Varga Mihály: A 2023-as költségvetés tervezetét június elején adják át a kormánynak

Belpol

Meg fogják vizsgálni, hogy a kata jelenlegi formájában fennmaradhat-e.

A kormány folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetés hiánya 4,9 százalékra csökkenhet az idei év végére, az államadósság rátája pedig 76,1 százalékra mérséklődhet - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti meghallgatásán csütörtökön Budapesten.

Kiemelte, hogy az infláció és az energiaárak emelkedése, továbbá a háború miatti szankciók hatására jelentősen megváltozott a gazdasági környezet a költségvetés tervezéséhez képest, így a hiánycél tartása érdekében módosítások szükségesek.

A kormány három fő célja, hogy megőrizze a stabilitást, biztonságos növekedési pályán tartsa a gazdaságot és megvédje az eddigi eredményeket, így például a családtámogatásokat - mutatott rá.

A 2023-as költségvetés tervezetét június elején átadják a kormánynak. Varga szerint a növekedés továbbra is lendületben marad, a GDP 3-4 százalékkal bővülhet jövőre, a költségvetés hiánya 3,5 százalékra, az államadósság rátája pedig 73,8 százalékra csökken, azaz visszatér az ország a járvány előtti "egyensúlyi pályára".

Emlékeztetett arra, hogy az egyensúlyi mutatók javítását már tavaly az év végén megkezdte a kormány: a tervezett kiadásokat 350 milliárd forinttal csökkentette, valamint további 700 milliárd forintot meghaladó értékben beruházásokat halasztott el.

Varga Mihály szerint a kormány eredményesen kezelte a járvány és a háború hatásait, és beszélt arról is, hogy az elmúlt 12 évben a tíz legkockázatosabb országból a leggyorsabban növekvő gazdaságok sorába kormányozták az országot. A foglalkoztatottak számát 3,7 millióról 4,7 millióra növelték, csökkentették a kockázatokat, például a külföldiek kezében lévő államadósság arányát 60 százalékról 30 százalékra mérsékelték, a magyar családok részarányát a finanszírozásban 3 százalékról 25 százalékra növelték.

A beruházási ráta az unióban a második legmagasabb volt, tavaly 12 ezer milliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon, ami "optimizmusra ad okot", azt jelzi, hogy a gazdaság szereplői "bíznak a jövőben".

Tóth Endre (Momentum) azon kérdésére, hogy a hiány lefaragása mely területeket érinthet, a pénzügyminiszter-jelölt elmondta, hogy adóemeléseket és megszorításokat nem terveznek, más ösztönzőket fognak számba venni, előbb azonban meg kell alakulnia a kormánynak. Arra is kitért, hogy

a kata bevezetése nagy siker volt, de meg kell vizsgálni, hogy a kedvezményes adózási lehetőség változatlan formában fennmaradhat-e.

Bakos Bernadett (LMP) azon kérdésére, hogy a kormány visszaadja-e az embereknek a tervezett 3 százalékos inflációhoz képest jóval magasabb, közel 10 százalékos inflációból származó többletbevételt, Varga Mihály úgy válaszolt, hogy az államháztartásnak jelentős többletköltségei is vannak. Ezek közül az energiaárak emelkedését és a kamatkörnyezet megváltozásából eredő plusz költségeket említette meg.

Jámbor András (Párbeszéd) azt szerette volna megtudni, hogy a kormány a jövőben engedi-e a hitelfelvételt az önkormányzatoknak, amelyek - mint mondta - "rossz anyagi helyzetben vannak". A miniszteri poszt várományosa elmondta, hogy miután az állam átvállalta az önkormányzatok adósságállományát, az eddigi gyakorlat marad továbbra is: megvizsgálják, hogy az adott önkormányzat képes lenne-e törleszteni az adósságát és ezt követően járulnak hozzá a hitelfelvételhez; idén már 45 esetben született pozitív elbírálás.

Képviselői kérdésre Varga Mihály kitért arra is, hogy a jövő évi költségvetést a jelenlegi forintárfolyamon és a jegybank előrejelzésével megegyező, 5,7 százalékos inflációval tervezik.

Varga Mihály misztifikáltnak tartja az euró kérdését, úgy fogalmazott, hogy fontos technikai eszköz, de nem több az euró bevezetése. Véleménye szerint a gazdaságpolitika minősége adja meg azt, hogy egy ország fejlettségi szintje miként alakul.

A képviselők 11 igen, 5 tartózkodás mellett támogatták Varga Mihály pénzügyminiszteri jelöltségét.

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.