„A tárca hagyományos tanévet szeretne kezdeni.” Ezt a szűkszavú választ adta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), amikor a szeptemberi tanévkezdés körülményeiről érdeklődtem náluk. Megkérdeztem, mikor és milyen adatok alapján tervez dönteni a kormány arról, hogy az oktatás normál vagy digitális munkarendben induljon, hogy elképzelhető-e területileg vagy képzési szintenként, évfolyamonként differenciált megoldások alkalmazása, hogy lesznek-e speciális intézkedések a veszélyeztetett pedagógusok és tanulók védelmében. Lehetőséget adtam arra is, hogy bemutassák, milyen járványügyi szabályokat, ajánlásokat fogalmaznak meg az iskolák számára, milyen felkészítést nyújtanak a tanároknak, és milyen, a védekezéshez szükséges eszközöket biztosítanak. E kérdések közül egyet sem válaszoltak meg.
Bő egy hónappal az első becsöngetés előtt még semmilyen egyeztetés nincs a legnagyobb pedagógus-szakszervezet és a kormány között a tanévkezdésről – tájékoztat Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Persze, a PSZ által „karanténoktatásnak” nevezett tavaszi munkarendről sem szóltak nekik előre, a tanárok is csak a miniszterelnök március 13-án, pénteken este közzétett Facebook-videójából tudták meg, hogy hétfő reggeltől teljesen új feladatot kell ellátniuk; bár Gosztonyi hozzáteszi, később azért kialakult egy „egészséges munkakapcsolat” az Emmivel és az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központtal.
A veszélyhelyzet elrendelése után a kormány egyik első intézkedése az egyetemek bezárása volt, a köznevelési intézmények digitális tanrendre állításáról viszont csak a társadalmi és politikai nyomást érzékelve döntöttek március 13-án, miközben Orbán Viktor még aznap reggel is az iskolák nyitva tartása mellett foglalt állást a közrádióban. Bár a gyerekfelügyeletet kötelező volt megszervezni az iskolákban, májusban pedig az írásbeli érettségiket is megtartották, a gyakorlatban a tanulók túlnyomó többsége a tanév végéig otthon maradt. Június 2-tól 15-ig az iskolák már szervezhettek kiscsoportos, felzárkóztató konzultációkat, ezeken Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint 30–35 ezer gyerek jelent meg. A bölcsődék és óvodák is június 2-tól álltak vissza a normál működésre, ezen intézmények nyáron is csak két hétre állhatnak le. A kormány az eddigi nyilatkozatok szerint arra készül, hogy szeptemberben minden visszaáll a megszokott kerékvágásba, bár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora néhány napja már óvatosabban fogalmazott az ATV-ben, amikor azt mondta, „jó lenne, ha lenne iskola, és mindenképpen legyen egyetem”.
Mit tudunk a gyerekekről?
Az oktatási intézmények bezárása világszerte az egyik leggyakoribb intézkedés volt a koronavírus-járvány lassítására, az UNESCO adatgyűjtése szerint jelenleg is több mint egymilliárd tanulót érintenek az iskolabezárások.
Ferenci Tamás biostatisztikus, a kormány mellett működő járványmatematikai modellező és epidemiológiai munkacsoport tagja szerint az influenzajárványok tapasztalatai magyarázhatják, hogy a világ kormányainak jelentős része viszonylag gyorsan ehhez az eszközhöz fordult. Azt ugyanis biztosan tudjuk, hogy az influenzajárványok egyik fontos hajtóereje az iskola. De így van ez az új koronavírussal is? Ferenci úgy látja, keveset tudunk még a vírusról ahhoz, hogy perdöntő választ lehessen adni erre a kérdésre, de az eddigi eredmények arra utalnak, hogy ebben a járványban más lehet a gyerekek jelentősége, mint az influenzánál.
A kérdés összetett, a gyerekek szerepe három különböző dologra vonatkozik: hogy mennyire fogékonyak a fertőzés elkapására, hogy mennyire súlyosan betegednek meg és hogy mennyire terjesztik a betegséget? „Az biztosnak tűnik, hogy a tünetes megbetegedések, különösen a súlyos tünetekkel járó vagy halálhoz vezető megbetegedések sokkal ritkábbak a gyerekeknél, mint a felnőtteknél” – mondja Ferenci. Ez egyszerű tényadatok kérdése – az viszont már nem ilyen nyilvánvaló, hogy ennek mi a magyarázata. Jelentheti azt, hogy ugyanolyan arányban fertőződnek meg, mint a felnőttek, csak kevesebb tünetet produkálnak, de azt is, hogy eleve kevésbé fertőződnek meg; viszont ha mégis, akkor ugyanolyan arányban produkálnak tüneteket. Az igazság valahol a két feltevés között lehet: a kutatási adatokból kiviláglik, hogy az életkor előrehaladtával lényegesen csökken a tünetmentesek aránya, míg a gyerekek körében akár a 80 százalékot is elérheti; a járványmatematikai modellek pedig arra utalnak, hogy a gyerekeknél a megfertőződésre való fogékonyság is kisebb, mint a felnőtt népességben, bár a különbség e tekintetben nem olyan nagy.
