Orbán Balázs úgy-ahogy elnézést kért

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 27.

Belpol

Magyarpéterezés, sorosbérencezés, dollárbaloldalazás közepette, és kitart amellett, hogy félreértették. Lemondásról szó sincs.

„Nem állt szándékomban félreérthetően fogalmazni 1956 ügyében. Hiba volt részemről, és ha ezzel valakit megbántottam, akkor ezért elnézést kérek. Megerősítem, hogy ha szükség lesz rá, én ott leszek fegyverrel a kezemben a Corvin köznél” – írta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a közösségi oldalán, miután a héten egy podcastban arról beszélt, hogy Magyarország kormánya védekezés nélkül megadná magát az oroszoknak, hogy elkerülje a vérontást. 

A Mandiner interjújában ez hangzott el: „Pont '56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett. Mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert '56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Orbán Balázs a miniszterelnök reggeli rádióinterjújában tett feltételezésére utalt a bocsánatkérésben, aki azt mondta: „Biztos vagyok benne hogy Orbán Balázs is ott lesz velünk a Corvin közben, ha úgy alakul a helyzet, és harcolni kell a hazáért.”

A politikai igazgató posztjában valószínűleg a DK-ra utalva kommunistázik, Soros-bérencezik, dollárbaloldalazik, utalgat Magyar Péterre, és leszögezi, hogy senki nem törhet felette pálcát:  „Mérceként pedig nem azoknak kell megfelelnem, akik a kommunista utódpártban ülnek ma is, nem azoknak, akik lovasrohamot vezényeltek ellenünk 2006. október 23-án, nem azoknak, akiket külföldről fizetnek, és nem azoknak, akik csak a nőkkel szemben keménykednek. Hanem elsősorban a saját családom már nem velünk lévő tagjainak kell megfelelnem, akik életüket adták a hazáért a szovjetek elleni küzdelemben, mint egyik dédapám; vagy szabadságukat adták a hazáért akkor, amikor a kommunista rendszer koncepciós per keretében börtönbe zárta őket, mint az egyik nagymamám. Az ő emlékük és minden ‘56-os emléke legyen áldott!”

Egyszóval: Orbán Balázs bocsánatkérése furcsán sikerült. Pedig a kijelentéséből egész nagy botrány lett. Ungvári Krisztián történész szerint „Orbán Balázst már tényleg csak egy pici lépés választja el attól, hogy ezt a bűncselekményt, pontosabban a hűtlenség minősített esetét elkövesse. Nevezetesen az, hogy ezt az ötletét közvetlenül az Oroszországi Föderáció valamelyik diplomatájával ossza meg. Minősített esetről van szó, hiszen a cselekmény jogszerűen gyakorolt állami szolgálatával visszaélve történik.” De úgy látja, hogy „az előkészületi magatartás már most is megállapítható lenne”.

Magyar Péter tegnap közölte: „Ezekkel a mondatokkal Orbán Balázs megalázta a sok ezer magyar szabadságharcos emlékét, akik közül sok százan - ellentétben Orbán Balázzsal - az életüket is hajlandóak voltak feláldozni a hazájuk szabadságáért és függetlenségéért. Orbán Balázs ezen mondataival lábbal tiporta a magyar alkotmányosság és függetlenség alapjait is. Ilyen ember nem tölthet be közhivatalt a magyar miniszterelnök mellett, távoznia kell még október 23. előtt.”

A politikai tanácsadó szavait az AP és az AFP hírügynökségek, a Politico és számos nemzetközi lap is közölte. Orbán Balázs korábban az ’56-os kijelentésére érkezett reakciókról azt mondta: „A háborús propagandasajtó vonatán nincs megállás.”

Véleménycikkünkben Fekő Ádám úgy fogalmazott: „A NER-ben épp a gondolatokra való képesség a legveszélyesebb: ez a békepártiságnak hívott putyinizmus ugyanis csak akkor működik, ha tényleg szigorúan a gügyögés szintjén adják elő. A béke jó, a háború rossz, ezért béke kell, és nem háború. Minden, ami ennél részletesebb, problémás. Orbán Balázsnak pechére volt ideje bemutatni, hogy képes logikusan gondolkodni...”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.