Az idei választásokon nem történt olyan törvénysértés, amely érdemben befolyásolta volna a végeredményt - ezt csak azért érdemes leszögezni, mert a kampány hevében még az is felmerült, hogy nemzetközi megfigyelőket hívunk, akárha a helyzet valóban aggasztó volna. A Fidesz úgy látta, hogy a szocialisták "egyre súlyosabb választási törvénytelenségeket követnek el", míg az MSZP a voksolás utáni nyugalmat féltette, ha ellen-lábasa az esetleges zakót tényleg a vélelmezett csalásokra fogná. Az EBESZ viszont nem kívánt megfigyelőket küldeni, mondván, ennyi idő alatt már nem is tudná megszervezni, egyébként pedig van elég dolga a különböző banánköztársaságokban. Épp csak azt nem tette hozzá, hogy nem vagyunk már gyerekek, sürgősen fejezzük be a cirkuszolást; és utólag az ő álláspontjuk bizonyult a józanabbnak.
Önök kérték
Ennek ellenére rengeteg kifogás érkezett a választások tisztasága felett őrködő egyéni választókerületi, területi (megyei) szervekhez és az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). Az ügyek számát növeli, hogy a saját illetékességen túl a megyei választási bizottságok döntenek a választókerületek, az OVB pedig a megyei bizottságok döntései elleni fellebbezésekben is, valamint harmadik jogorvoslati lépcsőfokként e határozatokat még a Legfelsőbb Bíróságon (LB) is megtámadhatják az elégedetlenek.
Ennélfogva a területi választási bizottságok csak a fellebbezési ügyekben 21 határozatot hoztak, az OVB döntéseinek száma meghaladta a 140-et, és az LB is több tucat üggyel foglalkozott. Az esetek jelentős részében azonban az OVB érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kifogást, mert nem felelt meg a formai követelményeknek: a választási eljárásról szóló törvény szerint tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, bizonyítékait, benyújtójának a nevét, címét, valamint faxszámát vagy elektro-nikus levélcímét. A legtöbben a címüket vagy a bizonyítékokat felejtették ki, de sokan azt mulasztották el közölni, hogy mit is sérelmeznek (például Gy. Sz. kifogása annyiból állt: Gyurcsány Ferenc április 23-án felhívta telefonon, és kérte, "szóljon szeretteinek, barátainak: Magyarország jövője az Ön szavazatával dől el").
Bár talán nem túl nagy elvárás a jogalkotó részéről, hogy aki törvénysértésre hivatkozik, az olvassa el a törvényt (vagy amikor érdeklődik, hogy kinek címezze, akkor azt is kérdezze meg, mit kell beleírni), Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese elmondta: aki személyesen viszi be a kifogást, annak azért felhívják a figyelmét a hiánypótlásra. A levélben vagy e-mailben küldött beadványok esetében erre nincs mód, hiszen úgyis kifutna a határidőből - a kifogásnak a sérelmezett jogszabálysértés elköve-tésétől számított három napon belül kell megérkeznie (a választási bizottság ezután újabb három napon belül dönt). Mivel egy eseményre általában több kifogás érkezik (Eperjes Károly telefonhívására például vagy húsz), azért van mód az érdemi döntésre. Nincs idő a nyomozásra sem: ha a beterjesztő nem csatolja a bizonyítékokat, akkor sem az OVB, sem az LB nem teszi ezt meg helyette. Persze, ha olyan súlyú a törvénytelenség, hogy ténylegesen veszélyezteti a választások tisztaságát, akkor általában rendőrségi feljelentést is tesznek az érintettek, a választási bizottság pedig a döntés előtt érdeklődik az ügy állásáról - a nyomozás lezárását azonban ilyenkor sem tudja megvárni.
Amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, három szankciót alkalmazhat: megállapítja a jogszabálysértés tényét, s ha még aktuális, eltilt a további jogszabálysértéstől, illetve végső soron a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. Mint hivatalból nem vizsgálódó jogalkalmazó szerv, indítványhoz kötötten jár el, azaz legföljebb olyan szankciót állapít meg, amilyet a beadványban kérnek.
