Újabb merénylet a budapesti fák ellen: most az Etele utat csinálnák ki

  • Gera Márton
  • 2017. május 6.

Belpol

Jön a villamos, a fák viszont eltűnnek. Május 15-én újra felbőghetnek a láncfűrészek.

„Ezeket fogják kivágni, végig, egészen odáig. Mert jó dolgukban már nem tudnak mit csinálni, fákat vágnak ki” – mondja az Etele út vége felé mutatva egy idősebb nő, amikor arról kérdezzük a Fehérvári és az Etele út sarkán, hogy tudja-e, milyen fák fognak innen nemsokára eltűnni. Az Etele úti középső fasor 175 fáját ugyanis hamarosan kivágják – egy Fidesz-gyűlésről kiszivárgott, nem hivatalos információ szerint május 15-én kezdődnek a munkálatok.

Látvány

Látvány

 

Tömegével vágják a fákat

A fakivágás az elmúlt években majdhogynem mindennapossá vált Budapesten: az Orczy parkból és a Városligetből több száz, a József nádor térről, a Bocskai útról, a Dráva és a Benczúr utcából pedig több mint 120 fa tűnt el, és a sort még lehetne folytatni. Az Etele úti tízemeletes házak melletti fákat az 1-es villamos kelenföldi meghosszabbítása miatt fogják kivágni, a szerelvények jelenleg ugyanis a Fehérvári út és az Etele út kereszteződéséig járnak, de a tervek szerint idén megkezdődik a vonal további kiépítése. A hivatalos fakivágási engedélyt 2015. március 24-én adta meg az illetékes önkormányzat jegyzője a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) számára, a tervekre rábólintott az akkor még létező Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség is.

Korábban az Etele úti fasor védett zöld felületnek minősült,

de ez aligha számított, mivel a villamosvonal fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. Idén januárban viszont már arról lehetett olvasni, hogy 2016 decemberében lejárt ugyan az Etele útra vonatkozó fakivágási engedély, ám a beruházó kérésére azt 2018 közepéig meghosszabbították, vagyis a fakivágási szándéktól továbbra sem állt el a BKK.

Lett volna más megoldás

Maga a történet nem új, egészen 2014-ig nyúlik vissza, amikor a nyilvánosság is értesült arról, hogy a 1-es villamos vonalának meghosszabbítása miatt az Etele úti fák árnyékát már nem sokáig lehet élvezni. Akkor több civil szervezet, köztük a Védegylet és a Levegő Munkacsoport is levélben fordult a BKK azóta leváltott vezérigazgatójához, Vitézy Dávidhoz, és azt kérték, hogy ne kelljen fákat kivágni az Etele úton. Szerintük lett volna más megoldás, ugyanis a villamost a középső fasor oldalainál is el lehetett volna vezetni, a mostani, parkolásra használt sávot pedig közútként használhatták volna tovább az autósok. A Népszava akkori információja szerint a szervezetek semmilyen érdemi választ nem kaptak felvetésükre.

Látványterv

Látványterv

Fotó: bkk.hu

Az Etele úti FÁK nevű, a fasorért küzdő csoport most azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy bár tavaly ősszel is volt egy lakossági fórum – ezt a kerület szervezte, a beruházó azonban maga a BKK – a témában, szerintük annak igyekeztek minél kisebb hírverést csinálni a szervezők. Sőt, az Etele úti fákért kiálló csoport is azt mondja, már a két évvel ezelőtti lakossági fórumra is „engedélyes tervekkel” érkezett Vitézy Dávid, így szerintük nem volt miről érdemben beszélni, a fasor megkerüléséről már nem lehetett szó. A csoport azt is aggasztónak tartja, hogy az Etele út páratlan oldalán, a 29–49. számú házak előtt parkolókat alakítanak ki majd az ottani fák tövénél, aminek során szinte az összes gyökeret el fogják vágni.

„Ha akarták volna, meg tudták volna oldani a kivitelezést a középső fasor kivágása nélkül” – véli a Levegő Munkacsoport szakértője. Vargha Márton azt mondta portálunknak, a megvalósítás a Balázs Mór-tervvel is szembemegy, hiszen a Budapesti Városi Villamosvasút Társaság alapítójáról elnevezett, a főváros 2014–2030 közötti időszakra vonatkozó közlekedésfejlesztési stratégiája fenntartható, élhető városról beszél, és nem fakivágásokról.

A BKK kitart

Megkerestük a BKK-t az ügyben, ám választ egyelőre nem kaptunk, így a vállalat korábbi nyilatkozataira tudunk csak támaszkodni. A Népszavának anno azt mondták, ha a villamos a házakhoz közelebb, tehát a középső fasor oldalainál épülne meg, akkor nőne az otthonok zajterhelése. Ez az érvelés azért is furcsa, mert a zajterhelés vélhetőleg így is nőni fog, hiszen a középső fasor, ahol a szerelvények majd közlekedni fognak, most sincs messze a lakóházaktól. Különös, de nem túl meglepő, hogy a Magyar Idők a tavalyi év végén már arról írt, „politikai kérdéssé vált az Etele úti fák sorsa”, mindezt csupán arra alapozva, hogy a témában megszólalt a Párbeszéd egyik képviselője, s a Demokratikus Koalíció (DK) egy kisebb demonstrációt szervezett a helyszínre. A kormánypárti lapnak a BKK mindenesetre azt mondta, „a műszaki érvek és a tervezői javaslatok a középen vezetett villamosvágány kiépítése mellett szóltak”.

Az Etele úti FÁK csoport azt mondja, a BKK eddig nem verte nagydobra az ügyet, de talán most, hogy kiderült, napokon belül vélhetőleg elkezdődnek a munkálatok, elindulhat valami, ők is gondolkodnak különböző lépésekben. A csoport is megkereste a BKK-t, hogy valóban igaz-e a hozzájuk eljutott információ, miszerint május 15-én megkezdik a fák kivágását. Az e-mailre hat nap után kaptak választ: ebben a BKK jelezte, hogy megkapták a levelet, és további szíves türelmet kérnek.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.