Az április 8-i választások után szinte azonnal felmerült, hogy mihez tud kezdeni a parlamentben az ellenzék a Fidesz kétharmados túlsúlya mellett, van-e egyáltalán értelme elkezdeni az országgyűlési munkát. A témával mi is részletesen foglalkoztunk, több ellenzéki képviselővel is beszéltünk, és szinte mindenki elmondta a maga dilemmáját, de aztán mindenki átvette szépen a mandátumát, és megkezdte a parlamenti munkát. Hogy az országgyűlésben mennyire lehet érdemi ellenzéki munkát folytatni, azt valószínűleg az elmúlt hetek eseményei is mutatják, pontosabban nem mutatják: egy-két erősebb felszólaláson túl nehéz bármire is emlékezni, ami az ellenzéki padsorokból érkezett.
Erről a dilemmáról rendezett konferenciát kedd délelőtt a Republikon Intézet, ahol ellenzékiek és civil véleményformálók igyekeztek átbeszélni a problémát. A délelőttöt Majtényi László kezdte, aki egy József Attila-parafrázissal vezette fel a témát, miszerint „nem fog a macska egyszerre kint és bent egeret”. Ezt szerinte úgy kell érteni, hogy az ellenzéknek jelen kell lennie a parlamentben, de az embereket a parlamenten kívül tudja csak maga mellé állítani az ellenzék. Szerinte ha racionális keretek között is, de bőven van ok arra, hogy bíráljuk az ellenzéki pártokat, melyek egymással voltak elfoglalva, és a kevés visszalépés miatt még a kétharmados többséget se tudták megakadályozni. Pedig Majtényi szerint a kétharmados többség birtokában hamarosan elkezdődő, másfél évig tartó alkotmányrevíziót nem lehet egyetlen vállrándítással elintézni, mert ez újabb negatív változásokat vetít előre. Ezzel együtt azonban úgy látja, a parlamenti munkának továbbra is van értelme: lehet beszédeket tartani, a bizottsági munkákban részt venni, vizsgálóbizottságokat létrehozni, adatokat kikérni. Ez viszont nem jelenti Majtényi szerint azt, hogy a parlamenten kívüli munkát ne kellene megerősíteni: országos mozgalmat kellene létrehozni, amit nem Budapesten, hanem a vidéki városokból kiindulva kellene megszervezni, és elsősorban a helyi a demokráciát építenék a segítségével.
Kunhalmi szerint be kellett menni a parlamentbe
A parlamenti munka lehetőségeiről szóló panelbeszélgetés abból a szempontból mindenképpen izgalmasnak ígérkezett, hogy az asztalnál két olyan képviselő ült, aki átvette a mandátumát (az MSZP-s Kunhalmi Ágnes és az LMP-s Ungár Péter), és egy olyan közéleti szereplő (Ungváry Krisztián történész), aki a választások után határozottan elmondta, hogy az ellenzék akkor lenne igazi ellenzék, ha nem ülne be a parlamentbe.
| ||
Böcskei Balázs elemző is ott ült az asztalnál, ő azt mondta, hogy ha azok, akik politikusként a tévében „diktatúráznak, Orbán-rezsimeznek”, és utána beülnek a parlamentbe, finoman szólva is összezavarják a választókat. Kunhalmi Ágnes viszont egyértelműen kijelentette, hogy „be kellett menni a parlamentbe”, mert szerinte minden lehetőséget ki kell használni. Ha a parlamenten kívül maradnának, akkor szerinte egy idő után még inkább eljelentéktelenednének a pártok. Ungár Péter pedig azzal érvelt, amivel korábban a legtöbb ellenzéki képviselő is, hogy ha már elindultak a választáson, akkor nem lehet utána azt mondani, hogy annak eredményét nem fogadják el, és bojkottálják a parlamentet.
