Változtatnának a helyi iparűzési adó szabályain, tovább csökkenhet az önkormányzatok mozgástere

  • narancs.hu
  • 2020. február 4.

Belpol

Biztos véletlen, hogy mindez az ellenzéki vezetésű városoknak fájhat a legjobban.

Az iparűzési adó jelenleg az önkormányzatok legfontosabb bevétele, ez teszi ki a források harmadát. Jellemzően a nagyvárosokban keletkezik belőlük a legnagyobb bevétel, a fővárosban tavaly például 288 milliárd folyt be így, 2020-ban pedig várhatóan 316 milliárd forint fog.

Épp ezért érintheti érzékenyen az önkormányzatokat a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata, amit Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetett mai sajtótájékoztatóján. A tervek szerint a tanács az értékcsökkenés, illetve a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú leírását is javasolja az adóalapból, valamint megszüntetnék az év végi adófeltöltési kötelezettséget is ennél az adónemnél.

Varga Mihály szerint az iparűzési adó átalakításával, illetve egyszerűsítésével tovább csökkenhetnek a vállalkozások terhei – ami nekik jó hír, az önkormányzatoknak viszont kevésbé. Tavaly a kormány már korlátozta a mozgásterüket azzal, hogy előírta, az iparűzési adóbevételeket elsősorban a helyi tömegközlekedés finanszírozásra kell fordítani.

További változást hozna, hogy a jövőben lehetővé válna az amortizáció leírása az adóalapból – mindez akár 850 ezer vállalkozást is érinthet. A kutatás-fejlesztési költségek levonhatóságát a jelenlegi kedvezmény ötszörösére emelnék, ez Varga Mihály szerint 1800 vállalkozás dolgát könnyítené meg. A törvényt még idén módosítanák és legkésőbb jövő január 1-től életbe is léphetne.

Via Népszava

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.