Varga Judit levélben írta Brüsszelbe, hogy a melegellenes "gyerekvédelmi" törvény nem is olyan szigorú

  • narancs.hu
  • 2022. február 4.

Belpol

Arról is megnyugtatta Brüsszelt, hogy szerinte a homoszexuális tartalmak a felnőtteknek akár hasznosak is lehetnek.

A 444.hu szemlézte a magyar kormány nevében Varga Judit által írt levelet, amelyet az Európai Bizottságnak küldtek. Az 58 oldalas levél a kötelező válasz az Európai Bizottságnak (EB) az úgynevezett gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban.

Varga ebben hosszan fejtegteti, miért nem köthet bele az EU az egyébként első nevén pedofil-ellenesnek, mára gyerekvédelminek nevezett, sokak által azonban legfőképpen melegellenesnek tartott törvénybe. A 444.hu emlékeztet, hogy ez a kormány második levele az ügyben, és ha ez sem győzi meg az EB-t a törvény kifogásolt paragrafusainak helyénvalóságáról, akkor az EB pert indíthat, amelynek a vége akár pénzbüntetés is lehet.

Varga elsősorban persze méltatlankodik, és kijelenti, hogy szerinte a Bizottság "jogi köntösbe bújtatva, de egyértelműen politikai alapon" támadja Magyarországot, majd részletesen válaszol az EB 9 fő kifogására.

Varga kijelentette, hogy a törvényt muszáj volt elfogani, ennek oka az, hogy alkotmányba foglalták: "Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést". Varga szerint ugyanis  ha ez van az alkotmányban a gyerekek születési neméről, akkor ennek megfelelő törvényt kellett hozni, majd ezután kitér arra, hogy az EU miért nem szólhat bele az alkotmányba.

ÉRvként említi, hoyg a törvény nem olyan szigorú, mint gondolják. Például a műsorok és tartalmak korlátozása csak akkor szükséges, ha azoknak "meghatározó eleme" a nemváltás, homoszexualitás népszerűsítése. Kiemeli azt is, hogy a melegeket ábrázoló tartalmakat általában nem tiltja a törvény, hanem csak "feltételhez köti" a bemutatásukat, hiszen a 18 év felettiek hozzáférhetnek. Ezért tiltásról, diszkriminációról ne beszéljen senki.

Ráadásul Varga azzal is érvel, hogy tévesen gondolja az Európai Bizottság, hogy a nemváltás vagy a homoszexualitás a kormány szerint rossz dolog. Varga szerint nem ebben foglalt állást a magyar kormány, csupán azt mondta ki, hogy a témát részletező tartalmak károsan befolyásolhatják a kiskorúakat. Varga azt is hozzáteszi, hogy ezek a tartalmak felnőttek számára akár hasznosak is lehetnek.

Csavaros logikával a törvényről Varga azt mondja, nem lehet diszkriminatív, hiszen a diszkriminációt a magyar alkotmány is tiltja, a magyar parlament pedig nem fogadhat el alkotmánysértő törvényt. Mivel ezt a törványt elfogadta, bizonyára nem diszkriminatív.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.