Ha a 2006. őszi önkormányzati választás katasztrofális eredményt hozott az MSZP számára, akkor a most közelgő választás legvalószínűbb végkimenetelére nehéz lenne jelzőket találni. Más kérdés, hogy a szocialistáknak az elmúlt években bőven volt idejük megszokni az újabb és újabb megalázó vereségeket a Dunántúl déli fertályán is.
A feltartóztathatatlan hanyatlás
2006 távoli őszén még örülni is volt okuk a baloldali erőknek, hiszen bár mindkét, korábban általuk irányított megyei közgyűlésben elbukták a többségüket, és elvesztették Szekszárdot - amelyet egészen addig az SZDSZ egyik utolsó vidéki erős embere, Kocsis Imre Antal irányított -, a korábbi sikerpolgármester, Toller László tragikus balesete ellenére megtartották a térség legfontosabb városát, a 157 ezer lakosú Pécset. Tolna megye második legnagyobb városában, Dombóváron pedig az MSZP-s polgármester még növelni is tudta a rá adott szavazatok arányát. Ma már egyik várost sem az MSZP embere vezeti.
Pécsett a Toller László balesete után kialakult zűrzavar hozta magával a korábban erős társadalmi gyökerekkel rendelkező MSZP népszerűségének rapid csökkenését, majd Tasnádi Péter polgármester tragikus halála az időközi polgármester-választást (a pécsi szocialisták kálváriáját bővebben lásd: Próbaüzem, Magyar Narancs, 2009. október 22.), amelyet a Fidesz régi-új polgármesterjelöltje, Páva Zsolt elsöprő fölénnyel nyert. Dombóváron Szabó Loránd volt polgármester is sokat tett azért, hogy első körben egy becsületsértési ügy, majd ezt megfejelendő egy feltételezett vesztegetési kísérlet miatt 2009 kora nyarán idő előtt távozni kényszerüljön a polgármesteri székből.
Amikor 2009 májusában Páva Zsolt Szili Katalint legyőzve elnyerte a pécsi polgármesteri széket, kevesen gondolták volna, hogy szűk másfél évvel később ennyire nyugodtan készülhet az újrázásra. Fölényes győzelme ellenére Pávának baloldali többségű közgyűléssel kellett együtt dolgoznia, továbbá a 2010-es kulturális fővárosi év körül semmi sem volt rendben: a programok gründolása épp ekkor zajlott jelentős csúszással, a beruházások többsége pedig sehogyan sem állt. Ami a politikai erőviszonyokat illeti, két hetet sem kellett várni a szocialista frakció hasadására: a pártból már korábban kigolyózott volt városi elnök, Juhász István kezdeményezésére újabb két képviselő hagyta el a csoportot, megalakítva a Pávát támogató Baloldali Szövetség Pécs Városáért (BSZPV) frakciót, majd nem sokkal később a Toller-korszak újabb veteránja, a vezérigazgató-helyettesként korábban a városi vagyonkezelőnél komisszárkodó Soó László hagyta ott a sokkolt szocialistákat.
Pávának a kulturális fővárosi évvel is viszonylag szerencséje volt. A programokat a Hungarofest aktív közreműködésével (a Pécs2010 programszervezéséről bővebben: Bono nélkül a világ, Magyar Narancs, 2009. december 17.) sikerült többé-kevésbé gatyába rázni, az építkezések többsége pedig épp az előkészítés azon fokán volt, hogy az új polgármester hivatalba lépése utáni hónapokban megindulhatott. Mindez kényelmes helyzetet teremtett a Fidesz első számú spin doctora, Várhegyi Attila által megtámogatott polgármesternek: ha minden rendben ment, akkor az az ő érdeme volt, ha pedig valami nem stimmelt, akkor azért a közbeszerzéseket előkészítő, azokat kiíró volt szocialista városvezetést terhelte a felelősség.
