Egy átszállással a Holdig: újabb hatástanulmány készül a felcsúti kisvasút bővítéséről

Mészáros Lőrinc a saját lapjának beszélt a bővítésről, a tanulmányt elvileg a MÁV készíti. A vasúttársaság egyelőre hallgat a részletekről.

Nemrég vettük észre, hogy a Fejér Megyei Hírlapnak még márciusban azt nyilatkozta Mészáros Lőrinc, hogy a MÁV hatástanulmányt készít a Bicske és Székesfehérvár közötti korábbi vasútvonal jelenlegi állapotáról. Mint ismert, az egykoron működő vonal egy részén, Felcsút és Alcsútdoboz között zakatol a Puskás Akadémia uniós százmilliókból építtetett kisvasútja, aminek a bővítése régóta téma, a miniszterelnök is tett már rá utalást.

A felcsúti polgármester azt mondta, hogy az általa vezetett Puskás Akadémia és a megyeszékhely, Székesfehérvár önkormányzata is azt szeretné, ha összeállna a teljes vonal, amely Lovasberény és Fehérvár között elvileg működőképes, bár normál nyomtávú, viszont Bicske és Felcsút között keskeny nyomtávú, miközben elég rossz és hiányos. Mészáros azt is felvetette, hogy a keskeny és a normál nyomtávról át lehetne szállni, jelenleg vizsgálják ennek a lehetőséget és a várható költségeket.

 

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Van annak valami bája, amikor Mészáros Lőrinc a saját lapjának nyilatkozik – a Fejér Megyei Hírlap is benne van abban a portfólióban, amely tavaly Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez került –, ráadásul a cikket a saját sajtósa írja, de legalább megszólaltatnak mást is: Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András – ki hinné? – támogatja a beruházás tervét.

Ha pedig Mészáros Lőrinc azt mondja, készül egy újabb hatástanulmány, az minden bizonnyal úgy is van, de mivel a milliárdos polgármester kijelentette, hogy a dokumentum elkészültéig költségekről egyáltalán nem beszélnek, próbáltunk máshonnan megtudni részleteket. Első körben a Magyar Államvasutakat kérdeztük egyebek közt arról, hogy pontosan kitől kapta a megbízást a MÁV a hatástanulmány elkészítésére, mekkora ennek a költsége, az állami vállalat szakemberei végzik-e a munkát, vagy esetleg kiadták külsős cégnek. Feltettünk technikai jelegű kérdéseket is, mint például: ha a széles nyomtávú részek nem alkalmasak már a felújításra, akkor meddig érdemes a keskeny nyomtávú szakaszt kiépíteni és meddig a széleset. Okosabbak nem lettünk a válasz után, amelyet pontosan idézünk: „A Bicske-Székesfehérvár vasútvonal lehetséges fejlesztésére vonatkozó irányvonalak, ezáltal a megkeresésében említett konkrét információk a jövőben meghozandó kormányzati döntések függvényei. A döntést követően tudjuk megadni a konkrét válaszokat a feltett kérdésekre.”

Megkerestük a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t is – a lehetséges bővítésre vonatkozó korábbi előtanulmányt ők közbeszereztették –, ahol jelezték, hogy a kérdések megválaszolására a MÁV a kompetens, de legalább ők válaszoltak, nem úgy, mint Révész Máriusz, aki a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosként a kisvasutak népszerűsítéséért és fejlesztéséért is felel.

A bővítés már régóta téma, első körben úgy tűnt, hogy Etyek felé terjeszkedne a kisvasút, de ott a helyiek ellenállása egyelőre megakasztotta a tervezést. Legutóbb a Felcsút és térségéért felelős miniszterelnöki biztos, Tessely Zoltán nyilatkozott a témában lapunknak: ő azt szorgalmazná, hogy a kisvasutat első körben Bicskével kössék össze, így az bekapcsolódhatna a Bicske–Budapest elővárosi szakaszba.