Új beléptető rendszert vezetnek be az állami kórházakban dolgozóknak

  • narancs.hu
  • 2023. április 21.

Belpol

„Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen benn nyolc órát” – indokolta a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.

Az orvosoknak és más dolgozóknak az intézmény be- és kijáratainál elhelyezett készülékeken kell lehúzniuk a mágneskártyájukat, az eszköz pedig videófelvételt is készít a személyről, hogy a kártyákkal ne lehessen visszaélni – derült ki Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának előadásából a Magyar Kórházszövetség konferenciájának második napján, csütörtökön.

A Népszava beszámolója szerint a helyettes államtitkár magyarázatként azt mondta: „Láttuk, hogy vannak egyes kórházak, ahol nagyon eltérnek az átlagtól az orvosi teljesítmények, feltételeztük, hogy kell lenni valami okának.” Hozzátette:

„Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen benn nyolc órát.”

Az új rendszerről szóló bejelentés előtt a szakpolitikus arról beszélt, hogy mennyibe kerül egy-egy orvos foglalkoztatása és azért évente átlagosan hány beteget lát el. Lengyel László számításai szerint az átlagos, havi egymillió és egymillió-hétszázhétezer forint közötti bérrel szemben a legrosszabb teljesítményt nyújtó kisvárosi kórházban gyógyítóra évente 89, azaz havonta alig valamivel több mint 7, a legjobb, közepes városi kórházban dolgozóra évi 192, azaz havonta 16 eset jut átlagosan. 

Arra, hogy valami gond van a „gyógyítási-teljesítménnyel”, Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója is utalt. Adataik szerint míg 2019 februárjában 182 425 esetet láttak el a hazai kórházak, addig idén februárban már csak 160 358-at. Az országos intézetek gyógyítási teljesítménye 8, a megyei intézményekké 9, a városi kórházaké 14 százalékkal csökkent. „Így ha azt számolom, hogy mennyi elmaradt ellátás volt az elmúlt időszakban akkor most egy kicsit bele kell húznunk” – fogalmazott a NEAK főigazgatója.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.