Október 30-án ülésezett az MTA Elnöksége, az intézmény legfőbb döntéshozó testülete két közgyűlés között Az akadémia és az ITM közti megállapodás előkészítéséről szóló napirendi pont megvitatására meghívást kaptak az MTA kutatóhálózatának vezetői is.
Az MTA elnökének felkérésére az Elnökség tagjai és a kutatóhálózat vezetői még korábban megtették első tartalmi javaslataikat az MTA stratégiai koncepciójának kialakításához, figyelembe véve az ITM által munkaanyagként megküldött, a hazai innovációs rendszer megújítását célzó koncepciót. Az ennek alapján készült, „Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában” című munkaanyagot az MTA október 15-én elküldték az ITM-nek. Az elnökség tagjai és a kutatóhálózat vezetői az ülés előtt megismerhették a munkaanyag mellékletekkel bővített változatát.
A minisztériummal való megállapodás előkészítésével kapcsolatban az elnökség egyhangú határozatban kiemelten támogatta a munkaanyag három megállapítását. Elsőként is: az EU élvonalába tartozó kutatóintézet-hálózat kiválóságát nem szabad veszélyeztetni, inkább erre kell építeni. Másrészt az alapkutatásokat, a célzott alkalmazott kutatásokat és a társadalmi szolgáltatásokat tudományágak alapján közös műhelyekben kell folytatni, szükség esetén eltérő finanszírozási rendszerben. S végül: közvetlenebb és hatékonyabb csatornákat kell kialakítani a társadalomtudományi kutatások és a politikai döntéshozók között, hogy a szakpolitikai jelentőségű kutatási eredmények minél teljesebben, torzítás nélkül jussanak el a döntéshozókhoz.
Az elnökség támogatta az Akadémia vezetőit az Innovációs és Technológiai Minisztériummal folytatandó tárgyalások továbbvitelében. Számukra a következő következetesen képviselendő tételeket emelték ki:
- Az MTA intézményi alapfinanszírozása az ITM-mel tervezett megegyezés keretében kerüljön vissza az MTA költségvetési fejezetébe.
- Az akadémiai kutatóhálózat jelentős átstrukturálása indokolatlan.
- A KFI rendszer átalakításakor a következő elvek érvényesülését tartják alapvetőnek: a személyi feltételek (megfelelően képzett kutatók és fejlesztők) figyelembevétele; a rendszer finanszírozásának tervszerű és radikális mértékű javítása; a túlzott centralizáció és bürokrácia elkerülése; a meglévő kiválóságokra való építkezés, világos, hosszú távú életpályamodell; a hazai „innovációs ökoszisztéma” valamennyi szereplőjének párhuzamos erősítése; a rendszer szereplőinek együttműködésre való ösztönzése; a különböző tudományterületek és kutatási célok sajátosságainak figyelembevétele; fokozatos átalakítás, kiszámíthatóság és tervezhetőség.
Az elnökség szerint a tervezett átvilágításnak egységes kritériumok alapján ki kell terjednie az MTA mellett az állami kutatóintézetekre, valamint az innovációban részt vevő gazdasági vállalkozásokra is.
Fontosnak tartják továbbá az egyetemektől független akadémiai kutatóintézetek változatlan megtartását, valamint az alapkutatásokat szolgáló Kutatási Alap bővítését.
Azt javasolják a minisztériumnak, hogy az ITM/NKFIH hozzon létre kutatócsoportokat, amelyek kapcsolódjanak az MTA kutatóintézeteihez vagy egyetemek tanszékeihez.
Az elnökség megszavazta a 2018. december 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlés napirendjé is, miszerint áttekintik az MTA helyzetét, meghallgatják mire jut addig az elnök Palkovics miniszterrel, milyen stratégia mentén segíthetik a hazai innovációs rendszer megújítását és tájékoztatást kapnak a Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB) novemberi alakuló üléséről.
