Várni, csak várni! – A momentumosok aszfaltfestéssel próbálták felhívni a figyelmet a kórházi várólisták hosszára

  • narancs.hu
  • 2018. január 26.

Belpol

Lábnyomokat festettek az aszfaltra, hogy megmutassák, mettől meddig állnának sorban az epekőműtétre várók.

Az Országháztól az Emmiig – ilyen hosszú lenne a sor, ha valóban ott állnának azok az emberek, akik epekőműtétre várnak. És még hosszabb, ha más egészségügyi ellátásról lenne szó. Erre akarta felhívni a figyelmet a Momentum Mozgalom éjszakai akciója. A tagok lábnyomokat festettek az aszfaltra, hogy láthatóvá tegyék a egészségügyi várólistákon kialakuló szinte abszurd helyzetet. Az eseményre persze kiérkeztek a rendőrök is, mindezt a HVG videója rögzítette.

„Ma a magyar egészségügyi rendszerben az epekővel várakozó betegek száma 891 fő, ők átlagosan 89 napot várnak a beavatkozásra. Ha sorba állnának, a Parlamenttől egészen az Emberi Erőforrások Minisztériumáig érnének a várakozók. Ha ezekre az embertelen körülményekre szeretnénk felhívni a figyelmet egyszerű lemosható festékkel, az igazoltatáshoz szükséges rendőrök száma 6 fő, az utcán az intézkedéssel töltött várakozási idő 1,5 óra.”

– tették közzé a párt közösségi oldalán.

A várólistákról nemrég megjelent átfogó cikkünket itt olvashatja:

Várunk, de mire és meddig?

Mi van a várólisták mögött? A médiát újra és újra bejárja néhány (zömmel valós, de kiragadott) rémtörténet, és ezek legtöbbször a lehetetlen körülményű és beláthatatlan hosszúságú várakozással kapcsolatosak. Hallunk olyan hosszú várólistás időpontokról is, ami alapján az én generációmban visszatér a szocializmusban kialakult reflex: az új autó megkapásakor egyből befizettünk a következőre.

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.