyetlen tulajdonos, Kulik Jenő azt mondta a delmagyar.hu-nak, hogy ezer euróért fogják bérbe adni a vadászkastélyt éjszakánként. Kulik aztán apportálta a nevén lévő ingatlant a Grosswiese Befektetési Zrt.-be, ahol már van két tulajdonostársa is. A társaság friss beszámolójából azonban kiderül, hogy 2017-ben – amikor már javában állt a vadászkastély – mindössze 2,7 millió forintos árbevételt termelt a cég. Mindez akkor válik furcsává, ha belegondolunk, az állítólagos ezer euró körüli – amelyet mi most az átláthatóság kedvéért 300 ezer forintra lekerekítünk – éjszakánkénti árral számolva hivatalosan 10 napot sem volt kiadva az a hatalmas épület 2017-ben. Mindez kis túlzással a takarítóbrigád vagy a folyamatosan ott tartózkodó biztonsági őr költségeire sem elég, nem pedig arra, hogy hasznot hajtson a befektetőknek.

„A véleményemet abban is kikérték a beruházók, hogy ha a Dél-Alföldön létrehoznak egy prémium minőségű vadászszállást, az vajon értékesíthető-e az osztrák vagy német vadászati piacon, amelyet ilyen szempontból jól ismerek. Azt szeretnénk ugyanis, ha Hódmezővásárhely mellett Európa egyik legjobb őzbakterülete jönne léte” – nyilatkozta a már idézett interjúnkban Lázár János, aki tagja annak a vadásztársaságnak, amelyik a kastély és a környező földek körüli területeket kezeli. Az eddigi eredmények alapján a volt miniszter nem volt jó tanácsadó, hacsak nem ez volt az eredeti szándék, vagy netán mégis egy kicsivel több köze lenne az ingatlanhoz, mint amit eddig sikerült bizonyítani.

Ez aztán a luxus! Ilyen belülről a batidai vadászkastély, amely, ugye, nem Lázár Jánosé – Fotók

Hiszen a miniszter és családja biztosan csak véletlenül vásárolta fel a környező földeket, és a helyi információk is csak rosszindulatú feltételezések. Az elmúlt hónapokban több furcsaságot is feltártunk egy rejtélyes luxuskastélyról, amely Hódmezővásárhely külterületén található, és amellyel kapcsolatban helyben számos feltételezés felmerült, hogy talán mindez nem lehet ismeretlen Lázár János számára.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.