És mennyire tudják terjeszteni a gyerekek a fertőzést? Az iskolák újranyitásáról szóló döntésnél ez lenne a legfontosabb szempont, mégis erről tudunk a legkevesebbet. Egy, az Emerging Infectious Diseases folyóiratban közölt dél-koreai tanulmány 5706 fertőzött több mint 59 ezer kontaktszemélyének teszteredményeit vizsgálva például arra jutott, hogy az egy háztartásban élő kontaktoknak a 10–19 éves fertőzöttek adták át a legnagyobb valószínűséggel (18,6 százalékos arányban) a fertőzést, a 0–9 évesek viszont nagyon kevés embert betegítettek meg (csak feltárt kontaktjaik 5,3 százalékát). A háztartáson kívüli kontaktok esetében az életkor előrehaladtával növekedett a fertőzőképesség.
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) július 23-i közleményében elég határozottan az iskolák őszi újranyitása mellett foglal állást. Mint írják, a detektált koronavírus-fertőzések mindössze 7 százalékát mutatták ki 18 éven aluliaknál, a halálozásoknak pedig kevesebb mint 0,1 százaléka érint fiatalokat. Bár a CDC is megjegyzi, hogy a kutatási eredmények nem teljesen egyöntetűek, úgy látják, az iskolák nem játszanak túl nagy szerepet a járvány terjesztésében, megfelelő óvintézkedések mellett a gyerekek alacsony százalékban adják át a fertőzést tanáraiknak. A CDC elsősorban a hosszú otthonlét káros következményei miatt javasolja az iskolák megnyitását. Mint írják, az online oktatás nemcsak a társadalmi egyenlőtlenségeket növeli, hanem a családon belüli erőszak kockázatát is, negatívan hat a gyerekek mentális egészségére, elégtelen étkezéshez és csökkenő fizikai aktivitáshoz vezet.
Hogyan (ne) nyissunk újra?
„Azt látjuk, hogy a koronavírus-járvány terjesztésében valamennyivel kisebb a gyerekek szerepe, mint a felnőtteké. Csakhogy amikor egy kormányban arról döntenek, mi legyen az iskolákkal, fontos lenne tudni, pontosan mit is jelent ez a valamennyivel. Erre ma még nincs biztos válaszunk” – vázolja a dilemmát Ferenci Tamás. Az eddigi újranyitások tapasztalatai is ellentmondásosak. „Dánia az elsők között nyitotta újra az iskoláit, és semmi különösebb probléma nem lett belőle. Izraelben viszont májusban, tíz nappal az újranyitás után komoly járvány tört ki egy középiskolában: 153 diák, 25 tanár fertőződött meg, és ha az iskolán kívüli kontaktokat is számoljuk, néhány nap alatt 260 ember kapta el a fertőzést ennek az egy iskolának a megnyitása miatt.”
Az izraeli esetről szóló közlemény ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a kérdéses iskolában nem tartották be a távolságtartási előírásokat: 35–38 fős osztályok tanultak 40–50 négyzetméteres tantermekben, a hőség miatt a diákoknak nem kellett maszkot viselniük, viszont folyamatosan ment a légkondi. Ez az eset tehát a megfelelő protokollok fontosságára is rávilágít. A WHO iskolai ajánlásai között a higiéniai ismeretterjesztés mellett szerepel az asztalok közötti távolság növelése, a maszkviselés, az osztályok közötti keveredés limitálása (például csúsztatott órakezdésekkel, hogy mindenkinek máskor legyen a szünet), és a rendszeres testhőmérséklet-mérés. A WHO szerint fontos megértetni a szülőkkel és a gyerekekkel, hogy semmiképp ne menjen iskolába, aki nem érzi jól magát, ezért az orvosi igazolás elengedését is megfontolásra ajánlják.
Magyarországon az iskolák a májusi írásbeli érettségik megszervezéséhez kaptak részletes járványügyi tájékoztatást, amit alapul lehetett venni a júniusban engedélyezett személyes konzultációk során is. Gosztonyi Gábor azt mondja, a szinte egész nyáron működő óvodákban is vannak tapasztalatok a jó gyakorlatokról: a legtöbb helyen próbálnak kisebb csoportokkal dolgozni, beléptetéskor csak az intézmény kapujáig engedik a szülőket, a gyerekek lázát pedig megmérik. „Ettől még jól jönne egy rendszerbe foglalt járványügyi kisokos, és augusztusban a tárgyalásokat is el kell kezdeni a kormánnyal, például arról, hogy az életkoruk vagy krónikus betegségük miatt veszélyeztetett pedagógusokat milyen feladatra tudjuk beosztani” – mondja a PSZ alelnöke. Bár nyilván sokba kerülne, a szakszervezet azt is jónak tartaná, ha legalább közvetlenül a tanévkezdés előtt koronavírustesztet végeznének minden diákon és pedagóguson: ez megnyugtatóan hatna a rendszer szereplőire, és megakadályozhatná a hirtelen iskolai járványok kitörését.
