Két éven belül már másodszor fordul elő, hogy az aktuális legnagyobb kormánypárt választja ki saját pártszimpátiái mentén a kistérségi megbízottak zömét: a hatalomgyakorlás e sokat bírált módjában szemernyi javulás sincs. A Fidesz-MSZP szerepcsere után, az előzmények ismeretében ugyanúgy nevetséges és hiteltelen néhány ellenzéki képviselő hirtelen támadt felháborodása, mint az új illetékesek idétlen magyarázkodása. Mindeközben csak egy dolog változatlan: a káderek kinevezésében a kistérségek fejlesztési feladatai iránt megnyilvánuló közömbösség.Aközügyekben jártas olvasónak nem okoz gondot a kakukktojás kiválasztása az alábbi felsorolásból: szocialistáknak dolgozó fotós, megyei MSZP-iroda vezetője, szocialista országgyűlési képviselő titkárnője, térségfejlesztésből doktoráló pártsemleges szakközgazdász. Hogy az utóbb befutónak bizonyultakkal szemben melyikük az, akit kétéves, közmegelégedésre végzett területfejlesztési megbízatásának részleteit is tartalmazó pályázata ellenére még csak be sem hívtak meghallgatásra, fedje jótékony homály. Meglehet, e kis fejtörő szereplőinek összeállítása indokolatlanul rosszindulatú, de ezen csak az háborodhat fel jogosan, akit a két évvel ezelőtti - többek közt gépjárművezetőt, református lelkészt és mobiltelefon-kereskedőt tartalmazó - felsorolások önkényessége is felzaklatott.
Az Orbán-kormány (61/2000.) rendelete alapján 2000 őszén felállított kistérségi megbízotti hálózat tagjainak kiválasztásáról, feladataik tisztázatlanságáról, a gondjaikra bízott statisztikai körzetek kijelölésének problémáiról már beszámoltunk (lásd: Biztosra mennek, Magyar Narancs, 2000. szeptember 14.). Ma nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a pozíciók politikai szempontok alapján történő osztogatása
nem kurzusfüggő:
amíg a megbízottak kinevezője és munkáltatója a kormány, a pártemberek tömeges kinevezésének állandósulni látszó gyakorlata nemigen változik. Pedig itt volt az alkalom, hogy az új kabinet demonstrálja, komolyan veszi a kormányprogram vonatkozó bekezdését: "A területfejlesztési intézményrendszer átalakításával, demokratikus, alulról építkező jellegének helyreállításával és a rendelkezésre álló források növelésével mérsékeljük a területi különbségeket és alkalmassá tesszük az EU-támogatás fogadására." (14.5.1.) A kinevezések értelemszerűen sem a demokratikus, sem az alulról építkező jelleget nem erősítették; egyes sajtóértesülések szerint Brüsszelben is többen felvonták a szemöldöküket.
Az előző ciklusban megbízottak munkájáról többféle értékelés is napvilágot látott: néhány kistérségi megbízott például milliárdos fejlesztések beindításánál segédkezett, és a munkájával pártállástól függetlenül kivívta az önkormányzatok megbecsülését. Másoknak csak kevésbé eredményes lobbizásra, háttér-koordinációra, esetleg konferenciák szervezésére futotta - sokan viszont semmilyen látható tevékenységet nem végeztek. Igaz, volt, ahol egyes polgármesterek eleve nem voltak hajlandók együttműködni a szerintük nyilvánvalóan politikai alapon kinevezett térségfejlesztőkkel. Az új kormány ezzel együtt differenciálatlanul és sietve szüntette meg a régi megbízatásokat, ráadásul több érintett erről csak néhány nappal az új pályázatok beadási határideje előtt értesült, amit ezért többen le is késtek. Ilyen előzmények után persze kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán olyan régió, ahol tárt karokkal várják az új megbízottakat, akik közül ismét sokan nem rendelkeznek az elbíráláskor előnynek számító szakirányú végzettséggel és/vagy gyakorlattal.
Az új pályázat feszített tempója mögött (a korábbi szerződések év végéig szóltak) mindenesetre sokan a kormánypártok önkormányzati választási kampányának közpénzekből fizetett megerősítését sejtik. E találgatásoknak nem mond ellent, hogy az ígéretek szerint a kormány már a jövő év elején értékeli az új megbízottak munkáját. Hogy ezt milyen kritériumok alapján teszi majd, egyelőre nem ismeretes, a pályázati kiírás ugyanis
semmilyen konkrét, számon kérhető
feltételt nem szab (lásd Feladatok, feltételek című keretes írásunkat), ami a havi bruttó negyedmillióhoz közelítő javadalmazást tekintve ugyancsak nagyvonalú gesztus.
