Új beléptető rendszert vezetnek be az állami kórházakban dolgozóknak

  • narancs.hu
  • 2023. április 21.

Belpol

„Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen benn nyolc órát” – indokolta a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.

Az orvosoknak és más dolgozóknak az intézmény be- és kijáratainál elhelyezett készülékeken kell lehúzniuk a mágneskártyájukat, az eszköz pedig videófelvételt is készít a személyről, hogy a kártyákkal ne lehessen visszaélni – derült ki Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának előadásából a Magyar Kórházszövetség konferenciájának második napján, csütörtökön.

A Népszava beszámolója szerint a helyettes államtitkár magyarázatként azt mondta: „Láttuk, hogy vannak egyes kórházak, ahol nagyon eltérnek az átlagtól az orvosi teljesítmények, feltételeztük, hogy kell lenni valami okának.” Hozzátette:

„Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen benn nyolc órát.”

Az új rendszerről szóló bejelentés előtt a szakpolitikus arról beszélt, hogy mennyibe kerül egy-egy orvos foglalkoztatása és azért évente átlagosan hány beteget lát el. Lengyel László számításai szerint az átlagos, havi egymillió és egymillió-hétszázhétezer forint közötti bérrel szemben a legrosszabb teljesítményt nyújtó kisvárosi kórházban gyógyítóra évente 89, azaz havonta alig valamivel több mint 7, a legjobb, közepes városi kórházban dolgozóra évi 192, azaz havonta 16 eset jut átlagosan. 

Arra, hogy valami gond van a „gyógyítási-teljesítménnyel”, Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója is utalt. Adataik szerint míg 2019 februárjában 182 425 esetet láttak el a hazai kórházak, addig idén februárban már csak 160 358-at. Az országos intézetek gyógyítási teljesítménye 8, a megyei intézményekké 9, a városi kórházaké 14 százalékkal csökkent. „Így ha azt számolom, hogy mennyi elmaradt ellátás volt az elmúlt időszakban akkor most egy kicsit bele kell húznunk” – fogalmazott a NEAK főigazgatója.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.