Szórakoztatóipar
A legenyhébb szankciót alkalmazzák jellemzően például a kampánycsendsértésnél, mely egyúttal a kifogások többségének oka is. Tekintve, hogy a verdikt megszületésekor már lezajlott az adott választási forduló, értelmetlen volna az érintettet eltiltani a további jogszabálysértéstől. Az OVB állásfoglalásában úgy határozott, hogy a magánszemélyek közötti kommunikáció nem valósíthat meg kampánycsendsértést, de a jogértelmezés gyakorlati haszna sokszor kétséges: a legtöbbször sérelmezett kéretlen SMS-ek, e-mailek, telefon-hívások esetében lehetetlen bizo-nyítani, hogy ki a feladó. A kifogást tevők ennek kiderítését sokszor a (nem nyomozó hatóság) OVB-től várják, de az e-mailek feladóit nagyon nehéz azonosítani, és a telefonszolgáltatók sem adják ki az adatokat - kártyás telefonnál pláne kideríthetetlen a tulajdonos. Az OVB elnöke, Szigeti Péter nyilatkozataiban ezért az elektronikus távközlési eszközöknél nem tartotta indokoltnak a szabályozást, de sokan a kampánycsend intézményét is megkérdőjelezik. Halmai Gábor szerint ellene szól, hogy nincs igazi szankció, hiszen gyakorlatilag lehetetlen megítélni, mennyiben befolyásolta a választói akaratot, tehát emiatt nem ismételtetik meg a választást. Ráadásul többször egymásnak ellentmondó döntések születnek. Például az OVB által elutasított kifogást (a Magyar ATV április 9-én sugározta a MIX hetilap reklámját, az újság címlapján Gyurcsány Ferenc fotójával) az LB megváltoztatta, és a televíziós csatornát a végzés közzétételére kötelezte. Egy hasonló esetben viszont (a TV 2 Activity műsorában Gyurcsány Ferenc neve volt a megfejtés) az LB helybenhagyta az OVB elutasító határozatát. Furcsa eset volt, amikor az OVB Orbán Viktor Ásotthalmon tett - később az egyik kereskedelmi és a közszolgálati televízióban is megismételt - kijelentését (az aktivisták "vasárnap keressenek fel minden rájuk bízott választót, győződjenek meg róla, elmentek-e szavazni, és ha nem, vigyék el őket voksolni") törvénysértőnek találta. A sajtó ugyanis a kampánycsend miatt "az egyik jelölőszervezet bepanaszolta a másikat és nyert" stílusban számolt be a fejleményekről, holott egy állami szerv döntésének ismertetése talán azért nem jogszabálysértés. Az LB amúgy ezt a döntést is megváltoztatta. Halmai szerint annyi értelme mindenképpen van a kampánycsendnek, hogy két napig békén hagyják a választókat, de ezzel a pártok a saját elhatározásukból is élhetnének, amint azt húsvétkor egyébként meg is tették.
A kampánycsend melletti érv, hogy a választási bizottságok tagjainak kétségtelenül komoly és felelősségteljes munkájába valószínűleg az ilyen esetek hoznak vidámságot. Dr. B. I. például 2006. április 23-án előterjesztett kifogásában sérelmezte, hogy a Vasárnapi Hírek aznapi számának címoldalán egy kördiagram látható, melynek egyik fele - ami mellett IGEN felirat szerepel - vörös, a másik fele - ami mellett NEM felirat szerepel - sárga színű, azaz sérti a kampánycsendet. Az OVB megállapította: a diagram élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás felmérését szolgálta, semmilyen összefüggésben sincs a pártokkal, a kampánnyal, a választásokkal. S. F. J. azt panaszolta április 8-án, hogy a kampánycsend időtartama alatt e-mail üzenetet kapott a www.mszp.hu internetes portálról, amely a választói akarat befolyásolására alkalmas információt tartalmazott. Igaz, nagy manipulációnak nem lehetett kitéve, hiszen a levelet ő maga kérte előző nap, a címét is tőle tudták. Megemlíthető még B. S. kifogása, aki a Fejér megyei 1. számú egyéni választókerületben gyanított kampánycsendsértést, mivel a postaládájába bedobták a Fehérvári Riport egy lapszámát, mely kampányanyagokat is tartalmazott. Mindez április 6-án történt, talán arra gondolhatott, hogy ő ezt az első fordulót megelőző napig nem dobta ki. O. I.-né a Duna Televízió április 9-i Híradójában pedig a baloldal lejáratását fedezte fel: az egyik hír a Lenin Mauzóleum megszüntetéséről szólt.