Kétségtelenül jól hangzik, hogy a 149 megbízottat (a kormányzati portál adata) most 822 jelölt közül, két szűrést követően választották ki. Két éve a döntéshozóknak sokkal könnyebb dolga lehetett, hiszen ugyanennyi helyre csak 150 jelentkezőt kellett (feltehetően egyszeri, oldott hangulatú rostálás keretében) tesztelniük. A lapok - a mostani kemény verseny látszata ellenére - utánanéztek a 98 százalékban frissen debütáló megbízottak hátterének, és nagy részükről hamar kiderült, hogy egyértelműen szoros a kapcsolata a kormánykoalíció pártjaival. A kistérségi megbízottak második generációjának pártkötődéseit immár kérlelhetetlen szívóssággal feltáró Magyar Nemzet szeptember 25-én közölt listája például több mint 50 megbízottat tüntet fel a mostani kormány embereként. A névsor - bár kiderült, tartalmaz néhány apróbb tévedést - megbízhatónak és sokak számára fölöttébb kellemetlennek bizonyulhatott: nyomasztóan túltengnek benne ugyanis az MSZP megyei és helyi szervezeteinek funkcionáriusai, kampányemberei és házastársaik, és természetesen akad néhány SZDSZ-es kötődésű kinevezett is. (A listán ugyanakkor fellelhető olyan megbízott, akit marxista végzettsége, BM-es múltja vagy éppen apósa pártállása miatt tartott szükségesnek stigmatizálni a szelektív emlékezetű "polgári" napilap.) Tény azonban, hogy a megbízottak első, a Mikes Éva területfejlesztésért felelős politikai államtitkár idején kinevezett, az akkori ellenzék vádjai szerint leginkább a jobboldal parlamenti választási kampányát erősítő körének általában áttételesebb volt a pártkötődése.
Bár mindenhol taroltak a kormánypártok holdudvarához és azon belül is a szocialistákhoz tartozó jelöltek, a legátütőbb sikert Nógrád megyében érték el: itt a hat új megbízott mindegyike egyértelműen kormánypárti alomból származik. A kinevezéseket Gusztos Péter, a szabaddemokraták Nógrád megyei elnöke is bírálta, Becsó Zsolt megyei Fidesz-elnök pedig a parlamentben azonnali kérdés formájában adott hangot felháborodásának - ámbár felszólalása értékét csökkenti, hogy Reviczki László, Pásztó szocialista alpolgármestere szerint Becsó jó barátja az előző megbízott férjének. Reviczki kifogását ellenben az gyengíti, hogy ma már éppen ő a pásztói kistérség új megbízottja.
A nógrádiak még emlékezhetnek arra, amikor Dóra Ottó, az MSZP megyei ügyvezető alelnöke a Nógrád Megyei Hírlapban (2000. október 12.) arról beszélt, hogy a hat kistérségi megbízott kiválasztásának elsődleges szempontja a Fideszhez való kötődés volt. A politikus akkor elgondolkodtatónak nevezte, hogy a kistérségi menedzserek havi 70 ezer forintjával szemben "a MEH által kinevezett megbízottak havi 250 ezer forintos fizetéssel és infrastruktúrával kezdték meg a tevékenységüket". Az elgondolkozásnak a jelek szerint meglett a foganatja: ma már Dóra a salgótarjáni kistérségi megbízott. Lapunk megkeresésére a megyei közgyűlés elnöki posztjáért is induló politikus leszögezte: a hat új megbízott jártasabb a területfejlesztésben és magasabban kvalifikált, mint elődeik, akik közül többet egyáltalán nem láttak a térségükben. Dóra Ottó hangsúlyozta: sosem volt a párt alkalmazottja, és a megyei elnökség elnyerése esetén lemond a megbízotti pozícióról.
