Ukrajnából érkezik a legtöbb vendégmunkás Magyarországra

  • narancs.hu
  • 2019. november 5.

Belpol

Őket követik a szerbek, a kínaiak, majd a vietnámiak.

Az Európai Unión kívüli országokból Magyarországra érkező munkavállalók legnagyobb része Ukrajnából érkezik, jelenleg 43 881 ukrán rendelkezik munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel, derült ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) adatgyűjtéséből, amelyet a Világgazdaság kérésére készített el.

A lap azt írja, a statisztika szerint a második legtöbb engedéllyel (6199) a szerbek rendelkeznek, a harmadik legtöbb dolgozót Kína adja, 2965-öt. Őket követi Vietnám (2778 fővel) követi, és szép számmal vannak jelen a magyar munkaerőpiacon indiai munkavállalók is (1806).

2017-hez képest jelentősen nőtt a hazánkba érkező munkavállalók száma, két éve ugyanis a lista első három küldő országát tekintetbe véve összesen 11 464 munkavállalót regisztráltak harmadik országból, addig tavaly már ennek több mint a háromszorosát, 34 744-et. Idén szeptemberre ez a szám 31 449-re csökkent.

A vendégmunkások növekvő számának hátteréről az alábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Ezért engedi be Orbán tömegével a vendégmunkásokat

Miközben dübörög a bevándorlás- és általában idegenellenes kormányzati propaganda, a vendégmunkások - zömmel ukránok - behívása állami koordináció mellett zajlik. „Mi nem hívtunk ide soha senkit se vendégmunkásnak, se semmilyen más okból, hogy itt éljenek velünk. Tehát mi nem bevándorlóország vagyunk, és Magyarország nem akar bevándorlóországgá válni" - ezt 2017-ben nyilatkozta Orbán Viktor a Kossuth rádió nak.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.