A szakszervezet az oktatásban részt vevők egészségének védelmét tartja elsődleges szempontnak, ezzel együtt remélik, hogy szeptemberben normál menetben tud elindulni a tanítás. Gosztonyi Gábor szerint több okból is nagy teher lenne a pedagógusoknak, ha megint otthonról kellene oktatniuk: az új Nemzeti alaptanterv bevezetése eleve pluszfeladatokkal és stresszel jár, az iskolaérettségi szabályok megváltoztatása miatt pedig valószínűleg érzékelhetően megnő az első évfolyamok létszáma – a PSZ úgy kalkulál, hogy a nagyvárosokban 30 fősnél nagyobb osztályok lesznek. „Az írás, olvasás, számolás megtanítását nehezen tudjuk elképzelni digitálisan, főleg ennyi gyereknek, akiknek egy része még csak nem is iskolaérett. A szülő ebben nem szakember, és a kicsik egyébként is jobban igénylik a tanító segítő jelenlétét” – magyarázza a PSZ alelnöke. Hozzáteszi, tavasszal a járvány miatt körülbelül 30 ezer előrehozott érettségit halasztottak el, ezeket október végén, november elején lehetne pótolni, de a diákok körében egyelőre teljes a bizonytalanság abban, hogy milyen típusú vizsgára készüljenek.
| Mi lesz az egyetemekkel? A felsőoktatás abból a szempontból kedvezőbb helyzetben van, hogy folyamatos az egyeztetés a kormány és a Magyar Rektori Konferencia (MRK) között az őszi szemeszter indulásáról. „A múlt héten is volt egy ülése a nemzetközi bizottságunknak, amelyen részt vettek az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselői” – tájékoztat Nagy Balázs Vince, az MRK nemzetközi bizottságának elnöke, a BME rektorhelyettese. A tavasszal többségében bezárt kollégiumok is szoros kapcsolatban állnak a járványügyi hatóságokkal, tudják, milyen protokollok betartása mellett fogadhatják újra a hallgatókat. Az MRK tagintézményei úgy készülnek, hogy maguk az intézményvezetők dönthetik el, személyes jelenlétet igénylő vagy digitális tanrendben kezdik el az oktatást. „Több helyen még gondolkodnak, ahol már van döntés, ott elsősorban a jelenléti oktatást preferálják azzal, hogy ha szükséges, szemeszter közben is azonnal lehet váltani digitálisra” – mondja Nagy Balázs Vince. Lesz olyan intézmény is, amely online, esetleg valamilyen hibrid formációban indítja a tanévet, például úgy, hogy a bizonyos napokra sűrített előadásokat online, a más napokra ütemezett szemináriumokat személyesen tartják meg. A veszélyeztetett oktatókra vagy hallgatókra szabott egyedi megoldásokkal is készülnek az egyetemek. Külön fejtörést okozhatnak a nemzetközi hallgatók, hiszen a beutazási korlátozások vélhetően szeptemberben is hatályban lesznek. Nagy Balázs Vince szerint a teljes képzésben eddig is nálunk tanuló külföldiek többsége a járvány miatt nyáron sem utazott haza, így náluk nem lesz probléma a tanévkezdés. Az újonnan belépő hallgatókról egyeztetnek a kormánnyal, illetve azt is szervezik, hogy a tesztelésük lehetőleg fennakadás nélkül menjen majd. A beutazási korlátozásról szóló kormányhatározat a tanulmányi kötelezettség teljesítését a különös méltánylást érdemlő esetek közé sorolja, így a rendőrség elvben a piros jelzésű országokból érkező hallgatóknak is engedélyezheti a beutazást. Ha valaki mégsem tudna Magyarországra utazni szeptember elejéig, az online is beiratkozhat, és digitálisan is elkezdheti tanulmányait. Az MRK nemzetközi bizottságának elnöke azt mondja, az állami ösztöndíjjal nálunk tanuló külföldiek esetében nem éreztette hatását a világjárvány, valamivel még többen is jelentkeztek, mint korábban. Az önköltséges külföldieknél már érezhető némi visszaesés, a rövid távra érkező erasmusos hallgatók közül pedig sokan az ősziről a tavaszi szemeszterre tették át utazásukat. |
