Orbán Balázs tragédiája, hogy nem elég hülye

Narancsblog

Az 1956-os forradalomról tett kijelentések nem lehetnek felháborítók a Fidesznél, hiszen logikusan következtek abból, amit Orbán Viktor mond. Nem véletlenül tartja magát távol a párt a logikától.

A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs addig-addig fejtegette a mandineres Kohán Mátyásnak a különutas magyar álláspontot a szomszédban zajló háborúról, ameddig meg nem érkezett oda, hogy az 1956-os forradalomban voltaképpen nem kellett volna hadakozni a szovjetekkel, hiszen a túl sok felesleges haláleset nem ér ennyit. Orbán természetesen az ukrán helyzet elemzéséből jutott ide, hiszen a Fidesz narratívája Ukrajna orosz lerohanása óta egyre nyíltabban az, hogy Ukrajnának meg kéne magát adnia, hiszen ez a béke egyetlen záloga,

a béke pedig mindennél fontosabb és jobb még akkor is, ha ez a béke Rákosi Mátyás, Nyikita Hruscsov vagy éppen Vlagyimir Putyin békéje.

A Fidesz második számú Orbánját már sokan és sokféleképp küldték el a büdös picsába 1956-os hősöktől kezdve egészen a teljes magyar ellenzékig, de még a Fidesz első számú Orbánjának is magyarázkodnia kellett miatta, úgyhogy ennek a sokadik körét meg is spórolnám politikai hibával, szégyennel és persze a Fidesz morális nemlétezésének elemzésével együtt. 

Az érdekes itt ugyanis nem az, hogy egy fideszes politikus hülyeséget beszél, hanem az, hogy ezt milyen körben sikerült elérni: szemben a bulldognak tartott Menczer Tamással, a gasztrokirály Németh Szilárddal és társaikkal ugyanis Orbán Balázs kifejezetten a Fidesz értelmiségi oldalát képviseli. Nemcsak késsel-villával tud enni, hanem tud értelmes mondatokban fogalmazni, jól láthatóan elolvassa a (szélső)jobboldali szakirodalmat, ismeri a nemzetközi trendeket, tehát tényleg van egy olyan tudása, amivel amúgy a magyar ellenzék jelentős része nagyon-nagyon adós. Sőt, személyes tapasztalatból tudom, hogy az egész interjút végigasszisztáló Kohán Mátyás sem azon a szinten áll, mint a Megafon már messziről is problémásnak tűnő idiótái. 

A NER-ben épp a gondolatokra való képesség a legveszélyesebb: ez a békepártiságnak hívott putyinizmus ugyanis csak akkor működik, ha tényleg szigorúan a gügyögés szintjén adják elő.

A béke jó, a háború rossz, ezért béke kell, és nem háború. Minden, ami ennél részletesebb, problémás. Orbán Balázsnak pechére volt ideje bemutatni, hogy képes logikusan gondolkodni, hiszen abból, hogy Ukrajnának azonnal le kéne tennie a fegyvert, sőt, harcolni sem szabadott volna elkezdenie, egyszerűen az a logikus következtetés 1956-ra nézve, amit elmondott. Ezek az ellentmondások nem feszítik szét olyan látványosan a kormánypárti kommunikációt, ha idiótanyelven beszél csak, ahogy láthattuk azt is, hogy az ellentmondásokat maga Orbán Balázs is annyival intézte el, hogy 1956 nem összehasonlítható ezzel a helyzettel és kész. Nem magyarázta meg, miért nem, ahogy nem magyarázták meg az ügyelete alatt futó MCC-n keresztül kitartott magyar és nemzetközi megmondóemberek sem igazán, akik valamiért egyszerre érezték fontosnak megvédeni elvtársukat. Azért nem, mert erre nincs értelmes magyarázat, amire pedig nincs értelmes magyarázat, azt a Fidesz hagyományosan egyszerűen a levegőben hagyja, lássa csak mindenki bele a maga magyarázatát, amivel aztán majd mérgezheti a családi ebédet az ukrán irányítású Szovjetunió történetével kezdve egészen a zsidó világhatalomig. Ezekre az üzenetekre nem a valóság leírására képes emberek a jók, hanem a MIÉP-ből átugrott Kocsis Máté, vagy persze a formális pártkapcsolattal nem is rendelkező beszélő fejek.

Ha valaki azt kérdezi, hova tűnt a Fidesz értelmiségi holdudvara, arra épp ez a válasz: élesben látható, oda vezet a szillogizmusra való képesség, hogy egyszer csak rávilágítunk vele véletlenül két párhuzamosan futó identitás összeegyeztethetetlenségére. Az ugyanis egyszerűen nem lehet, hogy valakinek van értelme harcolni egy gusztustalan diktatúra ellen a saját szabadságáért, másoknak nincs. De a párt szempontjából az a jó, ha eddig az ellentmondásig nem is képes valaki megérkezni: ezért van az, hogy a Fidesz környékén már rég nem Fábry Sándor fingja a szellemi passzátszelet, hanem Fásy Ádám énekli a mulatóst, ott nem kell vacakolni semmiféle koherenciával, hiszen elég, ha szól a dal. Orbán Balázs semmi egyebet nem követett el, mint hogy kimondta, ami következik a főnöke elmúlt években tett állításaiból. Kár is lenne érte megbüntetni, hogy nem elég hülye.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.