Várni, csak várni! – A momentumosok aszfaltfestéssel próbálták felhívni a figyelmet a kórházi várólisták hosszára

  • narancs.hu
  • 2018. január 26.

Belpol

Lábnyomokat festettek az aszfaltra, hogy megmutassák, mettől meddig állnának sorban az epekőműtétre várók.

Az Országháztól az Emmiig – ilyen hosszú lenne a sor, ha valóban ott állnának azok az emberek, akik epekőműtétre várnak. És még hosszabb, ha más egészségügyi ellátásról lenne szó. Erre akarta felhívni a figyelmet a Momentum Mozgalom éjszakai akciója. A tagok lábnyomokat festettek az aszfaltra, hogy láthatóvá tegyék a egészségügyi várólistákon kialakuló szinte abszurd helyzetet. Az eseményre persze kiérkeztek a rendőrök is, mindezt a HVG videója rögzítette.

„Ma a magyar egészségügyi rendszerben az epekővel várakozó betegek száma 891 fő, ők átlagosan 89 napot várnak a beavatkozásra. Ha sorba állnának, a Parlamenttől egészen az Emberi Erőforrások Minisztériumáig érnének a várakozók. Ha ezekre az embertelen körülményekre szeretnénk felhívni a figyelmet egyszerű lemosható festékkel, az igazoltatáshoz szükséges rendőrök száma 6 fő, az utcán az intézkedéssel töltött várakozási idő 1,5 óra.”

– tették közzé a párt közösségi oldalán.

A várólistákról nemrég megjelent átfogó cikkünket itt olvashatja:

Várunk, de mire és meddig?

Mi van a várólisták mögött? A médiát újra és újra bejárja néhány (zömmel valós, de kiragadott) rémtörténet, és ezek legtöbbször a lehetetlen körülményű és beláthatatlan hosszúságú várakozással kapcsolatosak. Hallunk olyan hosszú várólistás időpontokról is, ami alapján az én generációmban visszatér a szocializmusban kialakult reflex: az új autó megkapásakor egyből befizettünk a következőre.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.