A bíróságok kötelesek lesznek a Kúria jogértelmezését követni az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslata értelmében, ugyanakkor ez nem sérti az ítélkező bírók, vagy az eljáró tanácsok személyes függetlenségét – mondta az igazságügy-miniszter szombaton Budapesten, a magyar ügyvédek napján tartott ünnepségen.
Varga Judit hozzátette, "Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról" szóló törvényjavaslat ennek érdekében teszi lehetővé az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges.
Közölte, a javaslat szerint az eltérést a bíró köteles lesz külön indokolni. Az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, a polgári és a közigazgatási perrendtartásokról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak.
Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésre jogorvoslati eszköz, mert azokat kimerítették, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt, a törvényjavaslat új jogorvoslati eszközként biztosítja a jogegységi panaszt. A jogegységi panasz eljárásban a Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasztanácsok járnának el kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára kontradiktórius eljárásban - fejtette ki a miniszter, aki azt mondta: nem osztja "azok aggodalmát, akik az ítélkezés függetlenségének csorbítását látják abban, hogy a bírónak indokolnia kell miért tér el a Kúria ismert gyakorlatától, miért teszi félre az élő jogot".
A bíró az előtte fekvő ügyben dönthet úgy, hogy nem követi a Kúria esetjogát, ugyanakkor erre a bíróságnak meggyőző érveket kell szolgáltatnia – fűzte hozzá.
Varga Judit kiemelte, minden ügyben az alaptörvény és a jogszabályok által meghatározott keretek között az esetjog dönt, magyaráz, old fel konfliktust, rendez el értelmezési kérdést. Minden az esetjog keretei között dől el. A lényeg az, hogy a jogegységet a bírói döntés teremti meg a konkrét perben érdekelt felek kérésére.
A Kúria új jogegységesítő eszközrendszere alapvetően meg fogja változtatni a bírói, az ügyészi és az ügyvédi attitűdöt is. Akkor lesz hatékony a joggyakorlat egységesítése, ha nem, vagy nem elsősorban a bíróság keresi a jogot, hanem a felek és beadványaik fedezik fel az érvelést, az eseteket, a tényeket, így a jogot, és ezeket a bírák ellenőrzik és egészítik ki - mondta, hozzátéve, hogy ennek a jogászképzésben és a jogászi hivatásrendek továbbképzésében is meg kell jelennie.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke Varga Judit előadására reagálva azt mondta:,újabb kihívás előtt áll az ügyvédi kar, és reményét fejezte ki, hogy ennek is megfelelnek, valamint fel tud készülni az ügyvédi kar a precedens jog alkalmazására.
Beszédében emlékeztetett arra, hogy harminc éve a rendszerváltozás előkészítésében a jogászság, ezen belül az ügyvédség kiemelkedő szerepet vállalt. A Független Jogász Fórum az ellenzéki kerekasztal megszervezésében játszott aktív és jelentős szerepet.