Pávának az elmúlt másfél év két legbotrányosabb ügyéből is sikerült viszonylag jól kijönnie. 2009 őszének nemzetközi vihart is kavaró ügye volt a részben francia kézben lévő Pécsi Vízmű Zrt. (PV Zrt.) kurucos lerohanása (hátteréről lásd: De mit adtak nekünk a franciák?, Magyar Narancs, 2009. november 12.), amely könnyen a bukását is okozhatta volna. Ám a Pintér Sándor belügyminiszter ügyvédjével, Szabó Ivánnal operáló pécsi önkormányzat eddig megnyerte az ügyben indított pereket, a PV Zrt.-t váltó Tettye Forrásház Zrt. pedig a kegyelemdöfésre készül az einstand óta zajló gazdasági háborúban.
A vízműháború mellett Pécs főterének, a Széchenyi térnek a felújítása kavart még nagyobb vihart, amely az eredeti összegnél lényegesen drágábban, lényegesen később és megkérdőjelezhető minőségben valósult meg. Az eredeti decemberi átadás helyett a munkagépek még áprilisban, a kulturális fővárosi év kellős közepén is a téren zakatoltak, a közgyűlés pedig mindent megtett, hogy a kivitelező Bayer Centernek ne kelljen kötbért fizetnie. Annak, hogy az ellenzéki létet frissen tanuló szocialisták nem használták ki a főtér jelentette ziccert, egyszerű oka volt: a kivitelező Bayer Center korábban Toller László udvari építőcégének számított, így a pártnak nemigen volt kedve megpiszkálni a furcsa építkezést. Ezzel együtt a Széchenyi tér ügyében jelenleg nyomozás zajlik hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Az MSZP az önkormányzati választásokra készülve sem rángatja az istrángot. Szili Katalin volt házelnök jelölése után most a Toller-korszak egyik még hű veteránját, a leginkább szürkeségéről felismerhető Meixner András volt alpolgármestert indítják, aki a Toller László-programtól reméli az elpártolt szavazók visszatérését. Jellemző a párt állapotára, hogy programnyitó sajtótájékoztatóján Meixner a Toller-korszak egyik legnagyobb botrányát, az Expo Center ügyét (részletesen lásd: Az elszórt milliárdok emlékműve, Magyar Narancs, 2010. március 18.) "politikai rágóguminak" minősítette. Nem túl meglepő módon Páva Zsolt kormányzati segítséget is kapott kampányához: szeptember 11-én Hende Csaba honvédelmi miniszter szigorúan fideszes várospolitikusok társaságában húzta fel a sorompót a Tubesen, jelképezve a tubesi lokátorcsata végét. (A mecseki lokátorsaga legújabb fejezetét lásd: Vár rá a síkság, Magyar Narancs, 2010. július 1.)
Ahol még kampány is van
A baranyai megyeszékhelytől mintegy 50 kilométerre található Dombóváron viszont az is megtörténhet, hogy az MSZP visszaszerez egy korábban elvesztett települést. A Fidesz-uralom szűk egy éve nem volt sikertörténet errefelé: testületi többség hiányában a 2009 októberében megválasztott Patay Vilmos sok esetben képtelen volt megvalósítani akaratát, augusztusra ráadásul az önkormányzat lényegében működésképtelenné vált egy balul elsült szerkezeti átalakítás következtében. A helyi jobboldal emellett nem is egységes; a korábbi szocialista polgármestert megbuktató fiatal politikus, Naszvadi Balázs a mellőzése miatt már tavasszal Patay ellenlábasaként indult az országgyűlési választáson, most pedig a polgármesteri címmel is bepróbálkozik. A kavarodásra jellemző, hogy az alaposan megnehezített cédulagyűjtést sikerrel abszolváló Naszvaditól fizetett hirdetésben óvta a szimpatizánsokat a helyi Fidesz, arra híva fel a figyelmet, hogy a politikus nem az ő jelöltjük.
Ez a közeg ideális lehet a visszatérését előkészítő Szabó Lorándnak, akinek viszont a kampány mellett a bírósági ügyeire is figyelmet kell fordítania. Szabó bukása egy becsületsértési üggyel kezdődött: Naszvadi Balázsra tett olyan kijelentést egy testületi ülésen, amely miatt az akkor még fideszes politikus beperelte. Érzékelve az ügy reménytelen mivoltát, 2009 márciusában Szabó peren kívüli egyezséget ajánlott Naszvadinak, többek között pénzt és tanácsnoki helyet kínálva ellenlábasának. A találkozót a Hír Tv rejtett kamerával rögzítette, Naszvadi pedig vesztegetés miatt tett feljelentést.