Még hátravan
Az egyetlen valóban lényeges esemény az egyik kecskeméti választókerületben történt. Két, egyenként több tízezer példányban terjesztett szórólap állított valótlanságot Szécsi Gáborról: az egyik szerint az MSZP-SZDSZ által támogatott jelölt már visszalépett, a másik szerint pedig listáról már bejutott, így azért érdemes a fideszes Horváth Zsoltra szavazni, hogy "minél több kecskeméti politikus bekerüljön a parlamentbe". Az egyéni választókerületi választási bizottság több tanút meghallgatott, és figyelembe vette, hogy míg Szécsi az első fordulóban 922 szavazattal többet kapott, a második fordulóban Horváth már 239 vokssal megelőzte őt (az MDF jelöltje nem lépett vissza). Az április 26-i döntés szerint meg kell ismételni a választás második fordulóját. Ez ellen a Fidesz fellebbezést nyújtott be a Bács-Kiskun megyei területi választási bizottsághoz, a másodfokú határozat kihirdetése lapzártánk után várható. A szórólapokat osztogató két személy ellen rendőrségi eljárás is indult, a választás rendje elleni bűncselekmény gyanújával. (Az eset hátteréről lásd részletesen cikkünket a 18-19. oldalon.)
A komolyabbnak mondható - de egyáltalán nem tömeges - eseteket mutatják az OVB jogértelmező állásfoglalásai és a választóknak szóló közleményei. A "láncszavazás" ügyében kiadott közlemény felhívja a figyelmet, hogy aki a szavazólapot kiviszi a szavazóhelyiségből, majd kitöltve visszajuttatja, az a választás rendje elleni bűncselekményt követ el. Ennél többet mint választási szerv nemigen tehetett, bár a probléma megoldására sorra érkeztek az állásfoglalás-kérések. A javaslatok közt szerepelt, hogy a szavazólap külső felére is tegyenek pecsétet, és a lapot a bizottság előtt kelljen a borítékba tenni. Ezek azonban nem vezethetők le a törvény szövegéből, az OVB pedig értelemszerűen nem írhatja felül a jogszabályt. Előfordult, hogy az egyik párt fennen hirdette: szívesen elintézi a mozgóurna kiszállítását annak, aki ezt nekik jelzi. Ez esetben a törvény pontosan megfogalmazza, hogy az intézkedést a mozgásában gátolt választópolgárnak kell kezdeményeznie, ezért az állásfoglalás mindenféle közreműködői szolgáltatást kizárt.
Az egyik legfontosabb tanulság az igazolással való szavazás nem megfelelő szabályozása. A törvény tavalyi módosítása óta nem kérhet igazolást a lakcímétől távol szavazó a két forduló között, csak az első fordulót megelőző második napig: ekkor kell eldöntenie, hogy az első vagy a második fordulóra kéri, esetleg mindkettőre. Külön érdekes, hogy az igazolással a tartózkodási hely szerinti jelöltre lehet voksolni, a lakóhely szerinti szavazólapot nem küldik a választópolgár után (ha ezt technikailag nem is egyszerű megoldani, a külföldön szavazóknál ez mégis sikerült). Egyúttal az igazolást kérőt törlik a lakóhelye szerinti névjegyzékből, de ott szavazhat, ahol éppen tartózkodik, a (bármelyik, akár az eredeti) névjegyzékbe való felvételét még a választás napján is kérheti a szavazatszámláló bizottságtól. Tehát elméletileg be lehet spájzolni az igazolást, majd a helyesen megtippelt eredményes első forduló után a második menetet le lehet tudni egy billegő körzetben. Itt sem tehetett eleget az OVB az állásfoglalást kérő igényeknek, miszerint kvázi jogalkotóként tiltsa meg, hogy aki az első fordulóban bejutott jelöltre szavazott, az a második fordulóban is részt vegyen. A láncszavazás problémájához hasonlóan ez is olyan helyzet, amelynek megoldására az OVB elnöke a közeljövőben esedékes parlamenti beszámolójában tesz javaslatot. Ezután már tényleg csak az egy mandátumhoz szükséges szavazatok nagyfokú területi aránytalanságát kell felszámolni, párhuzamosan a képviselők számának logikus csökkentésével.