A parlamentben Kiss Elemér kancelláriaminiszter többször is védelmébe vette a régi-új gyakorlatot. Miközben igyekezett cáfolni a politikai tisztogatás vádját, rámutatott, hogy a kormány nem diszkriminálhatta politikai alapon a (hozzá közel álló) jelölteket. A sajtóoffenzíva miatt Nagy Sándor, a témafelelős területfejlesztési államtitkárság politikai államtitkára is meghátrált. Elismerte, hogy néhol nem a "legtökéletesebb" jelöltet sikerült kiválasztani, de elsősorban a kinevezések jogszerűségét hangoztatta (amit a régi megbízatások idő előtti megszüntetésével szemben senki nem vont kétségbe), valamint
türelmet kért:
az év végéig hagyjuk dolgozni a megbízottakat, a hivatal a kistérségi véleményeket is figyelembe véve akkor dönt a továbbiakról. Ez esetben hamarosan dűlőre kell jutni a megbízottak teljesítményét értékelő helyi személyek és szervezetek köréről, mert a településekre oktrojált statisztikai körzetek nem fedik a célra amúgy alkalmasnak tűnő, alulról szerveződő kistérségi társulásokat, a falugazdászok alternatív hálózatáról nem is beszélve. Kérdés továbbá, hogy a már másodjára megalázott kisrégiók így-úgy kiválasztott képviselői decemberben képesek lesznek-e pusztán három hónap tapasztalatai alapján megalapozott vélemény kialakítására, mivel azt a friss sérelmek vagy az új, kormánykonform megbízottak érdekérvényesítő képességébe vetett bizalom egyaránt torzíthatja.
A Narancs több kormánypárti képviselőtől is úgy értesült, hogy a szocialisták parlamenti frakciója augusztusban foglalkozott a kistérségi megbízottak ügyével, ami a végkimenetel ismeretében nem lenne meglepő. Lendvai Ildikó frakcióvezető azonban lapunknak kijelentette: augusztusban nem volt frakcióülés, és a képviselők csak szeptember 30-án foglalkoztak a kérdéssel. Az akkori ülés emlékeztetője szerint a frakció tudomásul vette a megbízottak kiválasztására, pályáztatására és kinevezésére vonatkozó szempontrendszert, továbbá kifejezték bizalmukat a kinevezettek iránt; egyetértettek azzal is, hogy az év végi megméretésen könnyűnek talált megbízottakat le kell váltani.
Amikor a miniszterelnök a közhangulatot érzékelve szeptemberben áttekintésre bekérte a kinevezések részleteit tartalmazó dossziét, az optimista megfigyelők még reménykedhettek, hogy győz a belátás és a jó ízlés: az áttekintést felülvizsgálat követi, melynek során a korábbinál nagyobb súllyal esik latba a hozzáértés és a kistérségek véleménye. Az iratcsomó azonban nem esett ki a kormányfő kezéből: a Magyar Hírlap hétvégi számában Medgyessy Péter egy-két kivételtől eltekintve "nyugodt lelkiismerettel" nevezte jónak a 150 megbízott döntő többségének kinevezését, ígéretet téve arra, hogy kezdeményezni fogja a rendszer majdani decentralizációját. A botrányos kinevezési história nem feküdte meg a kormánypárti képviselők gyomrát sem: valószínűleg nem csak a frakciófegyelemnek tudható be, hogy Kiss Elemér Balsay Istvánnak a politikai tisztogatást kifogásoló szeptember 24-i interpellációjára adott válaszának elfogadásakor a kormányoldalról csak két, az ülésteremben tartózkodó SZDSZ-es képviselő, Fodor Gábor és Gusztos Péter nem nyomott gombot. Nem szólal meg az ügyben a belügyminiszter, pedig érdemes lenne megtudni, hogy a kormányváltást követően változott-e Lamperth Mónika véleménye: két éve ugyanis éppen ő nevezte fideszes komisszároknak a kistérségi megbízottak első garnitúráját. A politikai jellegű kinevezéseknek mindenesetre akadt magas rangú bírálója: Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke lapinterjúban jelentette ki, hogy a kabinet ugyanazokat a hibákat követi el, mint az előző, és evvel árt saját, hosszú távú érdekeinek.
Miklósi Gábor
Feladatok, feltételek
"A megbízott kiemelt feladata a területfejlesztési önkormányzati társulások tevékenységének segítése, különösen a kistérség-fejlesztési programok előkészítésének szervezése, értékelése, megvalósításának figyelemmel kísérése, támogatása, a nemzetközi, hazai és kistérségi területfejlesztési források felkutatása, a kitűzött területfejlesztési célok szerinti hasznosításának előmozdítása. A megbízott - a területfejlesztéssel összefüggésben - segíti az érintett statisztikai körzetben az önkormányzatok egyéb társulásainak létrehozását és e társulások feladatainak ellátását.
(...)
A pályázat elbírálásánál figyelembe vesszük
- a statisztikai körzetben működő területfejlesztési önkormányzati társulás(ok) elnöke(i) ajánlását;
- a területfejlesztési, közgazdasági, jogi, illetve államigazgatási szakirányú felsőfokú végzettséget;
- a területfejlesztési, közgazdasági, gazdaságfejlesztési, illetve államigazgatási szakirányú tapasztalatot;
- az államilag igazolt idegennyelv-ismeretet."
(Forrás: http://www.ekormanyzat.hu/d/kistersegipalyazat.doc)
