Ungár Péter megelőzte a várható buzizást

  • narancs.hu
  • 2023. július 8.

Belpol

„Vannak, akik buzik. (...) Essünk túl rajta. Engedjük el.”

Tízpontos javaslatot tett közzé a Facebookon a Pride-hónap alkalmából Ungár Péter, az LMP társelnöke. 

Az ellenzéki politikus szerint az ilyenkor szokásos „kultúrharcos tematika a tetőfokára hág”, várható, hogy a Budapest Pride felvonulásról és a melegek életéről sokan el fogják mondani a véleményüket. Ungár azt írja, érdemes törekedni arra, hogy legalább alapvető kérdésekben elinduljon a közmegegyezés irányába a szexuális kisebbségekről szóló vita. 

A tíz pontban a politikus többek közt azt fejti ki, hogy ez a téma hisztériát vált ki, a valós súlyánál nagyobb figyelmet kap,  törzsi vita lett belőle, és ez az érintetteknek és másoknak sem jó. Jellemzőnek tartja, hogy a homofóbok bátornak gondolják magukat, holott nem bátorság a kormányzattal azonos véleményt vallani. 

Ungár leszögezi: „soha, senki még nem lett attól buzi, mert tizenhat évesen elolvasta a Pokolbéli víg napjaimat. A legrosszabb, ami történhetett egy tizenhat évessel a könyvtől, hogy megismeri a magyar történelem egy részét”.

Arra is kitér ugyanakkor, hogy „rengeteg dolog van Nyugaton az egész betűleves ideológiában, ami valóban problémás. Persze, ezt a Fidesz felnagyítja és felhasználja, attól még egészen értelmezhetetlen, hogy nyugati politikusok jelentős része nem tud arra kérdésre válaszolni, hogy hogyan definiáljuk azt, hogy nő”. Ungár Péter is azt gondolja, az emberek vagy férfiak, vagy nők, nem bináris emberek nem léteznek. Neki sem tetszik az, ahogyan az amerikai kultúra termékeiben megjelenik a szexuális kisebbségek ügye, sóhajtozni szokott, amikor minden filmben szemlátomást kötelező jelleggel felbukkan egy meleg szál.

Arról is ír, 2007-ben Nagy-Britaniában egy melegszervezet olyan szövegű plakátokat ragasztatott ki országszerte, hogy „Vannak, akik buzik. Legyél túl rajta.” (Some people are gay. Get Over it.) Ungár úgy gondolja, ez a helyes hozzáállás: „vannak, akik buzik. Senkinek sem adja ez ki az élete egészét, semmilyen szinten ez nem egy elsődlegesen fontos társadalmi kérdés. Essünk túl rajta. Engedjük el.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.