Szabó ezek után mondott le a polgármesterségről, ám a büntetőeljárás még folyamatban van, összevonva egy sikkasztási üggyel: Szabó még az előző ciklusban önkormányzati forrásból 140 millió forintot biztosított egy önkormányzati cégnek, amely azt egy pályázat önerejeként tüntette fel, majd a pénzt még aznap visszautalta a városnak. Az elsőfokú ítélethirdetés mostanság várható, így nem csoda, hogy az ügyei ellenére is népszerű volt polgármester újra a kamerák kedvence lett: augusztus végén bútorpakolás közben sikerült felvenni a politikust, aki a másnapi bírósági tárgyalását kórházi kezelésére hivatkozva mondta le. A jobboldal szerint mindez arra bizonyíték, hogy Szabó elítélésétől tartva húzza az időt, míg a függetlenként, de az MSZP támogatásával induló jelölt megfigyelési ügyről beszél. A tárgyalás mindenesetre nem befolyásolja a kampányt, miután az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) időközben befutott jelentése nem állapított meg visszaélést a sikkasztásgyanús ügyben, és így a tárgyalást elnapolták a dokumentum áttanulmányozásáig.
Ingyér, lelkesedésből
Baranyában még két város, Komló és Szigetvár várja a jobboldali hatalomátvételt. Az egykori bányászvárosban, a 25 ezres Komlón egy igazi veterán, az országos politizálástól visszavonult Páva Zoltán próbálja megállítani a narancssárga áradatot. Páva korábban az MSZP-ben betöltött párttisztségeiről is lemondott, Toller László temetésén pedig éles szavakkal ostorozta pártját. Erősen kétséges, hogy ez elég lesz-e, ugyanis tavasszal a Fidesz- KDNP a legtöbb komlói szavazókörben is több mint kétszer annyi voksot kapott, mint az MSZP - igaz, akkor nem Páva, hanem helyettese, Szakács László vállalta a pofozógép szerepét.
Szigetváron még egyértelműbb a helyzet, itt ugyanis a korábbi polgármester, Paizs József év eleji tragikus halála után a szocialistáknak nem maradt népszerű helyi emberük. Más kérdés, hogy nem lesz sok öröme az új, valószínűleg jobboldali vezetőnek, a kisvárost ugyanis káoszba taszította Paizs halála. A várost Paizs második számú helyettese vezeti, miután az első számú egészségügyi okokra hivatkozva röviddel a polgármester halála után lemondott; a képviselő-testületben szakadár fideszesek és szocialisták vették át lényegében az irányítást, a hatalmi harcok miatt pedig a település fizetésképtelenné vált.
Vagy a legtöbb helyen reménytelen helyzet, vagy a párt pénzügyi gondjai miatt az egyik szocialista forrásunk szerint a kampányra a korábbi központi támogatás töredéke jut csak: információink szerint a pártvezetés arra kéri jelöltjeit, hogy minél kevésbé pénzigényes rendezvényekkel, lehetőleg társadalmi munka révén kampányoljanak.
Baranyában akár még más is lehetA megapárttá hízott Fidesz-KDNP és a magát alapos munkával középpárttá leküzdő MSZP egyenlőtlen küzdelmét országos szinten csupán a Jobbik képes színesíteni, ám Baranya megye a jelek szerint az LMP erős (és lényegében egyetlen) vidéki bázisává válhat. A fiatal párt Pécsett fővárosi jelöltállítási eredményeit is felülmúlta, hiszen minden egyéni körzetben képes képviselőjelöltet indítani. Az erős városi jelenlét mellett az LMP-nek a megyei listaállítás is összejött, ami azért is nagy eredmény, mert Baranya mellett ez csupán Bács-Kiskunban, Borsodban és Hajdú-Biharban sikerült. |