Ennél még a Horthy-korszak parlamentje is liberálisabb volt
Ekkor lépett be a beszélgetésbe Ungváry Krisztián, és rögtön be is indult a vita. A történész szerint ha bojkottról akarunk beszélni, akkor először az Orbán-rendszert kell definiálni. Szerinte ugyanis a mai egy szimulált parlament, egy látszatparlament, ennél még a Horthy-korszak parlamentje is liberálisabb volt, hiszen annak utolsó időszakában a miniszterelnök például űzött vad volt a saját frakciójában. „Most próbáljuk ma elképzelni ezt…” – mondta Ungváry.
„Az én problémám nem azzal van, hogy önök felvették a mandátumokat, hanem hogy amikor a mandátumukkal fotózkodtak, nem tették egyértelművé a választóiknak, hogy ezt a mandátumot egy elcsalt választáson szerezték. Nem önök csaltak, de ez egy mérgezett mandátum, egy elcsalt választáson szerezték. Ezt ki kell mondani, akkor is, ha a mandátum egy érték, és önök érthető módon büszkék rá” – magyarázta Ungváry, aki szerint ha másra nem is, az ellenzéknek arra képesnek kellene lennie, hogy elkergesse a soraiból a hasznos idiótákat és a Fidesz által beszervezett ügynököket.
Kunhalmi azt mondta, hogy megtisztelték Ungváry szavai, de szerinte egyéni képviselőket nem lehetett sokat tenni a bojkottal. Sőt, szerinte a Fidesz lett volna a legboldogabb, ha az MSZP-sek nem vonulnak be a parlamentbe. Böcskei viszont azt hozta fel, hogy ma a parlamenti képviselők ügyintézők, nem tudnak felderíteni ügyeket, inkább csak visszamondják, amit az újságírók felfednek, ezért a parlamenti munkának a felderítő része nem létezik jelenleg.
| ||
Tényleg Orbánt segíti, hogy ha fideszes ügynökökről beszélünk?
A panelbeszélgetésen előkerültek a fideszes ügynökök is, Kunhalmi szerint viszont amikor erről beszélünk, az éppen Orbánt segíti, mert addig se azzal foglalkozunk, hogyan lehetne leváltani a rendszert. Ezen láthatólag Ungár is kiakadt, ő a „médiastruktúrát” okolta azért, hogy szerinte ma tulajdonképpen bárkiről lehet állítani, hogy fideszes ügynök.
Ekkor megint bekapcsolódott a beszélgetésbe Ungváry, aki azt mondta, hogy a tét már nem az, hogy a pártok meg tudják-e mutatni a saját ideológiájukat, hanem hogy egyáltalán létezni tudnak-e. „A Kádár-rendszerben is nagyon eltérő gondolkodású emberek tudtak ellenzéki kerekasztal csinálni. Ma pontosan ezt kellene csinálni” – mondta a történész. Ebben az egyben mintha mindenki egyetértett volna: Kunhalmi is elmondta, hogy az együttműködés felé kell menni, majd Böcskei is hozzátette, hogy a jövőben vagy a kétpártrendszer felé mozdul el a magyar politika, vagy marad minden ugyanígy.
Ungváry javaslata: bojkottálni az EP-választásokat
A beszélgetés végén Ungváry egy javaslattal állt elő, szerinte ugyanis a jövő évi európai parlamenti választásokon érdemes lenne megfontolnia az ellenzéknek a bojkottot. Szerinte ugyan lesznek, akik szembemennének a bojkottal, de akik így tesznek, azoknak a hitelessége csökkenni fog, így kiderülhet, ki is a valódi ellenzék.
Az azonban már most kiderült, hogy aligha lesz bojkott. Ungár Péter azt mondta, az EP-választáson tisztán listás szavazás lesz, és ő bízik abban, hogy az LMP nem fogja bojkottálni a választást. Kunhalmi pedig azt tette hozzá, hogy a bojkottnak csak akkor lenne értelme, ha abban minden ellenzéki párt részt venne. Ha viszont az LMP részt vesz, akkor az MSZP nyilván nem fog, így a kérészéletű ötlet már elméletben elhalt.
