Vasárnap kétszer lesz hajnali 3 óra

  • narancs.hu
  • 2024. október 26.

Belpol

Az óraátállítás a vasúti közlekedést is érinti.

 

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még 2018-ban vetette fel éves programindító beszédében az óraátállítás megszüntetését – azóta is komoly viták folynak róla. Mivel erről egységes határozat kellene, döntés azóta sem született, vagyis marad az évente kétszeri állítgatás. A télire épp most vasárnap fogunk áttérni: hajnali 3:00 órakor 2:00 órára kell majd visszaállítani az órákat.

Mint a Telex összeállításából kiderül, az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó javaslat társadalmi egyeztetésén a mérsékelten izgalmas uniós javaslatokhoz képest kiugróan sok, 4,6 millió hozzászólás érkezett. Az uniós polgárok túlnyomó többsége, 84 százaléka eltörölte volna az óraátállítást.

Az Európai Tanács egy 2018 novemberi jelentéséből az látszik, hogy a kormányok igencsak megosztottak a kérdésben. Bár többen támogatták a javaslatot, voltak, akik arra hivatkoztak, hogy nem látnak hiteles bizonyítékot az intézkedés hasznáról, mások egyenesen azt állították, hogy a mostani rendszer megfelelő. Két meg nem nevezett tagállam képviselője még a jogalapba is belekötött. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy összehangoltan kell dönteni, különben széttöredezhet az egységes uniós piac.

A Miniszterelnökség vezetője, Gulyás Gergely tavaly októberben szintén arról beszélt: a nyári és téli időszámítás váltakozását egységesen lenne értelme eltörölni, különben más időzónában leszünk a szomszéd országokhoz képest.

Ha ilyen döntés születik, támogatnák azt, hogy a nyári időszámítás maradjon – jelezte. 2021-ben egyébként több kormányinfón is felmerült az óraátállítás eltörlése, Gulyás akkor azt mondta, hogy ha már választani kellene, akkor Magyarország a nyári időszámításra voksolna, de már akkor hangsúlyozta, ez pont egy olyan kérdés, amiben előnyös lenne egy összeurópai álláspont kialakítása.

Az Európai Parlament közlekedési szakbizottsága 2021 márciusában sürgette a Tanácsot, hogy pörgesse fel a munkát. A képviselő-testületből a napokban Seán Kelly próbál új lendületet adni az ügynek. A jobbközép Európai Néppárt ír tagja aláírásokat gyűjt a társai között. A Telex kérdésére közölte, hogy egyelőre 67-en csatlakoztak hozzá mindegyik frakcióból és a függetlenektől, „ami azt mutatja, hogy ez nem feltétlenül egy pártügy”.

Az érdeklődőket össze is hívná egy találkozóra, mert „ideje véget vetni a féléves óraátállításnak, aminek negatív hatása van az egészségre, a jólétre és a biztonságra. Ez a gyakorlat nem felel meg a céljának a mai világban.” A képviselő szerint „az óraátállítás eltörlése milliók életét tenné egyszerűbbé Európa-szerte”.

A lap szerint Magyarországon szinte csak előnyei lennének annak, ha leszámolnánk az óraátállítással – legfeljebb pár száz forintot spórolunk vele, miközben az évenkénti két átállásnak komoly élettani hatásai vannak.

Szakemberek szerint

az óraátállítás befolyásolja az emberek cirkadián ritmusát, amitől ilyenkor rosszabb a közérzetük, romlik a koncentrációjuk, és rosszabbul alszanak.

Ez több közúti balesethez és műhibához vezethet, továbbá súlyosbíthatja a betegségeket, valamint a szívroham és az agyvérzés kockázatát is jelentősen növelheti. Így logikusnak tűnik, hogy megszabaduljunk az állítgatástól, abban viszont egyelőre nincs egyetértés, hogy a nyári vagy a téli időszámítást kellene-e megtartani.

Ez a fő oka annak, hogy évek óta halogatja mindenki a kétféle időszámítás eltörlését, mert számos indokot lehet felsorakoztatni mindkettő mellett. A legtöbb ember pedig jellemzően éppen az ellenkezőjét akarja annak, ami a tudományos álláspont. A nyári időszámítást támogatók szerint így tovább van világos, vagyis több időt tudunk eltölteni természetes fénynél a szabadban (vagy akárhol), míg a téli időszámítás mellett az szól, hogy a szervezetünk cirkadián ritmusa alapból erre van beállva, és

ha reggel van sötét, az a kutatások alapján jóval megterhelőbb a szervezetünknek, mintha délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt.

Ukrajnában idén júliusban szavazta meg a parlament az óraátállítás eltörlését, náluk most ősszel lesz az utolsó tekergetés, a továbbiakban végleg a standard (vagyis a téli) időszámítást fogják használni. Mexikó nagy részén 2022 őszén állították át utoljára az órát, ők azóta ugyancsak a standard időszámítást követik.

Az Egyesült Államokban szintén 2022-ben nyújtottak be egy törvényjavaslatot, ami 2023 novemberével nyári időszámításra állította volna át az országot, ebből azonban az EU-s javaslathoz hasonlóan azóta sem lett semmi.

Az átállás több belföldi és nemzetközi vasútvonal, illetve néhány Volánbusz-járat menetrendjét érinti – közölte a Mávinform pénteken a vasúttársaság honlapján.

A közlemény szerint a MÁV-HÉV járatok közlekedését az óraátállítás nem befolyásolja. A belföldi vasúti forgalomban a szombat éjjeli vonatok közül egyesek még a nyári, míg mások már a téli időszámítás szerint közlekednek, és az indulásukat az óraigazításhoz igazítják.

 

Az óraállítás miatt módosulnak többek között a Budapest-Esztergom, Budapest-Székesfehérvár, Budapest-Vác-Szob, Budapest-Miskolc-Sátoraljaújhely, Budapest-Cegléd-Szolnok-Nyíregyháza, Budapest-Újszász-Szolnok és Budapest-Lajosmizse vonalakon közlekedő vonatok menetrendjei, továbbá egyes nemzetközi járatok, különösen azok, amelyek átlépik a határt az átállítás időpontjában.

 

Az utasok a részletes információkat a Máv-csoport honlapján érhetik el.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)